Szeged biztonságos város a megyeszékhelyek között

Szeged a középmezőnyben áll a bűnös megyeszékhelyek ranglistáján. Arról, hogy mi bújik meg a statisztikák mögött, és egyáltalán mennyire tükrözi ez városunk közbiztonságát Német Ferencet kérdeztük.

A

hvg.hu

a legfrissebb statisztikai adatok és rendőrkapitányi beszámolók alapján elkészítette saját „bűnös városok” listáját. Szeged a 19 megyeszékhely közül 9727 bűncselekménnyel a 9. helyen áll a rangsorban, míg a felsorolást Székesfehérvár vezeti 18 449 bűncselekménnyel. Szomszédaink is vezető helyen szerepelnek: Kecskemétnek egyenest a második hely jutott, Szolnok a negyedik helyre futott be, míg Békéscsaba a tizennyolcadik helyen végzett.

Pintér Sándor

belügyminiszter még 2010-es kinevezése előtt a parlamenti bizottsági meghallgatáson úgy fogalmazott: „Már most jelzem előre (...) ne higgye el majd senki, amikor az első statisztikák megjelennek, hogy több az ilyen szabálysértés. Nem lett több, kevesebb lett, de többet derített fel a rendőrség”. A szeptemberben napvilágot látott, 2012-es statisztikák szerint azonban összesen 472 ezer bűncselekmény jutott a hatóságok tudomására, ez a szám pedig három éve folyamatosan emelkedik. Ha jobban kicsomagoljuk az adatokat kirajzolódik: tavaly ugyan csökkent a regisztrált bűnelkövetők száma, viszont 11,9 százalékkal nőtt az ismeretlen elkövetők elleni lezáratlan, vagy felfüggesztett nyomozás. Jó hír viszont, hogy az emberölések száma jelentősen csökkent, tavaly 221 esetben kísérletek meg és hajtottak végre ilyen támadást, a rablások száma pedig 166-tal csökkent a 2011-es eredményekhez képest. A vagyon elleni, illetve a garázda jellegű bűnügyi cselekmények száma viszont megugrott.

Nem több a trafikrablás, csak most ez a hír

Német Ferenc

, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Országos Szervezetének elnöke a SZEGEDma.hu-nak elárulta az ilyen statisztikai adatok nem feltétlen tükrözik egy város közbiztonságát. Bár a kormányzat kimondja, hogy fel kell deríteni a beérkező ügyeket, a rendőr kezében még mindig ott a meggyőzés eszköze a panaszos felé, hogy ne tegyen feljelentést például egy lopott bicikli ügyében, mert úgyis zsákutcába téved a nyomozás. Ugyanakkor látencia is van a bűnelkövetésben, ez pedig egy példával szemléltette: évekkel ezelőtt még kimagaslóan nagy volt az ATM rablások száma, azonban amint az automaták 10 százalékát festékpatronokkal szerelték fel, nullára redukálódtak az ilyen esetek. De „ilyen most a trafikok kirablása. A többség úgy gondolja, hogy a sötétített üveg miatt több a támadás. Számos pénzintézetnek sötétek még az üvegei, mégsem rabolják ki. Egyszerűen divat lett, mint annak idején a patikarablás, vagy a kisboltok fosztogatása. Nem több a trafikrablás, csak most ez a hír” - mondta. Szeged a biztonságos nagyvárosok között szerepel, még ha a lakosság úgy is érzi, hogy randalírozó fiatalok hordái járják az utakat, kik hangoskodnak a Tisza-parton, vagy szobrokat rongálnak. „Azt kell megvizsgálni, hogy ebből mennyi az erőszakos, valamint hogy mennyi a közlekedési, és a vagyon elleni bűncselekmény. Ha látjuk ennek megoszlását akkor ehhez lehet igazodni. Szeged egy biztonságos város annak ellenére, hogy néha előfordul egy-egy erőszakos bűncselekmény, vagy a tavalyihoz hasonló újszegedi betöréssorozat.” Felhívta a figyelmünket arra is, hogy városunkban a drogfertőzöttség sem feszeget határokat, ebből a szempontból biztonságosnak tekinthetjük a szórakozóhelyeket, a neppereket ugyanis rendszerint megfogják. Ami pedig a térfigyelő kamerákat illeti, - leszámítva néhány külvárosi lakótelepet - azokból is alaposan fel vagyunk szerelkezve: a bevezető utakat, valamint a belváros csomópontjait rendszeresen figyelik, így lenyomozhatóak az utazó bűnözők is. „Ez jelentős visszatartó erő” - utalt a térfigyelő rendszerre.

Magyarországon a közbiztonság megítélése nagyon ellentmondásos, mert attól függ hogyan szól róla a politikai hatalom. A statisztika nem változik, ám az eredményeket lehet nagyon dicsérni és szidni is. A vezetésnek mindig van egy abbeli kényszere, hogy pozitív irányba javítson a számokon, hiszen főként e szerint ítéli meg őket a lakosság. „A társadalomnak óriási elvárása van a rend iránt, de tudomásul kell venni, hogy a biztonság egy össztársadalmi dolog. Nem úgy működik, hogy a 45 ezer rendőr vigyáz 10 millió magyarra” - figyelmeztetett az egyén felelősségére. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a médiában megjelent híreknek is szerepe van abban, hogy bizalmatlanak az emberek. Ha a napi hírek túlnyomó többsége a bankrablásokról szól, akkor hajlamosak azt hinni, hogy ezek az esetek rendszeresek. Ezeket, csakúgy mint a statisztikákat, súlyán kell kezelni. Vagyis hiába vannak olyan országrészek, ahol este félve mennek ki az utcára a polgárok, ez még nem jelenti azt, hogy minden városban rettegni kell. Legegyszerűbben úgy védekezhetünk a bűnözőkkel szemben, ha betartunk olyan alapvető dolgokat, minthogy nem hagyjuk magára pénztárcánkat a bevásárlóközpontban, vagy éjszakára bezárjuk lakásunk ajtaját.