Ilan Mor Szegeden: A holokauszt tagadása az antiszemitizmus egy formája (FRISSÍTVE) + FOTÓK

A holokauszt tagadása az antiszemitizmus egy formája - jelentette ki Ilan Mor, Izrael Állam magyarországi nagykövete szerdán Szegeden.

A vészkorszak hatmillió áldozatát kétszer ölték meg: egyszer hét évtizede, amikor fizikailag megsemmisítették őket, majd másodszor is, amikor az emléküket próbálják meg lerombolni - mondta a diplomata a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Zsidó Hitközség és a Jad Vasem Nemzetközi Holokausztkutató Intézettel közös megrendezett, A magyar holokauszt 70 év távlatából - a nagypolitikától a hétköznapokig című kétnapos konferencia megnyitóján. A nagykövet hangsúlyozta, az antiszemita jelenségek ellen az oktatás segítségével lehet föllépni.

Ilan Mor

köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy 2014-et holokauszt-emlékévvé nyilvánította. A diplomata reményét fejezte ki, hogy az esztendő végén magyarok és külföldiek visszatekintve elmondhatják, az emlékév elérte célját: emlékeztek a hetven évvel ezelőtt történtekre, és elindulhatott egy hosszú folyamat, amely lehetővé teszi, hogy a teljes magyar társadalom szembenézzen a vészkorszak időszakával.

Botka: mindannyiunk szégyene, ami történt és történik

Botka László

(MSZP) polgármester felhívta a figyelmet a múlttal való szembenézés szükségességére, idézve a szegedi egyetem egykori jogászprofesszorra,

Bibó István

szavait: "azokat a burkokat, melyeket szenvedésből, sérelmekből, rossz lelkiismeretből maguk köré vonnak az emberek, csak a teljes igazság erejével lehet valamennyire is áttörni". A politikus szerint a valódi szembenézés helyett hetven évig "próbáltunk hallgatni, takargatni, szőnyeg alá söpörni", ami rossz irány, mert "növeli, ki elfödi a bajt". Botka László véleménye szerint a jelenlegi magyarországi hatalom bátorítja azokat a kísérleteket, amelyek "tisztára mosnák a múltnak ezt az elmondhatatlanul tragikus fejezetét". "Az, ami történt, és ami most történik, mindannyiunk szégyene, mindannyiunk felelőssége" - hangsúlyozta a polgármester, aki szerint ideje, hogy "apáink és nagyapáink vétkével elszámoljunk".

Szabó Gábor,

a Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a történészek munkája, a tények alapos feltárása több szempontból különösen fontos. Egyrészről tanúságot jelent a mai kor számára, hogy a holokauszthoz hasonló események soha ne ismétlődhessenek meg, másrészt bemutatja, hogy még abban a korban is lehet bátor kiállításokat, máig érvényes példákat találni. Az akadémikus hangsúlyozta: Szeged a zsidóság történetének tekintetében szerencsésnek tekinthető, jó példákat sorakoztat fel. 1849-ben itt mondták ki a zsidók egyenjogúságáról szóló törvényt, kiváló együttműködés alakult ki a zsidó hitközség karizmatikus vezetői, például

Löw Lipót

és

Löw Immánuel

, valamint a város vezetése között, és maga a szegedi egyetem is rengeteget köszönhet zsidó származású tudósainak, köztük

Riesz Frigyes

és

Haar Alfréd

kiemelkedő matematikusoknak.