Közélet

Régiónk jövőjének kulcsa az innováció és a Tisza + FOTÓK

Régiónk jövőjének kulcsa az innováció és a Tisza + FOTÓK

2014. június 7., szombat
Régiónk jövőjének kulcsa az innováció és a Tisza + FOTÓK
rekord_vitorlazas_csesznok-rehak-csesznok_20131020_1_fotok-013

Térségünk fejlődésének egyik kulcs az innováció – hangzott el a VII. Nemzetközi Építésügyi Konferencián, ahol Szeged városfejlesztési stratégiájához készített négy akciótervet is ismertették.

A régió jövője – A Tisza megújulása című konferencia egyik céljaként

Nemesi Pál

, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt jelölte meg, hogy végigvegyék az építőipart érintő változásokat, ezen felül a termál kincsről, valamint a Szeged és a Tisza kapcsolatáról is szó esett. A Csongrád Megyei Mérnöki Kamara elnöke,

Bodor Dezső

úgy látja, az építőipar jövője nincs kellőképp előkészítve, köszöntőjében negatívumként elmondta, sokszor azt tapasztalja, hogy a pénz nem pedig a minőség van a munka középpontjában. Kiemelte az építészet értékteremtő munkáját, s emlékeztetett, hogy akár évszázadokig is állhatnak az egyes épületek, melyre példaként a felújított Szent István téri víztornyot hozta fel. A VII. Nemzetközi Építésügyi Konferencián

Schulcz Péter

, a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöke úgy fogalmazott, a Tisza a mai napig nem tölti be mindazt a funkciót, amire hivatott. Emlékeztetett, a folyó összekapcsolja a magyarlakta területeket Kárpátaljától egészen Bácskáig és Bánátig. Hozzátette, régiónk az unión belül nem foglal el előkelő helyet gazdasági téren, és Szeged sem tölti be azt a szerepét, amit adottságai alapján elérhetne, ezért azt javasolta, hogy a területet és a folyót együttesen érdemes kezelni, mert akkor felvirágozhatna.

Az innováció és a tudás mint összekötő kapocs

A Magyar Innovációs Szövetség elnöke,

Szabó Gábor

rektor úgy látja, sokszor azt is tisztázni kell, mit értünk innovációnak, hiszen egy ötlet önmagában nem számít annak. Az unión belül az egyesített innovációs mutatók szerint hátulról a hetedik helyet foglalja el hazánk, ami igaz önmagában sokat nem mond, de amennyiben részleteiben vizsgáljuk, kiderül, hogy hazánkon belül a kkv szektor le van maradva az európai átlagtól az innováció terén, ezzel szemben a high tech aktivitás kiemelkedő, vagyis amiben jók vagyunk, az importált tudás. Mindez azt is mutatja a Szegedi Tudományegyetem rektora szerint, hogy érdemes elgondolkozni, miként tudunk fenntartható fejlődő pályára állni ezen téren, amihez a kkv-k innovációs tevékenységét hatékonyabbá kell tenni. Az Európai Unión belül a magyar felsőoktatás helyzetéről szólva Szabó Gábor elmondta, a kiadott doktori címek számában is elmaradunk az uniós átlagtól, amin változtatni kell.

Régiónk egyik jó lehetőségének a lézeres kutatóközpontot és mellé települő tudásparkot emelte ki a rektor, ahova az „első fecske” fél éven belül betelepülhet. Ez 3 milliárd forintos beruházást jelent, mag a teljes tudáspark kiépítésének költsége elérheti a 200 milliárdot. „Szeged és Hódmezővásárhely polgármestereivel a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökével, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetőjével aláírtunk egy beadványt, melyben azt kértük, hogy a kormány nyilvánítsa kiemelt fejlesztési zónává lényegében véve a Szeged-Vásárhely tengelyt” – közölte Szabó Gábor rektor, aki úgy értékelte, ez ténylegesen egy fejlődési pályát jelentene. Az ilyen típusú zónákra két fejlesztési modell létezik, ezek közül Magyarországon egy működik. Ennek lényege, hogy egy nagy gyár esetlegesen a beszállítóin keresztül valósít meg fejlesztést. Erre példa Kecskemét, Győr és Tatabánya. A Magyar Innovációs Szövetség elnöke az ELI kapcsán a másik, mozaikszerű modell bevezetését tartaná helyesnek, ahol a csúcstechnológia és a tudás az összekötő kapocs, nem pedig egyetlen cég. Hozzátette, a kormányhoz eljuttatott beadványt pozitívan fogadták, jelenleg a hivatalos válaszra várnak az aláíró felek.

Szeged 15 fejlesztési prioritása

Az építésügyi konferencián Szeged készülő integrált városfejlesztési stratégiáját is ismertették, melynek előkészítését 40 millió forinttal támogatja az unió. Tapasztó Dénes, az IRV Magyarország Kft. szakértője arról számolt be, hogy elkészült a településfejlesztési koncepció és fejlesztési stratégia munkaanyaga elkészült, és a júniusi közgyűlési ülésen is foglalkoznak a témával. A település jövőképével kapcsolatban a szolgáltatások magasabb színvonalú elérését, Szegednek, mint megyei jogú városnak a térségi központi adottságainak a fejlesztését is tartalmazza. Ennek egyik legfőbb célja, hogy a város kutatási centrummá váljon. Tapasztó elmondta, ez a két cél a munkahelyek létrehozásához is hozzájárul, hiszen munkahelyek akkor jönnek létre, ha jól működik a gazdaság.
epitesugyi_konferencia01_gs
„Szeged jövőképéhez két alapvető célt határoztunk meg, az egyik az innováció, a kutatáshoz, az egyetemhez kapcsolódik, aminek egyértelműen befektetető vonzó hatása lehet. A másik általunk megfogalmazott cél a városnak a térségi és nemzetközi szerepvállalására, az életkörülmények javítására koncentrál” – közölte a szakértő. Tizenöt fejlesztési prioritást határoztak meg, köztük a gazdaságfejlesztést, ahová a turizmusfejlesztés is tartozik, vagy éppen az infrastrukturális és környezeti fejlesztések, valamint a társadalmi felzárkóztatás. „Egy város, tíz városrész és négy akcióterület” – összegezte. Akcióterv készült a négy kiemelt területre, melyek az Odessza, a Biopolisz, a Korzó-Tisza, vagyis a városközpont és az ELI. Elhangzott, valamennyi városrész esetében a tanulmány elkészítésekor igyekeztek az adott terület specifikumához illeszkedő célokat meghatározni, így például a városközpont esetében a szolgáltatások színvonalának emelését, továbbá a város és a Tisza kapcsolatának javítását jelölték ki célnak. A konferencián előadás hangzott el az elektronikus építésügyről, a nanotechnológia építőiparban történő alkalmazásáról, a geotermikus energiák kihasználásának lehetőségeiről Csongrád megyében, az épülő mobilgátról és bemutatták a Noé öko lakóhajót is.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.