2014-2020: Szeged a 32 milliárdnál jóval többet érdemel

Uniós „örömkampányba” kezdett Botka László MSZP-s polgármester, egész oldalas Délmagyarország-hirdetésben és a Szegedi Tükörben ünnepli, hogy 32 milliárd forint biztosan érkezik 2020-ig a városba, és a beígért fejlesztések közül természetesen a fedett uszoda most sem hiányozhat. Gazdasági szakemberek néhány dolgot hiányolnak, például a ténylegesen fenntartható, munkahelyteremtő beruházásokat, melyek valóban megalapozhatnák Szeged jövőjét.

Csak a híd felemésztené a 32 milliárdot?

„A várost sikerre ítélte az Európai Unió” – hangoztatja

Botka László

, Szeged jelenlegi MSZP-s polgármestere hirdetésében, melyben új hidat, buszpályaudvart, az ELI mellé létesülő tudásparkba több ezer új munkahelyet, iskola- és óvoda-felújításokat, élhetőbb lakótelepet és – mint ahogy a korábbi ciklusokban eddig minden egyes alkalommal – fedett uszodát is ígér a 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakra a szegedieknek. Mindezt abból a 32 milliárdból, ami dedikáltan érkezik a városba. Megkérdeztünk gazdasági és építőmérnök szakembereket, ők hogyan is látják ezeket a terveket. (

Nevüket nem vállalva nyilatkoztak, el szeretnék kerülni, hogy az önkormányzati politikai kampány részeseivé váljanak – a szerk.

) Az általunk megszólaltatott gazdasági szakértők a beruházásokhoz kapcsolódó konkrét határidők mellett a tervek beárazását hiányolták a legjobban, s egyikük megjegyezte, csupán a híd felépítése 25-30 milliárdot emésztene fel óvatos becslések szerint, azaz a jelenlegi városvezetés által emlegetett keret szinte teljes egészét… Ezenfelül egy akkora városba, mint Szeged, nem egy, hanem négy uszodát is érdemes, sőt kívánatos lenne felépíteni, melynek árát darabonként 5 milliárd forintra saccolták a portálunknak nyilatkozó szakemberek. Egyikük hozzátette, nem csúszdaparkos, élménymedencékkel üzemelő uszodára gondol ez esetben, és az is kalkulálható, hogy éves szinten mennyi veszteséget termelne. A hiányzó összeget a helyi adóbevételekből lehetne kiegészíteni, igaz ehhez végre új cégek megjelenésére van szükség Szegeden!

Fordított logika és álbaloldaliság

A Délmagyarországban megjelent egy egész oldalt kitöltő hirdetés elején olvasható, a dedikált uniós forrás „elköltésére a jelenlegi városvezetés úgy állította össze az elképzeléseit, hogy arról a szegedieket is megkérdezte”. Valóban volt közmeghallgatás a témában

, melyben tizenöt kiemelt projekt szerepelt (lásd keretes írásunkban), amit korábban már tárgyalt és el is fogadott a közgyűlés. A közmeghallgatás kapcsán a Lehet Más a Politika épp ezért

: állításuk szerint itt nem a városvezetés, az önkormányzati képviselők hallgatták meg a lakosságot, hanem a lakosság hallgathatja meg a város terveit. Később épp az LMP kezdeményezésére került be

a szociális szféra fejlesztése –

Szentistványi István

, a párt képviselője többször számon kérte az MSZP-s városvezetésen, hogy egyáltalán nem képviselik a baloldali értékeket, nem fordítanak kellő figyelmet a nehéz helyzetben élőkre.

Közel sem 32 milliárd juthat Szegedre 2020-ig, hanem többszöröse

Ahogy a hirdetésében is olvasható, a 2014-ben kezdődő hétéves uniós költségvetési ciklusban a megyei jogú városok lélekszámarányosan előre meghatározott fejlesztési forrásokhoz jutnak. Hiba azonban csak a 32 milliárd forintról beszélni – jegyezték meg a SZEGEDma.hu-nak név nélkül nyilatkozó szakértők, hiszen valóban ennyi pántlikázott forrás érkezik, de a város, annak cégei, az itt élők, a szegedi vállalatok egyaránt pályázhatnak, vagyis az említett pénz többszöröse folyhat be Szegedre, és ezen a területen kiemelt szerep juthat a kormányzati lobbinak. Bizonyos témákban ugyanis a politikának kell előremennie, és megnyitni az ajtókat, ezért sem mindegy, hogy ki miként is képviseli a város valós érdekeit, hiszen egy ellenzéki polgármester bizony gúzsba kötheti Szegedet. Nincs koncepció – összességében ezt hiányolták a SZEGEDma.hu-nak nyilatkozó szakemberek, akik arra is felhívták a figyelmet, hogy a hirdetésben megjelentetett tervek egy része csak hosszú évek, akár évtizedek múlva hozna bármit is Szeged „konyhájára”. Ezek közé tartozik a hídépítés, melynek munkálatai akár két évig is eltarthatnak, gazdasági hatása pedig egy évtized múlva jelentkezhetne, vagy akár a részint saját fejlesztési prioritásként beállított tudáspark, melynek első ütemét a Szegedi Tudományegyetem finanszírozza banki konstrukcióban hárommilliárd forintból. Az ELI mellé települő cégek sem egyből termelnek bárminemű hasznot a megyeszékhelynek. Arra a szintén a hirdetésben szereplő bekezdésre is szerettünk volna magyarázatot kapni, hogy vajon az óvoda- és bölcsőde-felújítások miként is járulhatnának hozzá ahhoz, hogy a kisgyermekes édesanyák könnyebben visszatérhessenek a munkaerőpiacra, de konkrét gazdasági összefüggést nem találtunk.

A díszburkolatok kora lejárt

Csepreghy Nándor

, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára még tavaly decemberben Szegeden

, a kormány döntése alapján a forrásokból a jelenlegi 24 helyett 60% jut gazdaságfejlesztésre, míg a fennmaradó 40% szolgálja majd a humán- és a reálinfrastruktúra erősítését.Szeged ez utóbbi területen is tervez beruházásokat, ezek egyik a Széchenyi tér, vagyis a város „szívének” a felújítása, amivel kapcsolatban az általunk megkérdezett egyik szakember úgy fogalmazott, a díszburkolatok kora régen lejárt, a munkahelyteremtésre kell koncentrálnia minden településnek, mely valóban élhető szeretne maradni. A helyi vállalkozók felkarolása – szükség esetén kimentésük nehéz helyzetükből –, illetve az új cégek Szegedre csábítása a legfontosabb feladat. Ahhoz, hogy a napfény városa vonzó legyen egy befektetőnek, akár kedvezményeket is érdemes nekik felajánlani, hiszen a majdani helyi adóbevétel a város büdzséjében landol. A vállalkozások Szegedre csábításához azonban stratégiát kell kidolgozni, ez kőkemény, folyamatos lobbitevékenység, nem pedig ad hoc jellegű akciókban kell, hogy megnyilvánuljon. Erős kormányzati támogatás is elkél ahhoz, hogy egy valóban nagy cég települjön le egy városban.