Hazánkban nincs atombiztos energiastratégia nukleáris erőmű nélkül
Németország az erőművek 2022-ig történő leállítása mellett döntött, míg a szomszédos Franciaországban a nemzeti büszkeség része a nukleáris energia. Országonként változó az atomerőművek megítélése, hazai szakemberek szerint azonban nincs, ami itthon teljesen kiválthatná őket. Geotermikus energiában azért Csongrád megyében is különösen jó adottságokkal bírunk.
Ahogy
, orosz hitelből két új reaktorral bővítik ki a paksi atomerőművet. A megállapodással az ország egyik legnagyobb volumenű beruházásáról született döntés, melyekre megosztó reakciók érkeztek: egyes vélemények szerint ez csökkenti az ország energiafüggetlenségét, míg mások az atomenergia veszélyessége miatt emelték fel a hangjukat. Szakértőket kérdeztünk a lehetséges alternatívákról, illetve arról: van-e egyáltalán választási lehetőségünk?
Gazdasági okokból esett a választás Moszkvára
A hazai energiaellátás egyfajta "energia-mixen" alapult, különböző energiahordozók együttes alkalmazása szolgálja ki az ország villamosenergia-igényét, melynek kiemelkedő szereplője a hazai fogyasztás 36%-át fedező paksi erőmű. "Magyarországon nagyon limitált az energiahordozók hozzáférhetősége, így szükséges és szerencsés lépés volt, hogy a nyolcvanas években az atomenergia felé nyitottunk. Jelenleg sem látunk olyan körülményt, amely lehetővé tenné, hogy ezt mellőzzük" - nyilatkozta portálunknak
Aszódi Attila
, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Az 1983-87 között épült négy paksi blokk eredetileg harmincéves üzemidőre készült, a közelmúltban ezt további hússzal tolták ki - így legalább 2030 közepéig a nukleáris energia benne marad ebben a bizonyos energia-mixben. Az Oroszországban született döntés persze nem azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrások kérdését szőnyeg alá söpri a kormány, energiastratégiájuk szerint több mint ezer megawattnyi zöldenergia infrastruktúráját teremtenék meg a közeljövőben. A Moszkvával való együttműködés kapcsán Aszódi Attila úgy nyilatkozott: az oroszok egyértelműen meghatározó szereplők az atomerőmű-piacon, a döntés legjelentősebb oka azonban nem műszaki és mégcsak nem is politikai, hanem gazdasági jellegű. Míg nálunk a bővítéstől, a németeknél a bezárástól hangos a sajtó, terveik szerint 2022-ig az országban található mind a tizenhét atomerőműre lakat kerül. "Változó, hogy a különböző országok hogyan állnak ehhez a kérdéshez. Németország egy extrém út, itt a politika középpontjában az a törekvés szerepelt az elmúlt harminc évben, hogy az országot antinukleárissá tegyék" - hangsúlyozta a szakember. Ezzel a nézettel lehet szembeállítani Európa számos "atomenegria-párti" országát Finnországtól Franciaországon át az Egyesült Királyságig. Az Egyesült Államokban a palagáz-lelőhelyek meglelésével és kiaknázásával jutottak óriási forráshoz, melyek az öreg kontinens nemzetei számára nem elérhetőek. Itt a megújuló energiaforrások lehetőségeit taglalják: ennek jó része azonban időjárásfüggő, emellett olyan tárolási technika sem áll a rendelkezésünkre, amellyel az ingadozó termelés ellenére is állandó energiaszolgáltatást lehetne biztosítani.
A franciák büszkék az atomerőműre
Míg Németországban lázasan folyik az atomkorszak lezárása, a velük szomszédos franciák energiaellátásának 75%-át nyerik nukleáris energiából. "Nem mindig objektív, tudományos érvek határozzák meg egy ország atomenergiához való viszonyát. Franciaországban ez a nemzeti büszkeség részét képezi, hisz a radioaktivitást
Henri Becquerel
francia tudós fedezte fel. Ezen a területen
Piere
és
Marie Curie
ért el meghatározó eredményeket, majd az összesen öt Nobel-díjat birtokló Curie-család következő nemzedéke, lányuk és vejük az első francia atomerőmű kidolgozásában vett részt. Náluk is vannak tiltakozó zöld szervezetek, de a népesség alapjában véve sokkal elfogadóbb az atomenergiával szemben. Németországban a megújuló energia lehetőségeit próbálják kiaknázni" - magyarázta
Hannus István
, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék professzora.
Két nagy katasztrófa is aláásta az emberek biztonságérzetét az atomenergiával szemben: a '86-os csernobili robbanást követően a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset után lett ismét téma az erőművek veszélyessége, leváltásuk lehetőségei. "A sugárzás okozza a legnagyobb félelmet az emberek körében, hiszen nem érzékelhetjük úgy, mint a tüzet vagy a füstöt. Egy szakember műszereire kell hagyatkoznunk, és elhinni neki azt, hogy nincsen veszély. Le kell szögezni, hogy normális üzem esetén az erőmű teljesen veszélytelen, semmilyen sugárzás nem éri az ott dolgozókat" - emelte ki Hannus István. Extrém időjárási körülmények, földrengés, tornádó vagy cunami esetében történhetne baj, ezektől azonban szinte teljes védelmet élvez a Pakson épült magyar erőmű. Másik eshetőség a terrortámadás, melyet teljességgel kizárni sajnos nem lehet, de veszélye szintén minimális. A moszkvai megállapodás nagy előnye lehet a nukleáris hulladék elhelyezése is. Hazánkban Püspökszilágyi és Bátaapáti mellett van kis és közepes aktivitású hulladékok számára tároló, a használt fűtőelemek számára még csak tervezik a nagy aktivitású tárolót Boda község mellett. A megállapodásról szóló hírek szerint a rendszerváltás előtti idők mintájára ezeket ismét Oroszországba szállítják majd el hazánkból. Alternatív energiaforrások tekintetében hazánk főképp a geotermikus energia kihasználásában léphet előre jelentősen, hiszen míg világátlagban 100 méterenként 3 fok a hőmérséklet emelkedése, addig a Kárpát-medencében ez majdnem a duplája, 5 fok. Termálkutak tekintetében Csongrád megye különösen kiugró a szakember szerint, itt sok esetben "olajkutatási melléktermékként" fúrták a felszínre a forró vizet. Ez a forrás azonban elsősorban a melegvíz ellátásban, fűtésben lehet segítségünkre, csak néhány olyan kút van Magyarországon, amelyből villamos energia előállítására alkalmas hőmérsékletű és nyomású gőzt lehetne kinyerni. Jó mezőgazdasági potenciállal bíró országként a biomassza-erőművek létesítése is a megfontolandó lehetőségek között szerepel, ezek azonban eddig csupán félsikerrel valósultak meg. Egyes esetekben szénerőműveket állítottak át, ahova messziről hordják a fűtőanyagot, de a lakosság tiltakozása miatt is sok ilyen kezdeményezés kútba esett. A biomassza hasznosítása kis egységekben, a termőhelyhez közel célszerű, ahol nagy szállítási távolságok nem rontják az energiamérleget.
