Kertész Péter: Az összmagyarság valódi találkozóhelye Ópusztaszer!

Az „Ópusztaszer hazavár!” nem csak egy szlogen, a nemzeti összetartozás egyik központjaként is funkcionáló Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban hónapról hónapra látványos rendezvényekre invitálják a látogatókat. Idén megújul a skanzen, és az ányási kápolnát is felépítik.

A nonprofit kft-ként üzemelő Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (ÓNTE) egyre szélesebbre tárja kapuit, a határon túli vendégek száma is jelentősen nőtt az utóbbi időszakban.

Kertész Péter

, az ÓNTE Nonprofit Kft. ügyvezetője arról beszélt a SZEGEDma.hu-nak, hogy komplett iskolákat látnak vendégül, céges csapatépítő tréningeknek biztosítanak helyet. Az ügyvezetőt arról is kérdeztük, miként lehet kicsábítani azokat is Ópusztaszerre, akik már többször jártak az emlékparkban.

- Az idei esztendőt újdonságként már januárban rendezvénnyel, konkrétan Bországgyűléssel nyitotta a park. Honnan jött az ötlete a téli programnak?

- A szakmai konferenciát is magában foglaló

Bországgyűlés

sikeres kezdeményezés volt, bebizonyította, hogy nemcsak a népi hagyományok iránt nagy az érdeklődés, hanem az országos szintű szakmai konferencia is sokakat vonz Ópusztaszerre. A Vidékfejlesztési Minisztérium által támogatott program keretében a szaktárca vezetőjétől,

Fazekas Sándortól

kaphattak választ kérdéseikre a borászok és szőlősgazdák. Az volt a célunk, hogy télvíz idején is minél többen ellátogassanak hozzánk, hiszen nem alszunk téli álmot, illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy több népszokásunk kötődik a téli időszakhoz. 2014 december végéig felépül egy látogatóközpont, amely magába foglal egy konferenciatermet is a park területén, egy kiemelt turisztikai célú fejlesztési pályázat révén, így tovább bővülnek a lehetőségeink, országos szintű szakmai tanácskozások állandó helyszínévé válhat Ópusztaszer.

- Milyen fejlesztések várhatóak még a közeljövőben a központ építésén kívül?

- A legjelentősebb, hogy megújul a skanzenünk, melynek rekonstrukciója nem volt tovább halogatható, hiszen az állagmegóvásra az elmúlt két évtizedben nem fordított jelentősebb összegeket az emlékpark. Az 1980-as években kezdett el kiépülni a skanzen, most felmérjük a házak szerkezeti állapotát, kijavítjuk a hibákat, új nádtető kerül az épületekre, és a kerítések is megújulnak. A munkálatokban művészettörténész és restaurátor is segíti a munkát, hogy a rekonstrukció szakmailag is megfelelő legyen. Azt várjuk, hogy ez a fejlesztés is több látogatót vonz majd kiemelt nemzeti emlékhelyünkre, de más újdonságok is lesznek. Ópusztaszeren pályázati forrásból felépítjük az ányási kápolnát is. Történészek a bécsi levéltárban megtalálták a

Pallavicini

család ányási kápolnájának a tervrajzait, melynek felépítése azért jelentős a park életében, mert eddig nem volt szakrális jellegű építményünk, most pótoljuk ezt a hiányt. Talán vannak, akik nem tudják, hogy tavaly műemlékké nyilvánították az Árpád-emlékművet és a monostort, ez utóbbit is meg szeretnénk újítani, jelenleg a megfelelő pályázati kiírásra várunk.

- Az emlékpark hosszú éveken keresztül a Csongrád Megyei Önkormányzat tulajdonában volt, majd pár éve az államhoz került. Ezzel gyökeresen változott az élet az ÓNTE-ban?

- Speciális helyzetben vagyunk, hiszen míg egy múzeum vagy más költségvetési intézmény megkapja a működéséhez szükséges források közel 80 százalékát, addig az emlékparknak – ami kft.-ként működik – ki kell ezt termelnie magának, bár már önálló költségvetési soron vagyunk, ami megkönnyíti a helyzetünket, de mindenképpen sajátos a működésünk. Erre példa, hogy kereskedelmi tevékenységet is folytatunk, mint például a vendéglátás, hogy a kiadásainkat fedezzük. Kiemelt stratégiai helynek számít az ÓNTE, tevékenységünk kibővült, és nem pusztán időben, hanem területileg is kiterjesztettük a tevékenységünket az egész Kárpát-medencére. A Nemzetstratégiai Kutatóintézettel hamarosan megállapodást kötünk, az ő közreműködésükkel határon túli fiatalok jönnek az emlékparkba, az első csoportok már jelentkeztek is.

- A határainkon túl élő magyarok felé történő nyitás is egy koncepció része?

- Amikor 2012-ben

Orbán Viktor

miniszterelnök

felavatta a Nemzeti Összetartozás emlékművét

, ezzel egy új fejezet is kezdődött az emlékpark életében, hiszen nem pusztán muzeális intézményként vagy szabadidőparkként tevékenykedünk, hanem a nemzeti összetartozás egyik központjaként is. Ez a megújulásunk egyik útja, hiszen Magyarország egyetlen nemzeti emlékparkjaként az is feladatunk, hogy az összmagyarság találkozóhelye legyünk. Amikor megkezdtem itt munkámat 2012 nyárán, már tudatosan célként jelöltem meg, hogy ebbe az irányba mozduljunk el.

- Mégis mivel lehet becsábítani azokat, akik már több alkalommal jártak Ópusztaszeren, és látták a Feszty-körképet és a skanzent is?

- Törekszünk arra, hogy a nagy rendezvényeinkkel minden korosztályt megszólítsunk, és azoknak is tudjunk érdekességet és újdonságokat mutatni, akik már ellátogattak hozzánk. Minden hónapban egy-egy nagyszabású rendezvényre várjuk a látogatókat, legközelebb nemzeti ünnepünkön, március 15-én

Hungarikum Falu nyílik

, ahol külön hangsúlyt kapnak a Dél-Alföldön fellelhető nemzeti értékek és a határon túli területek kulturális örökségei. A kétnapos program

Puskás Ferenc

életműve előtt is tiszteleg, érdemes tudni, hogy ő 2013-tól hivatalosan is nemzetünk szimbóluma, országunk hungarikuma. Kibővültek múzeumpedagógiai foglalkozásaink is, komplett csomagokkal várjuk az iskolás csoportokat, és mivel étkezést és szállást is tudunk biztosítani, akár több napra is érdemes hozzánk ellátogatni. Májusban Európai Ifjúsági Találkozónak is helyet biztosítunk, míg a Nyílzápor háromnapos fesztivállá bővül ebben az évben, mely keretében külön programokkal készülünk a fiataloknak. Cégeket is invitálunk az emlékparkba, már több ezer fős vállalatok jelentkeztek, hogy kibérelnék az ÓNTE-t, és az arculatunkhoz illeszkedő csapatépítő tréningeket tartanának a park területén a koordinálásunkkal.