Határon túliak szavazása – Erdélyben és a Vajdaságban is regisztrációra ösztönzik a magyarokat + FOTÓK

B. Nagy László nemzetpolitikai kérdésnek és nem pártpolitikainak értékeli, hogy április 6-án a határon túli magyarok is élhetnek szavazati jogukkal. Az adatokból kitűnik, az Erdélyben és a Délvidéken élő magyarság a legaktívabbak, e két területen több mint százezren regisztráltak.

„A 2004. december 5-i csúfos kettős állampolgárságról szóló eredménytelen népszavazás befejezését is fogja jelenteni az, hogy április 6-án a határon túli magyarok is szavazhatnak” – szögezte le

B. Nagy László

kormánymegbízott. Csongrád megye 2-es számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselőjelöltje hozzátette, a határainkon túl élő magyarok leadott szavazatszámából arra is lehet majd következtetni, hogy a politika, amit a Fidesz-KDNP kormány 2010 óta képvisel a nemzetpolitika terén, mennyien igazolják vissza. „Ez a választás nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai kérdés” – hangsúlyozta. A Nemzeti Választási Iroda adatai alapján a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, névjegyzékbe vett választópolgárok száma 151 ezer 054 fő, számuk a becslések szerint a regisztráció lezártáig eléri a 200 ezret. Összesen mintegy hatvan államból, köztük Algériából, Dél-Afrikából, Japánból, Nepálból, Szingapúrból és Új-Zélandról is érkeztek regisztrációs kérelmek, míg a legaktívabbnak az Erdélyben élő magyarok. Onnan eddig több mint 81 ezren regisztráltak, délvidékről 25 ezer fő, míg Németországból 1500-an kérték a választási névjegyzékbe való felvételüket. B. Nagy László elmondta, eddig mintegy fél millióan kérték a magyar állampolgárságot, közülük számítanak 200 szavazóra április 6-án. „Ez egy teljesen egyedi üzenet lesz a világ és a külföldi magyarjaink számára” – fogalmazott a kormánymegbízott.

Erdélyből számítanak a határon túli szavazatok túlnyomó részére

„Feladatunknak érezzük, hogy minél több emberben tudatosítsuk, hogy milyen történelmi feladat előtt áll most, és milyen lehetőség az, hogy szavazhatnak április 6-án. Várhatóan a külhoni magyarok szavazatainak kétharmada Erdélyből fog érkezni, de hangsúlyozom, ez nem pártpolitika, nem is folyik kampány, a legfontosabb a részvétel” – erről már

Toró T. Tibor

, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke beszélt, aki arra számít, hogy a Partiumban mintegy százezren fognak regisztrálni. Szólt arról is, hogy maga a regisztráció és levélben történő szavazás újdonság az erdélyiek számára, ezért segítséget nyújtanak az adatlapok kitöltésében mindenkinek, aki ezt kéri. „Így tudjuk visszaigazolni azt a nemzetpolitikai áttörést, amit az elmúlt négy évben az Orbán Viktor által vezetett kormány ért el azáltal, hogy Alaptörvényt alkotott, elfogadták a Nemzeti Összetartozás törvényét, kiterjesztették az állampolgárságot, és a választójogi törvényben szavazati jogot adtak a határon túl élő magyaroknak” – közölte Toró T. Tibor.

Délvidéken eddig 25 ezer ember regisztrált eddig, és további hatvanezren e-mailben kértek értesítést.

Zsoldos Ferenc

, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács alelnöke arról tájékoztatott, hogy közülük nem mindenki délvidéki, számukat 30 ezerre becsülik. Úgy kalkulál, a regisztráció lezárásáig elérik az 50 ezres létszámot. „A legerősebb magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség komoly kampányt indított néhány hónapja, de civilek is bekapcsolódtak a munkába a délvidéken, ami eddig előadások formájában zajlott. Most indul a 'Szavazz a nemzetre!' címmel mozgósító jellegű kampány indul” – részletezte Zsoldos Ferenc. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács alelnöke azt tapasztalja, hogy a magyar közösségek összefüggenek, és kihat rájuk a többségi nemzet állapota is. „A külhoni magyarság nem feltétlenül terhet és koncot jelent a Magyarországon élők számára, hiszen attól lesz erős a nemzet, hogyha a külhoni régiókban élő emberek erős potenciával rendelkeznek. A Magyar Nemzeti Tanácsnak ezért vannak fejlesztési programjai” – hangsúlyozta a vajdasági politikus.

Csomortányi István

, az Erdélyi Magyar Néppárt regionális szervezési igazgatója pedig arról beszélt, hogy a 20. század folyamán sok igazságtalanság történt a Kárpát-medencei magyarsággal, ezért is jelentős, hogy most először szavazati jogot kaptak az anyaországon kívül élők.