Jó kampánnyal sem lettek volna kormányváltók a Kormányváltók

Botrányosan rossz volt a baloldali összefogás kampányidőszaka, amelyről már most látszódik: ebben a formában működésképtelen szövetséget alkot. Valószínűleg a Fidesznek és az LMP-nek is kedvezett az alacsonyabb részvételi arány, míg a Jobbik szelíd kampánnyal, csendben úszott rá a két nagy pártra. Löffler Tibor politológus elemzett a SZEGEDma.hu portálnak.

98 százalékos feldolgozottság alapján 61,24 százalékos részvételi aránnyal vonultak a magyar választók az urnákhoz vasárnap, ez 2010. első fordulójának részvételi aránytól (64,38%) három, a 2006-ostól (67,83%) pedig hat és fél százalékkal elmarad. "Ez a tendencia több nyugati országban is megfigyelhető, de más-más okokra vezethető vissza" - nyilatkozta a SZEGEDma.hu portálnak

Löffler Tibor

politológus, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar oktatója, aki a választások és a kampányidőszak végén levonható tanulságokat elemezte nekünk. Mint mondta, a politikacsinálás stílusa és módszere miatt csökken itthon az érdeklődés a politika iránt, az állampolgárok kevésbé érzik azt, hogy aktív szereplői, befolyásolói a körülöttük zajló folyamatoknak, inkább tárgyait képezik azoknak.

Profibb kampány sem menthette volna meg a Kormányváltókat

Az előzetes felmérések alapján a bizonytalan szavazók nagyobb része inkább az ellenzékhez húzott volna, a baloldal nagyobb tartalékokkal bírt belőlük. Ha ez valóban igaz, akkor az alacsonyabb részvétel kedvező volt a Fidesznek. "Fontos azonban, hogy ezeket az embereket mozgósítsák is, meg kell őket szólítani, és rávenni, hogy az urnához járuljanak. Ez pedig a Kormányváltóknak nem sikerült, melyhez hozzájárult az is, hogy a kampányuk botrányosan rossz volt. Régóta húzódó perpatvarok, belső ellentétek gyengítették őket, nem volt egységes a kampányuk, nem voltak közös szlogenek, koncentrált üzenetek" - elemzett a politológus. A végső eredmény konklúziója szerint azonban akkora különbség volt a Fidesz-KDNP és az ellenzéki összefogás között, hogy nagy valószínűséggel a legprofibb kampányidőszakkal sem tudták volna ledolgozni azt.

Ugyan a választásokat jelentős előnnyel nyerte a Fidesz-KDNP, és a 2/3-ot többségre is reális esély lehet, szavazóinak száma az LMP-vel egyetemben csökkent 2010-hez képest. "Érdemes összevetni a kormányváltó baloldal 2010-es és vasárnapi eredményét: az összefogás 255 ezerrel növelte erejét, az LMP 130 ezres veszteségével összevetve azonban az antifideszes balos ellenzék alig 125 ezerrel bírt vasárnap nagyobb táborral, ami nagyon szerény növekedés. Ebből látszik, hogy a baloldalnak nem sikerült kormányváltó hangulatot teremtenie, nem kínált alternatívát" - hangsúlyozta a politikus. Kiemelkedő teljesítmény a veszteségek ellenére is, hogy a pártszakadással és belharcokkal küzdő zöld párt ismét megugrotta a parlamenti küszöböt, ez a politikus szerint nagyobb jelentőségű az LMP-nek, mint a 2010-es bekerülés.

A nyugodtabb kampány volt a sikeresebb

Az eredmények láttán csalódva nyilatkozott

Vona Gábor

vasárnap, a Jobbik ezzel szemben 125 ezerrel tudta növelni szavazóinak számát. "Nem volt reális célkitűzés számukra a kormányváltás, még az ellenzéki összefogást sem sikerült megszorítaniuk, de szerintem mindenképpen jobban teljesítettek a vártnál. Valószínűleg mandátumok terén szerették volna lekörözni az MSZP-t, hogy a következő választásokkor már a kormány első számú kihívójaként léphessenek elő. Ez részben sikerült, nagyon sok olyan dunántúli választókerületben is maguk mögé tudták utasítani a szocialistákat, ahol korábban nem voltak olyan erősek" - magyarázta a politológus.

A korábban radikális, rendpárti szlogenekre építő Jobbik meglepően szelíd kampányt folytatott, mellyel úgy tűnik sok újabb szavazó bizalmát megnyerte. "Tudatosan felépített stratégiával dolgoztak, jól átgondolták, hogy mivel bővíthetnék a szavazóbázist, 'magyar gárdás' alapon nagymértékben nem hozhattak volna szimpatizánsokat, hisz az ehhez hasonló radikalizmussal kevesebb mostani jobbikos tud azonosulni. Talán az LMP is veszített ezzel a túlzott akciózással, az állandó röplapozással és a parlamenti performance-okkal" - mondta Löffler. Ez volt az első alkalom, hogy a határon túli magyarok is leadhatták szavazatukat, akik szinte elsöprő többséggel, 95%-ban a Fideszre voksoltak. "Inkább szimbolikus jelentősége volt ezeknek a szavazatoknak, kifejezve a magyarság egységét, a végeredményt tekintve nem nyomtak túl sokat a latban. A Fidesz győzelme egyáltalán nem, de a kétharmad sem rajtuk múlik" - emelte ki Löffler Tibor.

Két pofon az ellenzéknek, iszapbirkózás Szegeden

Nagyon hamar, május 25-én lesz az európai parlamenti választás is, amely a politológus szerint valószínűleg ismét vereséget jelent majd a Kormányváltóknak. Ha az önkormányzati választások is jelentősebb kudarccal zárulnak majd ősszel, az akár a végét is jelentheti a szövetségnek. "Az biztos, hogy ebben a formában ez nem működőképes,

Bajnai Gordon

egy nyilatkozatában már el is ismerte, hogy ezekkel az arcokkal és szervezeti megoldásokkal nincsen jövője az összefogásnak. Nagy átalakulásra lenne szükség az MSZP-n belül is, rengeteg dolgot át kellene gondolni" - mondta Löffler. Bár az önkormányzati választásokra vetítve is levonhatók előrejelzések egy-egy körzet pártszimpátiájából, a politológus szerint még semmi sincs lejátszva. "Az biztos, hogy Szegeden a baloldalnak nagyon komoly bázisa van, itt a Fidesznek kellene helyi szinten növelnie a versenyképességét. Az önkormányzati választásoknál kérdés a helyi jelölt személye, hogy mennyire népszerűek, és mennyire tudják megragadni a lokális témákat, problémákat. Az 1994-es választások óta levonható azonban a következtetés, hogy az önkormányzati választások nagymértékben függvényei a megelőző fél évnek. Ilyenkor mindenhol nagy iszapbirkózások vannak a pártok között, valószínűleg Szegeden is nagy lesz majd a harc" - jósolta a politológus.