B. Nagy László: Az ELI meghozhatja Szegednek a lökést + FOTÓK

Szegednek távlatokban gondolkodó polgármesterre és együttműködő városvezetésre van szüksége ahhoz, hogy fejlődhessen. B. Nagy László Magyarország gazdasági potenciálját boncolgatta szerdai lakossági fórumán.

"Azért tartottuk fontosnak, hogy összehozzuk ezt a mai beszélgetést, mert olvassuk a sajtóban és érezzük a saját porcikáinkon, hogy kőkeményen folyik a kampány. Ilyenkor kérdéseik milliói merülnek fel a választópolgárokban. Milyen irányba halad az ország? Mit kockáztatunk azzal, ha nem folytatjuk azt a politikát, amit az elmúlt években sikerült elérnünk?" - vezette fel

Hüvös László

(Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő az Alsóvárosi Általános Iskolában tartott szerdai fórumbeszélgetést. A gazdasági növekedéshez olyan polgármester kell, aki hosszú távon gondolkodik Szeged város jövőjét illetően, s aki felismeri a régióközponttá válás fontosságát - vallja

B. Nagy László

(Fidesz-KDNP) kormánymegbízott, a szegedi 2-es választókörzet parlamenti képviselőjelöltje, egyúttal válaszolva is a helyieket érintő legfontosabb kérdésre. Szerinte Temesvár vagy éppen Arad e tekintetben sokkal jobban áll, de elegendő a szomszéd megyeszékhelyre, Kecskemétre átutazni ahhoz, hogy kirajzolódjanak a város és város közötti különbségek. "Szegeden alig akad vevő a négyzetméterenkénti mindössze 160 ezer forintos árú lakásokra, míg Kecskeméten 300-350 ezer forintos négyzetméterenkénti áron is van rájuk kereslet". Reményeinek adott hangot, amely szerint az ELI lézerközpont és a közvetlenül hozzá tartozó 70 hektáros science park lökést ad majd a térségnek, az agyelszívás jelensége kiszorul, és tered ad a munkaerő-áramlásának.

A békemenet megvédte a rezsicsökkentést

B. Nagy László egészen a kormányváltás időszakáig, 2010-ig ment vissza az időben, hogy felvázolja az elmúlt négy év változásait, s az ezekhez szükséges lépések miértjét. Az előző kormány 400 milliárd forintos hiányt (ami a hazai GDP 83 százalékának felel meg) hagyott hátra államadósságként. Mint mondta, az ország már-már a görögországi csőd szélén táncolt, ennek elkerülése végett pedig a pénzügyi szektor megadóztatásában kerestek megoldást. A monopolcégek - telefontársaságok, bankszektor - megadóztatása a közteherviselés jegyében 380 milliárd forintos bevételt hozott a kasszába. A külföldi székhelyű társaságok, az "antiszocialista" ellenzék, de még Brüsszel felől is támadás indult az intézkedés ellen, amelyet a kormánynak és a lakosságnak közös erővel sikerült megvédenie - gondolt itt a békemenetre.

Kétszázalékos gazdasági növekedést várnak a szakértők

Ugyancsak a multi szolgáltatók ellen léptek fel, amikor első ízben sikerült bevezetniük a rezsicsökkentést, amelynek áprilisban a harmadik lépcsőjét is meglépik - tudatta a szegedi jelölt. Szerinte a számok azt bizonyítják, hogy ezzel az intézkedéssel, illetve a 16 százalékos egykulcsos és családi adózással együtt 450 milliárd forint maradt a magyar családok zsebében. Az emberek így tudtak hitelt törleszteni (a lakossági hitel 3200-3400 milliárdra rúg) és takarékoskodni is, ez vezetett a 1,2 százalékos gazdasági növekedéshez, amit 2014-re már 2 százalékosra várnak a szakértők. Leszögezte, az "esztelen politika által" adósságba hajszolt polgárok mintegy egyharmadának sikerült segíteniük azzal, hogy csökkentették törlesztőrészüket. A korábbi kételkedők az eredmények tükrében pozitívan értékelik a magyar gazdaságot, sőt, B. Nagy László elmondása szerint hamarosan követik is példánkat.