A bíróságok harmadánál voltak hiányosságok a gazdálkodásban

Az Állami Számvevőszék befejezte a bíróságok gazdálkodásának ellenőrzését, és a bíróságok harmadánál állapított meg hiányosságokat, szabálytalanságokat a szolgáltatások, az áruszállítások számláinak teljesítésigazolásánál és ellenjegyzésénél - közölte az ÁSZ szerdán az MTI-vel.

Az ÁSZ a bírósági rendszer átalakítását megelőző, 2008 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan értékelte a Legfelsőbb Bíróság, az öt Ítélőtábla, a Fővárosi és Megyei Bíróságok pénzügyi- és vagyongazdálkodását, belső kontrollrendszerét, továbbá az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felügyeleti és irányító tevékenységét. Az ÁSZ az ellenőrzéssel a jogutód szervezeteknek, az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH), a Kúriának, az ítélőtábláknak és a törvényszékeknek lehetőséget biztosít, hogy a megállapítások alapján erősítsék a szervezet kontrolljait. A számvevőszék jelentésében megállapította: a bíróságok által használt 157 épület csaknem fele műemlékjellegű vagy valamilyen védettséget élvez, de elmaradt az idősebb és a teljes felújítás nélkül átvett fiatalabb épületek indokolt rekonstrukciója. Az OIT 2008-ban elfogadott beruházási és felújítási terve még a kitűzött mérsékelt célokhoz sem biztosította a pénzügyi fedezetet. A jelentés rámutat arra, hogy sem fejezeti, sem intézményi szinten nem álltak rendelkezésre olyan adatok, amelyek az ingatlanállomány értékelését és fejlesztését megalapozták volna. A bíróságok 2008 és 2011 között összesen 300,4 milliárd forintot fordítottak a működésükre és fejlesztésükre, ennek 91,5 százalékát az állami támogatás fedezte. Az ÁSZ megállapítása szerint az ellenőrzött bíróságok éves előirányzatainak tervezési gyakorlata "nem támogatta a kiszámítható gazdálkodást". Jellemző volt, hogy a személyi kiadások megtakarításait és a pótelőirányzatokat a dologi kiadások hiányának rendezésére fordították - írta az ÁSZ. Hozzátették: az ítélkezési kiadásokat, a szakértői, tolmácsolási, ügyvédi, tanú- és ülnöki díjakat az igények esetlegessége miatt nem lehetett kellő megbízhatósággal tervezni. Felidézték: a bírósági intézményeknél 2008 és 2011 között egyensúlyjavító intézkedésként 7,3 milliárd forint előirányzatot zároltak, de a zárolások és feloldások gyakorlata hátráltatta a folyamatosan felmerülő beszerzési igények kielégítését, felborította a végrehajtó terület egyenletes munkaterhelését. A jelentés kitér arra, hogy a Fővárosi és a Pest Megyei Bíróságnak a vizsgált időszakban kiemelkedő volt az ügyhátraléka. Az OIT 2008-ban létszámbővítésekre tett intézkedést, ez azonban csak kis mértékben és átmenetileg javított a helyzeten. A bíróságok az előírt kontroll- és monitoringrendszereket kialakították és működtették, a gazdálkodási jogköröket azonban nem igazították hozzá a bírói szervezet sajátosságaihoz. Az OIT mint irányító szerv a gazdálkodás területén a szabályozások és az eljárási gyakorlat egységesítését a mintaszabályzatok ellenére nem tudta megoldani - olvasható az ÁSZ-nak a jelentéséről készített összefoglalójában. Az ÁSZ javaslatokat fogalmazott meg az OBH elnökének, erre a hivatalnak intézkedési tervet kell készítenie.