Megkezdődtek Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai

Megkezdődtek kedden Brüsszelben Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásai, amelyek előreláthatólag évekig tartanak majd.

A hivatalosan kormányközi konferencia keretében rendezett nyitó ülésre Szerbia

Ivica Dacic

miniszterelnök által vezetett delegációval érkezett, és mind a 28 tagállam képviseltette magát. Magyarország nevében

Győri Enikő

, a külügyminisztérium EU-ügyekkel foglalkozó államtitkára vett részt a szerb csatlakozási tárgyalássorozat megkezdésén. A továbbiakban az érdemi munka zömmel szakértői szinten folyik majd, és az unió részéről a mindenkori soros elnökség kormányzata hangolja össze az egyeztetéseket, amelyek során 35 témafejezetre bontva kell megállapodásra jutni a tagjelölt országgal az uniós normák átvételéről és érvényesítéséről. E fejezetek közül kiemelt súlyú a 23. és a 24. fejezet, amely a jogállamisági kritériumokkal, a szabadságjogi, bel- és igazságügyi, igazságszolgáltatási, közbiztonsági kérdésekkel foglalkozik. A felek úgy döntöttek, hogy Szerbia esetében előre veszik ezeket a nehéz témákat, és mielőbbi eredményekre törekednek ezekben a kérdésekben. Ez az unió részéről tárgyalási stratégiaváltást jelent: korábban zömmel úgy időzítették az egyes fejezetek áttekintését, hogy előbb a könnyebb témákban tudjanak eredményeket felmutatni és "sikerélményt szerezni" - most viszont "mielőbb túl akarnak esni a nehezén". A tárgyaláskezdés után tartott sajtótájékoztatón Stefan Füle, a bővítési kérdések ügyében illetékes EU-biztos történelminek nevezte a napot, Ivica Dacic pedig úgy vélekedett, hogy ez a legfontosabb esemény Szerbia számára a második világháború óta, hiszen az ország - amely egykor "nyugatibbnak" számított a többi kommunista országnál, azután azonban rengeteg időt vesztett és lemaradásba került - most végre elindult az úton az európai nemzetek közössége felé. A szerb kormányfő kitért arra, hogy e hivatali minőségében több tucat alkalommal járt már Brüsszelben, ahol az unió közvetítésével megbeszéléseket folytatott Hashim Thaci koszovói miniszterelnökkel a Belgrád-Pristina viszony normalizálásáról, amit az unió a szerb csatlakozási tárgyaláskezdés előfeltételévé tett. Az, hogy a koszovói állami függetlenséget el nem ismerő Szerbia miként alakítja viszonyát egykori tartományával, nem csupán a tárgyaláskezdéshez volt előfeltétel, hanem a tárgyalási folyamat során is szempont. Mint Győri Enikő fogalmazott magyar újságíróknak nyilatkozva, a Pristina-Belgrád párbeszéd ügye "ott lebeg a teljes csatlakozási folyamat fölött". Azt azonban a tárgyalási felhatalmazás tavaly decemberi kidolgozása során sikerült elhárítani - mondta a magyar EU-ügyi államtitkár -, hogy "bármelyik pillanatban minden megállítható legyen" a szerb EU-csatlakozási tárgyalásokon a szerb-koszovói viszony alakulása miatt. Ezzel arra utalt, hogy voltak olyan EU-tagállamok - az egyeztetéseket ismerő elemzők szerint főként Németország és Nagy-Britannia -, amelyek azt szerették volna, ha minden egyes tárgyalási fejezeten belül helyet kapnak koszovói vonatkozású kritériumok. A másik végletes álláspont az volt, hogy a Koszovóval való szerb viszony normalizálásának kritériuma csupán az "egyebek" jelzésű 35. fejezetben fogalmazódjon meg. Ehhez képest olyan kompromisszum született, amely az átfogó értékelés szintjén a 35. fejezetben helyezi el a szerb-koszovói viszony rendezésének követelményét, ugyanakkor viszont az egyes fejezetekben is az adott témának megfelelő súllyal kezeli a "koszovói aspektust". Ahhoz, hogy elmarasztalják Szerbiát a Koszovóval való viszonyának normalizálása ellen ható valamilyen esetleges lépése miatt, és ezért leállítsák az EU-csatlakozási tárgyalásokat, a 28 tagországot tömörítő EU-ban minősített többségre kell szert tennie az erre irányuló javaslatnak. Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse Szerbia EU-csatlakozási folyamatát - hangsúlyozta Győri Enikő. "Azt mondtam a szerb miniszterelnöknek, hogy Isten hozta a szomszédot a tárgyalóasztalnál" - közölte. Értékelése szerint a szerb EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése mérföldkőnek számít a Nyugat-Balkán és az Európai Unió kapcsolatában. Az államtitkár emlékeztetett arra: Magyarország soha egy percig sem hagyott kételyt afelől, hogy szeretné, ha a szomszédai annak a közösségnek lennének a részesei, amelyhez ő maga is tartozik, lassan immár tíz éve. "Mindannyian tudjuk, hogy a magyar-szerb viszony nem volt a történelem során egyszerű kapcsolatrendszer. Vannak problémáink, ügyeink, amelyeket meg kell oldani" - jelentette ki Győri Enikő. Kiemelte azt is, hogy Magyarország elvárja Szerbiától a kisebbségi jogok megfelelő kezelését, és hogy az "nem kétoldalú, hanem európai ügy". A magyar EU-ügyi államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia, ahol "nem olyan régen még háború dúlt", jelentős változásokon ment át az elmúlt tíz évben. Ez szerinte "azt mutatja, hogy az uniós csatlakozás perspektívájának nagyon komoly átalakító ereje van".