Tűzcsapkatasztert készítettek a szegedi egyetem hallgatói

Komoly segítséget jelent a Csongrád megyei katasztrófavédelem számára, hogy az SZTE diákjai pontosan felmérték a megyében található tűzcsapokat.

Együttműködési szerződéssel erősítette meg eddigi, mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolatát a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszéke. A kedden megkötött megállapodás elsősorban az olyan térinformatikai fejlesztésekre vonatkozik, amely a lakosság védelmét és a katasztrófavédelmi műveletek még hatékonyabb végzését segíti. Az egyetem és a katasztrófavédelem hosszú távú közös munkájának első jelentős állomása az együttműködési megállapodás aláírása – hangzott el az SZTE Rektori Hivatal épületében tartott ceremónián, melyen részt vett

Hernádi Klára

, az SZTE TTIK dékánja,

Mezősi Gábor

, a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, illetve

Szatmári Imre

Csongrád megyei katasztrófavédelmi igazgató, tűzoltó ezredes. Hernádi Klára komoly előrelépésnek nevezte a kar életében ezt az együttműködést, hiszen számukra kiemelten fontos, hogy hallgatóik kapcsolatba kerüljenek a munkaerőpiaccal, leendő munkáltatóikkal, ismerjék meg azok elvárásait. A fakultás eltökélt a tekintetben, hogy ezen visszajelzések alapján korszerűsíti oktatását.

Szatmári Imre arról szólt, hogy Csongrád megye katasztrófavédelmi szempontból közepesen veszélyeztetettnek számít, ugyanakkor mindenféle veszélyforrás megtalálható itt: földgázkitermelés és -feldolgozás, kőolaj-kitermelés, vegyipari létesítmény, állattartó telepek, tűzveszélyes erdők nagy területen, több mint 12 ezer lakott tanya, jelentős részük tűzveszélyes erdő térségében. Az eredményes védekezéshez – szögezte le – hatékony térinformatikára van szükség. Úgy folytatta: a prevencióban jelentős segítséget kapnak a szegedi egyetemtől, annak (földrajz szakos) hallgatóitól. A diákok egyrészt felmérték a Csongrád megyei tűzcsaphálózatot, másrészt a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék segítséget nyújt a katasztrófavédelemnek bizonyos berendezések, informatikai eszközök (példának okáért egy a helyszíni felméréseknél hasznos, nemrég vásárolt hidrokopter) alkalmazásához. „Csongrád megyének, megyénk katasztrófavédelmének óriási szerencséje van, hogy a Szegedi Tudományegyetem tudományos kapacitására támaszkodhat. Ennek a szoros kapcsolatnak a nyertese pedig egyértelműen a lakosság lesz” – jelentette ki a tűzoltó ezredes. Mezősi Gábor elárulta, bár minden megyében létezik tűzcsapkataszter, az szinte sehol sem igazán pontos, hiszen a lajstromban szereplő tűzcsapok 15-20 százalékát képtelenség megtalálni, a másik oldalon pedig 15-20 százaléknyi olyan új létesült, melyet korábban nem tettek még az adatbázis részévé. A TTIK komoly térinformatikai tudással rendelkező hallgatói felmérték, pontosan hol találhatók Csongrád megyében tűzcsapok, illetve hol vannak olyan veszélyeztetett területek, melyeket nem lehet ezekről elérni. A munka hamarosan teljesen készen lesz. Hozzáfűzte, ezenkívül is körülbelül tucatnyi, a katasztrófavédelem legégetőbb kérdéseivel – árvíz, belvíz, aszály – összefüggő, sok terepmunkát igénylő problémán dolgoznak a TTIK-s diákok.