Szabó Sándor: Mesterházyval, Botkával vagy mással – az MSZP-nek meg kell újulnia!

A helyi Fideszről is véleményt mondtak a szegediek április 6-án Szabó Sándor szerint. Csongrád megye 1-es választókerületének leendő MSZP-s országgyűlési képviselője a SZEGEDma.hu-nak adott interjújában arról is beszélt, hogy a szocialista pártnak megújulásra van szüksége, amit csak alulról építkezve lehet megvalósítani.

- Több helyen is nyilatkozta, hogy 18 évesen kezdett el megismerkedni a politikával, a pártok közül konkrétan az MSZP-vel. A szocialista párt kongresszusi küldöttje is, a szegedi önkormányzat polgármesteri kabinetvezetője tíz éve. Hogyan és miért került fiatalként kapcsolatba a politikával, a baloldallal?

- Az MSZP akkori ifjúsági szervezetével, a BIT-tel ismerkedtem meg osztálytársaim révén, ők hívtak el egy táborba. Akkoriban komolyabb volt a mozgalmi élet, rendszeresek voltak a táborok, ahol MSZP-s politikusokkal is lehetett találkozni, beszélgetni. Ott ismerkedtem meg a baloldali gondolkodással, értékekkel. A BIT környékén mozogtam utána is, egyre jobban érdekelt a politika, a táborokban már csoportot is vezettem, de csak később léptem be az ifjúsági szervezetbe. Aztán BIT-tagként egyre több politikai rendezvényen vettem részt, majd 2000-ben az MSZP-nek is a tagja lettem, ahol sporttagozati titkárként, később alapszervezet-vezetőként is dolgoztam, most kongresszusi küldött vagyok. A pártirodán 2000-től dolgoztam négy órában, a 2002-es őszi önkormányzati választások után kabinetvezető-helyettes, a 2004-es időközi választást követően kabinetvezető lettem. A kabinetnek összetett és számos feladata van. Előterjesztéseket véleményezünk, készítünk, napi koordinációt végzünk az önkormányzati képviselőkkel, a hivatali irodavezetőkkel, külügyi és sajtókapcsolatokat ápolunk, városi rendezvényeket szervezünk, de az Idősügyi Tanács munkáját is figyelemmel kísérjük. Gyakorlatilag a polgármester és a városvezetés munkáját segítő szervezet a kabinet.

Nem dobná el az eddigi kapcsolatait

- Már átvette az országgyűlési megbízólevelét, május hatodikán megalakul az új Parlament, így le kell mondania a kabinetvezetői tisztségéről. Marad-e valamilyen kapcsolata az önkormányzattal?

- A kampány során is azt hangoztattam, hogy képviselőként is Szegedért és a térségért szeretnék dolgozni. Nem akarok és nem is tudok a Szegedtől, a város vezetésétől elszakadni, hiszen ide köt a munkám 2002 óta. Ezt eldobni nem szabad, hiszen erre tudom építeni a következő négyéves parlamenti munkámat. 2002 óta megismertem, a szegediek miként gondolkodnak a városról, mi foglalkoztatja őket, rengeteg emberrel, szervezettel és céggel találkoztam eddig. És egyébként is: az egyéni képviselőnek a parlamenti munka során szerintem elsősorban a települését kell képviselnie, azokat az embereket, akik megválasztották.

- Korábbi választások alkalmával dolgozott kampánystábban, csak épp nem ön állt ki az emberek elé. Ennek fényében jelöltként, majd megválasztott képviselőként milyennek értékeli a mostani kampányt?

- Összeszámoltam, négy országos és ugyanennyi helyi, továbbá két európai parlamenti kampányban vettem részt, az utolsó két önkormányzatit magam irányítottam. Könnyebbséget jelentett számomra, hogy tudtam, mit kell csinálni, de egyben furcsa is volt, hogy most nem másról, hanem rólam szól a történet. Eleinte próbáltam irányítani a saját kampányomat is, de ahogy haladtunk előre a választások felé, egyre kevésbé foglalkoztam az operatív ügyekkel. A kampányban pedig azt csináltuk, amit korábbi választások előtt: rengeteg emberrel beszéltünk, és közösen alkottuk meg a programot…

Szeged vezetéséhez kötődő jelöltet keresett az MSZP

- Hogyan dőlt el, hogy ki induljon az MSZP színeiben Csongrád megyei 1-es körzetben, és ebben milyen szerepe volt Botka Lászlónak, akiről korábban a legtöbben úgy gondolták, hogy megméretteti magát itt?

- Ősztől összeférhetetlenség lesz az országgyűlési képviselői és a polgármesteri tisztség között,

Botka László

Szeged polgármestereként méretteti meg magát, ezért nem ő indult a körzetben. Logikus lépés lett volna, hogy

Ujhelyi István

induljon az 1-esben, de ő az MSZP európai parlamenti listáján szerepel. Ezután azt kellett mérlegelnünk, hogy ki lehet az a személy, aki leginkább köthető a sikeres városvezetéshez, és van esélye a győzelemre. Így esett rám a választás. Az, hogy a polgármester személyéhez, munkájához köthető jelöltet állított az MSZP, természetesen erősítette a győzelmi esélyünket, mert ebben a körzetben győzelemre is készültünk.

- A győzelemre készültünk kijelentés alatt netán azt érti, hogy közvélemény-kutatásokból következtettek arra, megnyerhető az 1-es választókerület?

- Mi egyetlen felmérést sem készítettünk, csak a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszéke által készített 2013-as mérési adatokat ismertük.

Nem tett jót az összefogás körüli mizéria

- A választások eredménye azonban kettős, hiszen ön megnyerte a körzetét, de a párt közel sem szerepelt úgy a választáson, mint ahogy elvárták… A Fidesz-KDNP-nek ismét kétharmados többsége van a Parlamentben, a 106 egyéni körzetből 96-ot hozott el a jobboldal.

- A Fidesz mindent elkövetett, hogy ne legyen egyszerű dolga az ellenzéknek, és a pálya is erősen lejtett feléjük. Átrajzolták a választókörzeteket, átírták a választási rendszert, és a kormánypárt olyan jelentős médiatúlsúlyt is magáénak tudhatott, ami nem volt tapasztalható 2002 és 2010 között. Ettől függetlenül nem lehet elvitatni az eredményt, amin a baloldalnak mindenképpen el kell gondolkodnia. Biztosan nem tett jót a közel egy évig húzódó összefogásos mizéria, sok településen nem voltunk jelen, nem működött jól a rendszerünk. Megújulásra van szükség, melynek az alapja az alulról történő építkezés kell, hogy legyen, mert ha nincsenek alul sejtek, nincsen bázis, akkor nagy csodát nem várhatunk.

- Ez országos szintre vetített értékelés, de Szeged speciális helyzetét mindkét oldal hangsúlyozni szokta…

- Szegeden valóban más volt a helyzet, 12 éve dolgozunk a szegediekért, és jól működő szervezetünk van. A mi politikánk a városról, a város fejlődéséről, a helyi Fidesz politikája pedig elsősorban saját magukról szól. A szegedi siker titka tehát az, hogy ezt pontosan látták az emberek, és a mi, a városért tett munkánkat értékelték. Vidéken azonban más a helyzet. Látni kell, hogy bár fontosak a demokratikus jogok, a sajtó- és szólásszabadság, de fontosabb hogy az embereknek legyen munkája, legyen mit ennie.

Vidéken nem a demokratikus alapjogok a legfontosabbak

- Vagyis figyelembe kellene vennie az MSZP-nek azt, amit a párt szóvivője, Török Zsolt mondott, hogy „a nagykörúton kívül is élnek emberek”? Erre gondol?

- A vidék Magyarországán, ahol reménytelenség és kétségbeesettség van, ahol a mindennapi megélhetés okoz gondot, ott nem elsősorban demokratikus alapjogok fogják érdekelni a lakosságot.

- Erre az analógiára ráhúzhatjuk azt is, hogy Szegeden belül a kevésbé tehetős réteget nem igazán érdekelheti a városvezetésnek az önkormányzati cégek működését (és azon keresztül a közgyűlés jobboldali többségét) támadó kommunikációja, hiszen nem biztos, hogy érintik a napi életvitelüket. Vagy önök mást tapasztalnak?

- Nézzék, 2002 óta Szegeden a polgármester a város vezetése a baloldal célja, hogy haladjunk előre, fejlesszük a várost. Ezzel szemben az elmúlt négy évben a helyi Fideszről bebizonyosodott, hogy elsősorban a saját maguk javát akarják szolgálni. Ez pedig igenis érdekli a szegedieket, felkapják a fejüket, ha zűrös ügyeket hallanak és tapasztalnak. És ebből volt elég sok az önkormányzati cégek tájékán.

Botka László szerepe meghatározó volt a sikerben

- Botka László személye és ön melletti kiállása mennyire volt meghatározó a kampányban? A választás előtti napokban több lakossági fórumot és családi napot rendeztek, amelyeken mindegyiken ott volt a polgármester is. Mekkora részt tulajdonít neki a sikerben?

- Egyértelműen meghatározó volt. Sok közös megjelenésünk volt, nagyon sokat segített. Botka László munkáját sokan elismerik a városban, és nyilvánvaló, hogy számít, ha ő javasol, illetve támogat valakit.

- A választási eredményeket tekintve a Jobbik erősödéséről is ejteni kell néhány szót, hiszen sok egyéni választókerületben – Csongrád megyében is – nemcsak a Fidesz verte meg az MSZP-s jelöltet, hanem a jobbikos is…

- A Jobbik jól el tudta juttatni a maga populista üzeneteit a szavazóknak, például a devizahitelek eltörlését vagy akár azt, hogy mindenkinek munkát adnak. Az MSZP ezzel szemben nem tudta megszólítani a vidéken élőket. Nekünk nem hitték el, amit mondunk és nem is biztos, hogy jól céloztuk az üzeneteinket, addig ez a Jobbiknak sikerült. Ráadásul a Jobbik egyre több település van jelen szervezetileg. Ez veszélyes dolog, és még veszélyesebb lehet az őszi önkormányzati választásra. Ezért mondom én azt, hogy Magyar Szocialista Pártnak már most el kell kezdeni az újbóli építkezést vidéken…

A Fidesznél mozgósított a "gyurcsányozás"

- A választási kudarc okaiként Botka László és Mesterházy Attila MSZP-elnök egyaránt hitelességbeli, személyi, szervezeti és politikai tartalmi okokat is felsorolt. Ebben ön szerint mekkora szerepe volt annak, hogy az ellenzéki összefogás – fogalmazzunk úgy – felemásra sikeredett? Gyurcsány Ferenc személye például nem vitt-e többet, mint amennyit hozott a kormányváltóknak?

- Nem tudom megítélni, hogy

Gyurcsány, Bajnai

és

Mesterházy

összefogása többet hozott-e, mint ha külön indultak volna a pártok a választásokon. Az viszont biztos, hogy a Fidesz kampányában jól jött, hiszen ismét lehetett gyurcsányozni, és ez a Fidesz táborának mozgósítását segítette. És nem tett jót ez sem, hogy egy évig ment a huzavona az összefogásról. Ennek nagyon rossz üzenete volt a választók felé, függetlenül attól, hogy ki is állt végül az összefogás élén.

- Az EP-választáson lehet majd esetleg modellezni május 25-én, hogy összefogásban vagy külön jobban teljesítenek-e a pártok?

- Szerintem nem, mert sokkal kisebb lesz a részvétel, és az eltorzítja támogatottsági arányokat.

Bölcs döntést vár az MSZP kongresszusától

- Az MSZP-n belül azonban belharcok törtek ki április 6-a után, elkezdődött az egymásra mutogatás, az egymás hibáztatása a választási eredmények miatt. Hogyan látja, Mesterházy Attila pártelnöknek le kellett volna mondania?

- A választási vereség nem egy személyen múlott. Sokkal inkább a hitelességen, a szervezettségen, na meg azon, hogy nem tudtuk megszólítani a választókat. Az MSZP-nél az EP-választást pártértekezlet követi, ősszel pedig tisztújító kongresszus lesz. A két választási eredmény tükrében a kongresszus majd bölcsen eldönteni, hogy Mesterházy Attilával vagy nélküle képzeli el az MSZP vezetését, a baloldal megújítását.

"Az sem biztos, hogy lesz ennyi baloldali párt"

- Nyilván erre törekszik a Demokratikus Koalíció, az Együtt-PM, a Magyar Liberális Párt és több más formáció is. Képes lehet ennyi baloldali és liberális párt egymás mellett építkezni alulról? Nincs meg annak a veszélye, hogy egymás elől elhappolják a támogatókat, a potenciális szimpatizánsokat?

- Ez majd kiforrja magát, az sem biztos, hogy az őszi választást követően lesz ennyi baloldali párt. Az MSZP-re 2010-ben is azt mondták, hogy itt a vége, pedig akkor még a mostaninál is nagyobb vereséget szenvedett el, de ez a párt mégsem esett szét. Akkor 900 ezer, most pedig az összefogás többi pártjával 1,2 millió szavazatot kaptunk, ami jelzi, van bázisa a baloldalnak Magyarországon. Persze ezen van mit javítani!

- Mégsem mindegy, együtt vagy külön építkeznek tovább. Mesterházy Attila például a napokban óvott attól, hogy a szocialista párt „feloldódjon” más politikai formációban. Mi a személyes véleménye, Gyurcsány Ferencnek, aki az MSZP-n kívüli baloldali ellenzék legkarizmatikusabb és egyben legmegosztóbb személye is, milyen viszonya lehet a szocialista párttal, az MSZP vezetésével? Ha önön múlna, miként alakítaná ezt a kapcsolatot?

- 2014 ősze után fogjuk látni. Akkor kell megnézni, hogy az MSZP egyedül vagy másokkal közösen kell, hogy baloldalt építse, ki fogja vezetni a pártot, és csak akkor dől el, hogy egy egységes baloldalban kell gondolkodni, vagy külön kell folytatni az utunkat.

Botkát is alkalmasnak tartja a párt vezetésére

- Botka Lászlót viszont mindenhol Mesterházy Attila lehetséges kihívójaként emlegetik. Alkalmasnak tartja-e az MSZP elnökének Szeged jelenlegi polgármesterét?

- Botka László személye sok helyen felmerült már mint lehetséges pártelnök. Természetesen alkalmasnak tartom a tisztségre, mint ahogyan másokat is. De mint mondtam, a párt megújítása nem elsősorban személyi kérdés. Ennél fontosabb a rendszer megerősítése, a bázis építése!

- Mesterházy Attila úgy fogalmazott, az „Orbán-rezsimmel és a Fidesszel nincs kiegyezés”. Itt Szegeden viszont az MSZP színeiben ön, illetve a fideszes B. Nagy László vette át az országgyűlési képviselői megbízólevelét. Helyben másként fog alakulni a kapcsolat, vagy ön is kizártnak tartja, hogy egy fideszes politikussal együttműködjön bármiben is?

-

A SZEGEDma.hu-nak adott interjújában B. Nagy László azt mondta

, a szegedieket kívánja képviselni. Én szintén a szegedieket kívánom képviselni. Mindent meg fogok tenni azért, hogy ide Szegedre pályázatok vagy más fejlesztési elképzelések kapcsán minél több forrás érkezzen, és gondolom, hogy ő is. Ha a városról van szó, nem is kérdés: együtt kell működni.

20 milliárd már Szeged rendelkezésére áll

- Hogyan látja, mekkora mozgástere lesz ellenzéki politikusként? A Fidesz-KDNP-nek kétharmados többsége van, vele szemben pedig egy viszonylag kis létszámú MSZP-s frakció foglal helyet a Parlamentben.

- Azt ne felejtsük el, hogy Szegednek mint megyei jogú városnak már van dedikált európai uniós forrása a Területi Operatív Programban. Városunk már kapott 20 milliárd forintot, amiről meghatározott keretek között ugyan, de saját javaslatunkra végső soron Brüsszelben döntenek majd. A szegedi közgyűlés már elfogadott egy 17 pontból álló fejlesztési tervet, amiből tudunk meríteni. Vagyis akármilyen is lesz a parlamenti munka a következő négy évben, Szegeden biztosan lesznek fejlesztések, és építkezünk tovább!

Pintér M. Lajos - Varga Anna