Surján László: Az EU-nak fontosabbak a szexuális kisebbségek a nemzeti kisebbségeknél

Alapvető problémának tartja Surján László, az Európai Parlament alelnöke, hogy az uniónak mint szervezetnek nincs kisebbségpolitikája. A KDNP-s politikus úgy látja, először a magyar-magyar kapcsolatokat kell rendbe hozni.

A kisebbségpolitikai szempontjából a magyar nemzet helyzetét a speciálisnak nevezte

Surján László

, az Európai Parlament KDNP-s alelnöke, aki

szegedi látogatásán

az uniós források felhasználása mellett a kisebbségek helyzetéről is kérdeztünk. A kereszténydemokrata politikus az unión belül hiányolja az olyan jogszabályokat, amelyek kötelező erővel hatnának a tagállamokra, vagyis az Európai Uniónak mint szervezetnek nincs kisebbségpolitikája. Surján emlékeztetett, az EU-hoz csatlakozó tagállamoknak teljesíteniük kellett az úgynevezett koppenhágai kritériumokat, melyek szólnak a kisebbségek védelméről is. Természetesen minden állam úgy nyilatkozott az Európai Unióba történő belépés reményében, hogy minden kritériumot teljesített, és az érintett kisebbségek is így tettek, hiszen úgy gondolták, ezzel szolgálják saját országuk érdekeit, a helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű. „Itt a Duna-mentén, a Kárpátok ölelte térben nagyon sok feszültség létezik, s ezeket a feszültségeket ki kellene beszélni, és programokat kellene indítani. Ez egyébként lehetne uniós feladat is. A francia-német kibékülés tette lehetővé, hogy az egész Európai Unió létrejöjjön és működőképes legyen” – fogalmazott hangsúlyozva, ez egy lassú folyamat, senki se várjon látványos eredményeket ezen a téren egy-két év alatt. Az Európai Parlament alelnöke elmondta, a felmérések szerint jelenleg 65-75 százalékban tartják a németek és a franciák a másik állammal való barátságot kulcskérdésnek. Ahhoz azonban, hogy idáig eljusson a két ország az is hozzájárult, hogy elmúlt fél évszázadban 8 millió fiatal látogatott az egyik országból a másikba, és győződött meg személyesen arról, hogy ugyanolyan, barátságos emberek élnek ott, mint saját hazájukban. „Az a program, amit Magyarország indított, hogy a diákjaink kijussanak határon túli terültekre, nagyon jól szolgálja ezt a jó kapcsolatot. Először a magyar-magyar kapcsolatokat is rendbe kell hozni, mert az a bizonyos 2004. december 5-ei népszavazás nagy károkat okozott, de ennek a farvizén a magyar-szlovák, a magyar-román, a magyar-szerb kapcsolatokon is javítani kell. Az uniónak ebben lehetne feladata, de ma sajnos az unió számára fontosabbak a szexuális kisebbségek a nemzeti kisebbségeknél, holott sokkal több embert érint a nemzeti kisebbségek kérdése” – közölte. A KDNP-s politikus kulcskérdésnek nevezte annak meghatározását, hogy milyen Európát is akarunk. Olyat, amely szabad nemzetek szabad elhatározásból létrehozott szövetség, vagy olyat, amelyben tartományi szintre süllyednek le az egyes országok és Brüsszelből irányítják őket, magyarán az Amerikai Egyesült Államok mintájára Európai Egyesült Államokban szeretnénk-e élni. „Van Magyarországon olyan párt, jelesül a Demokratikus Koalíció, amely kimondta, hogy ő az Európai Egyesült Államokat szeretné. Én meg szeretném tisztelettel bejelenteni, hogy sem a Fidesz, sem a KDNP nem érdekelt ebben, mi a magyar nemzeti sajátságoknak a megőrzését és a magyar nemzeti érdeknek a megvédését tartjuk fontosnak” – szögezte le. Ehhez azonban arra van szükség Surján László szerint, hogy európai összefüggésben gondolkodjunk. A KDNP-s politikus úgy látja, van olyan keret, mely tartalommal feltölthető és eredményeket hozhat a jövőben a tagállamok és kisebbségeik, valamint a szomszédos népek békés együttélésében.