Százmilliárdokat bukhatnak a bankok és nyerhetnek a hitelesek

A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött - mondta ki a Kúria hétfői jogegységi döntésében.

A Kúria hétfői sajtótájékoztatóján

Simonné Gombos Katalin

, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője kiemelte: a döntés alapján tisztességtelen az árfolyamrés, helyette a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamát kell alkalmazni.

Wellmann György

, a Kúria polgári kollégiumának vezetője kiemelte: álláspontja szerint a jogegységi határozatnak az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos része a legfontosabb, mert a szigorú feltételeknek nagyon kevés szerződés fog megfelelni. A Kúria döntése szerint az egyoldalú módosítást lehetővé tevő szerződési feltételeknek számos, szigorú elvnek kell megfelelniük - mint például az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a felmondhatóság és a szimmetria elve -, és ha ezeknek nem felel meg, akkor tisztességtelen a szerződésmódosítás. Ha ez így lesz, akkor a bankok nemcsak 100 milliárdot buknak az árfolyamrésen, hanem még akár 300 milliárdot is. Az adósok pedig ennyit nyernek. Kérdés viszont, hogy pontosan milyen arányban lesznek tisztességtelennek nyilvánítva az egyébként egymáshoz nagyon hasonló devizahitel-szerződések. A döntés nemcsak a deviza-lakáshitelekre vonatkozik, hanem a személyi és autóhitelek nagy részére is - számol az

Index.

Egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket

Egyelőre nem lehet számszerűsíteni a bankszektorra vonatkozó terheket a Kúria hétfői jogegységi döntése nyomán - mondták az MTI által megkérdezett piaci elemzők.

Kuti Ákos

, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta: a Kúria az árfolyamrést tisztességtelennek minősítette, ami egybevág a múlt héten a Kásler-ügyben hozott döntésével. Az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésében született döntésével viszont a legfelsőbb bírói fórum nem hozott egységes, minden szerződésre automatikusan kiterjedő döntést. Ugyanezen az állásponton volt

Réczey Zoltán

, a Buda-Cash Brókerház elemzője is, aki szerint a fő kérdést nyitva hagyta a Kúria azzal, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét nem állapította meg. Hozzátette, hogy ez akár kedvező is lehet a bankokra nézve. Mindkét elemző hangsúlyozta: most a kormányon van a sor, a kérdés, hogy mi lesz a válasza a Kúria döntésére.

Rogán: minden visszajár, amit tisztességtelenül vettek el a devizahitelesektől

Az őszi parlamenti ülésszak kezdetéig elkészül az a törvényjavaslat, amelynek alapelve: minden visszajár a devizahiteleseknek, amelyet a bankok a Kúria jogegységi határozata értelmében tisztességtelenül vettek el – közölte a Fidesz frakcióvezetője hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.

Rogán Antal

szerint a Kúria egyértelműen kimondta, hogy a bankok tisztességtelen módszerekkel vették el a pénzt az emberektől, és felhatalmazta a kormányt és az Országgyűlést, hogy a tisztességtelenül megkárosított adósoknak igazságot szolgáltasson. Adósok százezrei indíthatnának pereket – folytatta -, a pénz visszaszerzése azonban most már nem az ügyvédek dolga, hanem az Országgyűlésé – jelentette ki. Közölte azt is: mivel egyértelműen kiderült az elmúlt évek során, hogy a devizahitel hibás termék, ugyanebben a törvényben rendelkezni kell a devizahitelek végleges kivezetéséről is. Hangsúlyozta: csak olyan megoldást tartanak elképzelhetőnek, amely azoknak a devizahiteleseknek is végleges megoldást jelent, akik éltek valamilyen segítséggel és jelenleg is fizetik a hitelüket, vagyis annak a 180 ezer embernek is, akik beléptek az árfolyamgátba. Kitért arra is: mindhárom érintett kérdésben arra mutatott rá a Kúria, hogy tisztességtelenül járhattak el, sok esetben pedig egyértelműen tisztességtelenül jártak el az emberekkel szemben a bankok. Úgy fogalmazott: nem egyenkénti perekkel kell eldönteni, hogy kinek mondtak valamit az árfolyamkockázatról a bankban; kinek az esetében adtak egyértelmű tájékoztatást arról, hogy a kamatperiódus megváltoztatása egyoldalú kamatemelés; az árfolyamrés esetében pedig a tisztességtelenség egyértelmű. Nem elég kimondani, hogy a középárfolyamot kell alkalmazni, "ezt 2010 óta elértük", minden olyan ügyben, ahol egyértelműen megkárosították az ügyfelet, igazságot kell szolgáltatni - közölte. Mint mondta, a javaslatot legkésőbb az ősszel nyújtják be a Háznak, a végső szót a Fidesz őszi kihelyezett frakcióülése mondja majd ki az előterjesztésről. A Kúria hétfőn jogegységi határozatban kimondta: a devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen; az árfolyamkockázat tisztességessége akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető; az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége nagyon szigorú feltételekhez kötött.