Olvasnak, de nem értelmeznek: vészhelyzetben a magyar oktatás?

Még mindig nem késő elővenni, s felhívni a közvélemény figyelmét a PISA-felmérés eredményeire. Csapó Benő, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézetének intézetvezető tanára a Közéleti Kávéház vendégeként ismertette a szomorú számokat és a mögöttes tényeket.

A tavaly decemberben napvilágot látott 2012-es PISA-eredmények nem sok jóval kecsegtetnek, pláne ha figyelembe vesszük, hogy a magyar diákok teljesítménye a háromciklusú nemzetközi megmérettetésen időről időre romlik. Átgondoltabb, drasztikusabb és sürgős megoldást kellene találni az oktatáspolitikában, hogy visszafordítható legyen (vagy legalább megálljon!) a hanyatlás. A 15 éves diákok legutóbb még a 2009-es felmérés eredményeinél is rosszabbul teljesítettek: jóval lecsúsztak az OECD-átlag alá - hangzott el

Csapó Benőtől

még januárban a Szegeden megrendezendő tudományos tanácskozáson. A PISA igazgatótanácsának magyar tagja és alelnöke különösen elszomorítónak tartja az adatokat annak tükrében, hogy egykoron Magyarország a világ éllovasa volt a matematika és természettudományok területén (igaz, ez még az 1980-as években volt, a PISA-hoz hasonló TIMSS-méréseken). A Közéleti Kávéház vendégeinek kérdésére kifejtette, az akkori sikereket a jól kidolgozott tantervi reformoknak köszönhettük: az úgynevezett "új matematika" irányvonal nem csupán tanította, hanem a mindennapi életre nevelte a diákokat.

A hallgatóság nem kis meglepetésére hangsúlyozta, a legutóbbi felmérés eredményei olyan városokat és országokat juttattak a toplistára, mint Sanghaj, Szingapúr vagy Hongkong (őket az óriási lakosságszám miatt különböztették meg városonként); az európai országok közül a liechtensteini, a svájci, a holland, az észt, a finn és a lengyel tanulók teljesítettek a legjobban. Ehhez képest Magyarország a maga 200 részt vevő iskolájával, mintegy 4600 7. és 10. évfolyamos tanulójával a 65 felmért ország középmezőnyében végzett. Hazánkban a gyerekek mindössze 9,3 százaléka ért el kiemelkedő eredményt, míg Vietnamban ez az arány 13,3 százalék. Szövegértésből minden ötödik magyar gyerek elégséges osztályzatot érdemel, tehát 19,7 százalék, matematikából pedig ennél is rosszabb a helyez, ott 28,1 százalék. Ennek fő oka elsősorban a funkcionális analfabetizmus, vagyis a diákok el tudják olvasni a feladatokat, értelmezni azonban már képtelenek. Beszélgetőpartnere,

Szalay István

az SZTE JGYPK Matematika Szakcsoport főiskolai tanárként, pedagógusként nem tudta megkerülni a hazai pedagógusképzés kérdéskörét sem. Csapó Benő szerint mind a tanár-, mind pedig a tanítóképzés problematikus helyzetben van köszönhetően a nem kellőképpen átgondolt Bologna-rendszer bevezetésének. A probléma gyökerét - s ebben egyet is értettek a korábbi szegedi polgármesterrel - a felsőoktatási intézmények helytelen pozicionálásában látja, vagyis, hogy a főiskolák mesterképzéseket indítottak, holott nekik csupán az "alapot" kellene biztosítaniuk a felvételt nyert hallgatók számára. Az egyetem lehetne az a közeg, amely felszívja a valóban kiváló elméket, s engedné tovább a doktori iskolákig.

De nem csak a felsőoktatásban vél felfedezni aknákat, a közoktatás ugyancsak reformokra szorulna, ehhez pedig elsősorban tőkére lenne szükség. Baj, hogy a tankerületi rendszerben a kistelepülések iskolái még mindig a gyengébbek intézménye, a nagyvárosok pedig felszívják a könnyen kezelhető, motivált gyerekeket. Azt sem látja jó megoldásnak, hogy a tankötelezettséget ismét lecsökkentették, hiszen elsősorban módszereket kellett volna kidolgozni a fiatalok benntartására, motivációt adni nekik abban, hogy meglássák a tanulás értelmét, értékét. Ha kíváncsi rá, mit mutatnak a PISA oktatási felmérés adatai, olvassa el korábbi cikkünket

. Ha pedig

Pokorni Zoltán

, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnökének véleményét szeretné olvasni, kattintson

.