Éljen Cseppentő Regő, Ópusztaszer pünkösdi királya! + VIDEÓ

Egy éven át minden lakodalomba, mulatságra és ünnepélyre hivatalos, apró vétségekért nem büntethető, ráadásul a lányok is odáig vannak érte. Pünkösdi királynak lenni nem csak üres cím, rengeteg kiváltság jár a legrátermettebb lovasnak, ha képes bizonyítani erejét és rátermettségét a próbatételeken. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban pünkösdhétfőn küzdöttek a királyjelöltek.

Az emlékparkban hét legény és egy lelkes "amatőr" versengett a megtisztelő névért. Első feladatként sört és bort kellett inniuk, majd bizonyítva józanságukat négy kört vágtáztak kezükben három tojással. Ezután a férfiasság próbatételei következtek: a gyapjúlopásban leleményességükről, a földről fokossal felszedett almával pedig egyensúlyérzékükről tehettek tanúbizonyságot. Végezetül a koszorúszakítás döntötte el, ki lesz az a négy királyjelölt, aki tovább küzdhet ideig-óráig fennálló birodalmáért. A lovon birkózás az egyik leglátványosabb eleme volt a versenyeknek: az nyert, aki legelőször lerántotta társát a hátasról. Csak a két legerősebb maradhatott talpon (illetve lovon), közöttük a gyorsulási vágta döntötte el, ki lesz az új király. A birkózás viselte meg leginkább

Cseppentő Regőt

, az idei esztendő pünkösdi királyának ebben a versenyszámban ugyanis a két éve veretlen testvérével kellett megküzdenie. Természetesen egy királyság sem teljes királynő nélkül, a szentesi tanyán a gyerekek maguk közül választották ki az arra érdemes fiatal hölgyet. A népszokás úgy tartotta, hogy az eladósorban lévő lányok közül jelöljenek ki mátkát a pünkösdi király mellé, napjainkban a legkisebbeket szokták ezzel a címmel megtisztelni. A lányok csak tulajdonságaik alapján emelkedhettek "nemesi" rangra, egyiküket sem állították próbatételek elé. http://www.youtube.com/watch?v=KiLIKZEpGcA