Orbán: erkölcsi kötelesség emléket állítani az áldozatoknak

Pontosnak és makulátlannak tartja erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve a német megszállás áldozatainak emlékére a fővárosi Szabadság téren állítandó szobrot Orbán Viktor, aki szerint erkölcsi kötelesség emléket állítani az ártatlan áldozatoknak. A kormányfő hangsúlyozta, a korabeli magyar vezetést felelősség terheli, ugyanakkor az 1944. márciusi német megszállás nélkül nem lett volna deportálás.

A miniszterelnök erről abban - az Origó által nyilvánosságra hozott - keddi levelében írt, amelyet

Dávid Katalin

Széchenyi-díjas művészettörténésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának címzett, a professzor emlékművel foglalkozó feljegyzésére reagálva. "Ártatlan áldozatok százezreinek emléket állítani nemcsak helyes dolog, de erkölcsi természetű kötelesség is" - hangsúlyozta négyoldalas írásában

Orbán Viktor

. A kormányfő közölte, felfogása szerint nem a nácik, hanem a németek szállták meg Magyarországot, a birodalmi sas megjelenítését a szoborkompozícióban nem érzik aggályosnak. Az angyal szerepeltetéséről kifejtette: az angyal Magyarországgal történő azonosítása gyorsan teret nyert, amit egy olyan kor tünetének tart, amelyben a "politikai-harci értelmezések vonzóbbak, mint a szellemi-lelki természetűek". A kormányfő az ártatlan áldozatokat látja az angyalban, s nem valamiféle ártatlan államot. A művész angyal melletti döntését értékesnek tartja - írta Orbán Viktor. Azzal kapcsolatban, hogy hiányosság vagy erény, ha egy műalkotás ilyen széles teret enged a befogadói értelmezésnek, a miniszterelnök megjegyezte: nem tudja, filozófiai vagy művészettörténeti szempontból mi a korrekt válasz, de azt igen, hogy a didaktikus történelmi alkotások rá inkább lehangoló benyomást tesznek. "Összefoglalva csak azt szerettem volna megírni Önnek, hogy ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan" - olvasható a miniszterelnöki levélben. Orbán Viktor a német megszállás és a magyar felelősség összefüggéseire kitérve kiemelte: a német katonai megszállás, Magyarország német irányítás alá kényszerítése tény, mindazért, ami 1944. március 19. után Magyarországon történt, Németország felelősséget visel. A korabeli magyar politikai és állami vezetés esetében ugyanakkor megáll a kollaborálás vádja és felelőssége - tette hozzá. Zárásul a miniszterelnök az együttélés kérdéséről azt írta: úgy látja, amit a magyarok megtehettek, megtették. "Bocsánatot kértünk, habár tudjuk hogy a népirtókkal való kollaborálás bűne megbocsáthatatlan. Jóvátételt adtunk, habár tudjuk, ami történt, jóvátehetetlen" - fogalmazott. Hozzáfűzte, "olyan felelősséget ugyanakkor nem vállalhatunk, amely nem illet bennünket", ezért azt is ki kell mondani: német megszállás nélkül nincs deportálás, nincsenek vagonok és százezerszám elvesztett életek. Ezek belátása nélkül - foglalt állást Orbán Viktor - nehezen képzelhető el őszinte és bizalomra épülő együttélés a jövőben.