Közmeghallgatás: ELI(t) itt, hajléktalanság ott - vélemények Szeged jövőjéről + FOTÓK
2013. december 4., szerda
Nagy érdeklődés mellett tartottak közmeghallgatást a városházán: fókuszban Szeged 2014-2020 között tervezett nagy- és kiemelt beruházásai. Sokan jelezték, nem az a fontos, amit a képviselők annak nyilvánítanak...
18.58:
Solymos László bezárja az ülést. Többen is elégedetlenkednek, hiszen lettek volna még kérdések. A közgyűlés azonban már nem határozatképes. Itt a vége, köszönjük a figyelmet!
18.57:
Solymos László arra kéri Szentistványi Istvánt, a következő közgyűlésen álljon elő konkrét határozati javaslatokkal.
18.55:
Szentistványi Istvánnál a mikrofon. Többször felvetette már, mennyire van szükség a Széchenyi tér fejlesztésére, mikor az arra szánt pénzt fontosabb célokra is lehetne fordítani. A városvezetés mindig arra hivatkozott, a beruházást rögzítették a kiemelt projektek között még tavaly ősszel, akkor mennyire nyitott és mozgékony ez a lista? - veti fel. Sorolja érdemi javaslatait is: fejleszteni kellene a hajléktalan-ellátó rendszert például uniós források lehívásával. Emellett a szociális bérlakásban élők helyzetére is oda kellene figyelni. Úgy fogalmaz, amit itt a városvezetés sugároz (itt jó élni), az a felső középosztály városképe, a rosszabb helyzetben élők egyre szélesebb rétegének tagjai egészen más Szegeddel szembesülnek. Elég, ha csak a behajtó cégek fellépésére gondolunk - így a képviselő, aki felháborítónak tartja, hogy az úgynevezett baloldali városvezetés és a jobboldali kormánypárti politikusok egymásra mutogatnak ebben az ügyben.
18.45:
Nagy Imre Zsolté a szó ismételten. Kéri, figyeljenek oda azokra a területekre is, melyek nem szerepelnek a kiemeltnek nevezett projektek között.
18.40:
Solymos László is kiemelt jelentőségűnek nevezi a sportolási feltétek biztosítását mind az él-, mind a szabadidősport vonatkozásában. Sajnálja, hogy a kormány nem mérte fel, van-e megfelelő infrastrukturális háttér a mindennapos testneveléshez, ebből szerinte gondok lesznek a következő években. Ami a kiemelt sportlétesítményeket illeti, a labdarúgó-stadion építésével kapcsolatban körvonalazódik a terv, a következő közgyűlésre várnak kiforrott anyagot az ötfős, kiküldött bizottságtól. Fedett uszoda létesítésére voltak tervek, ezek újra napirendre kerültek, konkrét tárgyalások folynak arról, hogy a következő években ez meg is valósulhasson - állítja az alpolgármester. Hozzáteszi, a kézilabdacsapat tulajdonosa fontolgatja, tervezi új csarnok építését.
18.37:
Halkó Pál a Tisza Lajos Közéleti Egyesület nevében szól. Hiányolja a szegedi sportingatlanok fejlesztésére vonatkozó terveket. A szegedi sportélet van annyira erős, a sportszerető, sportoló közeg oly széles, hogy megérdemelné a terület kiemelt kezelését - véli. Joggal jelenti ki, élcsapataink méltatlan körülmények között készülnek a kézilabdától a jégkorongig, de például az úszás, az atlétika helyzete is méltatlan. A labdarúgó-stadion kérdésére megoldást kell találni, ahogy a tömegsport, a szabadidősport igényeinek (méltó) kielégítésére is. Aki ma úszni szeretne egészsége megőrzése érdekében, normális időpontban esélye sincs rá a városnak - jelenti ki, folytatván a gondolatmenetet. Milyen tervei vannak tehát az önkormányzatnak?
18.35: Nagy Sándor ismerteti, az elővárosi közlekedésről készült friss kutatás. Jogosnak tartja egyébiránt a felvetés, de megjegyzi, az önkormányzatnak nem volt forrása ilyen jellegű feltáró munkára. 18.33: Csüllög Imre kerékpáros aktivista a következő. Egy 2009-es közlekedési felmérésre hivatkozik, érdeklődik, készült-e újabb reprezentatív kutatás a város közlekedési munkamegosztásáról. A kerékpárutak felülvizsgálatát is szükségesnek tartja, illetve kiemeli, garanciákat kellene adni arra, hogy kerékpárutakból nem lesznek egyik pillanatról a másikra járdák politikai, gazdasági okok miatt... 18.31: Gila Ferenc (MSZP): új, környezetbarát tömegközlekedési eszközökkel csökkenti a szennyezettséget az önkormányzat. 18.30: Nagy Sándor képviselőnek komoly kétségei vannak a pénzkibocsátás lehetőségét illetően. 18.27: Solymos László bevallja, az elmúlt időszakban nem tett semmit azért, hogy helyben pénzt bocsássanak ki, de megvannak erre a jogszabályok. Ami a légszennyezettséget illeti, energiaracionalizálási programokkal operál az önkormányzat, környezetbarát energiafelhasználásra törekszik. 18.24: Dovalovszki András civil aktivista az önkormányzati törvényt olvassa fel arról, mit is jelent a közmeghallgatás, milyen jogszabályok vonatkoznak rá. (Közben Bezdán Bertalan távozott, s jelezte, nem keresi meg a szociális irodát, mert fogalma sincs, hol találja.) Dovalovszki András érdeklődik a címzetes főjegyzőnél, mi történt a tavaly feltett kérdésekkel, melyekre a közmeghallgatást követően szerinte nem érkezett válasz 15 napon belül... Solymos Lászlót pedig arról faggatja, milyen konkrétumokat tett a város a légszennyezés megállításáért (erre 2011 óta nem kapott feleletet). Javasolja, helyi pénz kibocsátásával állítsa elő a város a projektjeinek önerejét, ebben az egyetem is partner lenne. A civil aktivista ezt sem először javasolja, választ eddig nem kapott. 18.21: Nagy Sándor folytatja: kijelenti, a 15 említett beruházásból biztosan több nem valósul meg, és lesznek ezeken kívüli fejlesztések is, például az iskolákat vagy a hajléktalan-ellátó rendszert érintően. 18.20: A jelentőség összegszerűségre vonatkozik - így az alpolgármester, aki elmondja ismét, a lista nyitott, bővíthető. 18.18: Ismét Nagy Imre Zsolt: érdeklődik, a Széchenyi tér sokmilliárdosra tervezett rekonstrukciója helyett nem lehetne inkább a szociális szférára vagy iskolafelújításra fókuszálni. Nem veszik-e észre a képviselők, hogy kisebb jelentőségűnek tartott projekteket is be kellene emelni a tizenötös listába, esetleg kivenni onnan néhányat. 18.15: Solymos László: 3-4000 szociális lakása van az önkormányzatnak, melyeket pályázat útján ad ki az IKV Zrt. Azt mondja, nem feltétlen a hajléktalanszállásokat kell bővíteni, fontosabb feladat a hajléktalanság okai elleni küzdelem. 18.10: Egy hölgy - nevét nem értjük - olvasott fel egy levelet, a hajléktalanok kérdéskörét érinti. A lényeg, egyik politikai oldal számára sem fontos ez az ügy, a szociális szféra, csak és kizárólag a szavak szintjén. Kérdezi, milyen konkrét intézkedések várhatóak a következő évtizedben, mikor EU-s milliárdokat lehetne lehívni. Hogyan kívánják bővíteni a hajléktalanszállásokat? Szerinte nem csak a közterek szépítésére kellene figyelmet fordítani. 18.06: Solymos László emlékeztet, a fejlesztési lista nyitott, Szentistványi Istvánnak javasolnia kellene programokat, ám ezt nem tette meg eddig. 18.03: Szentistványi István (LMP) képviselő folytatja. A következő hétéves uniós ciklus kiemelt szegedi fejlesztéseit véleményezi. Szerinte a meghatározott tervek előtt kellett volna, illetve kellene közmeghallgatást tartani ilyen ügyben, hiszen sok szakmai és civil szervezet jelentethetne meg releváns szempontokat. Szegeden azonban fordított a szemlélet, politikai szempontok dominálnak, számos fontos terület kimarad ezért a pályázatok közül, például a szociális ellátórendszerrel nem törődik az önkormányzat... 17.55: Solymos László annyit fűz hozzá, ha késésben vagyunk, az nem Szeged, hanem Magyarország késése. Nagy Sándor is reagál: az öt cél helyes, ám nyilvánvaló, hogy kormányzati szintű kötelezettségvállalásokról van szó. Állítása szerint ezek jelentős részében nincs komoly hatásköre az önkormányzatnak. Szkeptikus a kormányzati környezetet illetően. 17.50: Ifj. Szilágyi Árpád jelentkezik hozzászólásra. Az Európa 2020 stratégiát elemzi, az abban megfogalmazott öt célt ismerteti, ezekre lesz forrás, ezekre lehet pályázni, már most is készen kellene erre állni, ezzel szemben késésben vagyunk. Az alapcélok: foglalkoztatás, K+F, éghajlatvédelem és energiahatékonyság, oktatás, küzdelem a szegénység és társadalmi kirekesztés ellen! Mint mondja, erre a vázra kellene felfűznie Szegednek is a maga fejlesztési stratégiáját, nem pedig szemfényvesztést elkövetni. 17.47: Solymos László válasza az utolsó felvetésre: a kerékpárút-fejlesztést integráltan kezelik, várhatóan több milliárd forint lesz rá. 17.46: Nagy Imre Zsolt ismét. A hajléktalanok kérdésére tér vissza. Mint mondja, a hajléktalanokat nem feltétlenül egyes irodákhoz kellene irányítani, hanem forrásokat kellene elkülöníteni a problémáik megoldására, ha már például a közvilágítás fejlesztésére 5 milliárdot szánnak... Kérdezi továbbá, miért nincs egyetlen forint sem kerékpárút-fejlesztésre. 17.45: Solymos László az egészségügyi integrációt ismerteti. Jelzi, elkészült az új, 265 ágyas klinikai tömb Szegeden, mely hamarosan fogadhatja a betegeket. 17.43: Patai Klára a következő, aki szót kér. 1998 óta él Szegeden. Fenntartható fejlődés, egészséges városok - ez a témája. Létezik az Egészséges Városok Nemzetközi Szövetsége, ehhez elsőként Gyula csatlakozott - hívja fel a figyelmet. Ismeri az egészségügy minden szeletét. Egyetlen szó fogta meg a szenvedélybetegségek oktatójaként: tanuljuk meg végre, mi az egészség. Fontos az egészség, az egészségügyi dolgozók védelme. Kéri, nagyon figyeljenek oda az illetékesek az egészségügyre, a betegellátásra! 17.38: Csóti Zsombor, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjelöltje szól. Azt mondja, meg kellene köszönni a 2002-2010 közötti szocialista kormányoknak a Szegedre érkezett fejlesztéseket, 220 milliárd forintot. Állítja, ebben a ciklusban egyetlen forint sem került Szegedre a kormánypárti képviselők révén. Bírálja a jelenlegi kormányt, mely szerinte hülyének nézi az embereket. 17.35: Az alpolgármester reakciója: jogosak a felvetett problémák, de országos gondról van szó, egyre több magyar állampolgár lesz hajléktalan. Kéri, a közmeghallgatás végén keresse fel a humán közszolgáltatási irodát, az önkormányzat ugyanis jelentős támogatási formákat működtet a szűkülő állami források közepette is. Válaszával sokan elégedetlenek... 17.32: Bezdán Bertalan hajléktalan, az utcán él. Érdeklődik, miért nem foglalkozik az önkormányzat a hajléktalanokkal. Mint mondja, Szegeden 6-700 regisztrált hajléktalan jut mindössze 170 férőhelyre. Nincs olyan csapat, mely foglalkozna velük, megkérdezni bajaikat, problémáikat. Maga három nyelven ír, olvas, húsvét óta él és alszik a híd alatt, nincs semmije, 22 év munkaviszonnyal a háta mögött. A két kezével dolgozna, de végzettsége miatt közmunkára sem fogadják... Kérdezi, nem lehetne-e valamit tenni a hajléktalanok lakhatásának megoldásáért. 17.30: Solymos László felel: a közmeghallgatás egy speciális közgyűlés. Nem csak előre megszabott napirendi pontokról lehet itt ma tárgyalni. Úgy érzi, mindent megtettek az esemény meghirdetéséért. 17.27: Nagy Imre Zsolt a következő hozzászóló, Mihók Barbarához kapcsolódik. Kérdezi, mit kezdenek az érintettek az interneten (csak tíz nap alatt) beérkező felvetésekkel, kérdésekkel. De mi van azokkal a civil szervezetekkel, egyéni érdeklődőkkel, akik egy-egy fejlesztési anyagot nem tudnak vagy akarnak interneten véleményezni? Nem biztos benne, hogy az önkormányzat kellőképpen meghirdette ezt a mai közmeghallgatást. 17.22: Az érintett szervezetek mindent megtesznek a hatékony partneri egyeztetés biztosításért, finomítások természetesen szükségesek - érkezik a válasz. 17.19: Mihók Barbara civil hozzászóló az integrált városfejlesztési stratégia egyeztetésében szerepel egyesületével. A társadalmi, partnerségi egyeztetést alapvetően pozitívnak tartja, ám mégsem ideálisnak. Azt mondja: komoly szereptévesztés, ha az önkormányzat egyszerűen kommunikációval akar megoldani olyan helyzeteket, amikor egy-egy projekt nagymértékű civil, lakossági ellenállásba ütközik. Szűkösnek látja azt a határidőt is, ami a partner rendelkezésére áll egy-egy vaskos anyag véleményezésére. Más utat, módot kellene szerinte keresni a közösségi részvételre a projektek tervezési, megvalósítási szakaszában. 17.15: Mózes Ervin bejelenti, a 28 fős közgyűlésből 19-en vannak jelen. Nagy Sándor ad feleletet ezt követően. A vasútfejlesztés a következő uniós programban egy új közlekedési operatív program része lesz. Azt mondja, kevesebb pénz áll majd rendelkezésre, mint a jelenlegi ciklusban, és elsősorban a városi közlekedésnek kellene prioritást élveznie. A sportfejlesztések pedig nemzeti forrásból zajlanak, így a stadionépítések is. Uniós programban sportcélú fejlesztés nem kaphat helyet. 17.12: Veress Ferenc közgazdász az első hozzászóló, szegedi állampolgár, évtizedek óta él itt. Ő maga jónak találja a közmeghallgatás témáit. Örül a város komoly fejlődésének, ami az elmúlt tíz évben egyértelműen megfigyelhető. Nagyon szépnek találja például a vasútállomást. Ugyanakkor a Pest és Szeged közötti vasúti közlekedés színvonalát 19-20. századinak minősíti. Kérdezi, lesz-e vasúti fejlesztés 2014-2020 között. Arról is érdeklődik, sportfejlesztések miért nem szerepelnek a tervek között. Nagy szükségét látná például egy modern fedett uszodának, sportcsarnoknak. 17.10: Solymos László reagál. A közgyűlés döntött a közmeghallgatás témájáról, akkor - állítja - Szentistványi István nem tett javaslatot. Az LMP-s politikus megismétli: nem a legutóbbi ülésen elfogadott pontokat tárgyalja ma a közmeghallgatás. A felek kulturált viselkedésre kérik egymást. Füttyögés a teremben. Mózes Ervin főjegyző közben arról beszél, természetesen egyéb témák is szóba hozhatóak bárki részéről. 17.04: A jelenlévők kérdései következnek. Szentistványi István (LMP) önkormányzati képviselő köszönti a jelenlévőket. Felháborítónak tartja a jelenlegi közmeghallgatást. Az egyik érve, hogy az ülést vezető alpolgármester konkrét pontokat nevezett meg az ülés elején: Szentistványi szerint a közgyűlés nem ezekről döntött november 15-én! Azok között szerepelt például az egyéb lakossági felvetések lehetősége is. Emellett az önkormányzat az LMP szerint fordítottan értelmezi a közmeghallgatás funkcióját. Itt a helyi lakosság és a helyi szervezetek képviselői tehetnének javaslatokat legalább egy alkalommal évente, melyekre legkésőbb 15 napon belül választ kellene kapniuk az önkormányzati törvény szerint - itt erről eddig egy szó sem hangzott el. Felháborítónak tartja, ahogy az alpolgármester tematizálja az ülést. Szentistványi hatalmas tapsot kap! Vitatja azt is egyébként, hogy tényleg határozatképes-e a közgyűlés... 17.00: A harmadik tájékoztató anyag a 2014-2020 közötti tervekről szóló egyeztetéseket foglalja össze. A közbeszerzési eljáráson nyertes cég képviselői kapnak szót. Megtudjuk, integrált, komplex városfejlesztés zajlik, a város közigazgatási határain messze túlnyúló hatásokkal. Operatív programok tervezéséről is hallunk országos vonatkozásban. Természetesen fontos, mire sikerül forrást szerezni. Részletes beszámolót kapnak a jelenlévők. 16.37: Solymos László arról beszél, hogy a 2014-2020 közötti 15 tervezett nagyprojektről folyamatosak a tárgyalások a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel, bíznak a kormányzati és az uniós támogatásban. 16.35: Nagy Sándor önkormányzati képviselő szerint a fejlesztések célja, hogy Szegeden továbbra is jó legyen élni. Ismerteti, jelenleg 15 kiemelt projektet tervez a város 2014 és 2020 között (a listát lásd lentebb!). Több fejlesztési irány köré csoportosulnak a tervek, melyek összhangban vannak az uniós elvekkel, adott esetekben a kormányzati célkitűzésekkel is. Az egyik gazdaságfejlesztési kulcsterület éppen a lézerközpont körüli tudásváros, science park. Az ELI elindulásával, a kutatók megjelenésével párhuzamosan az iparnak is lehetőséget kell kapnia a betelepülésre. A korábbi alpolgármester szerint késésben vagyunk, fel kell gyorsítani, hogy mihamarabb érkezhessenek az ipari partnerek. A Biopoisz Park fejlesztésél folytatja. Mint mondja, az új, illetve korszerűsített klinikai tömb (magkórház) környezetét rendbe tette az önkormányzat. Ez a rész lehet a Biopolisz Park magja, gazdasági tevékenység indulhat be ezen a területen. A buszállomást szeretnék áttelepíteni a vasútállomás mellé, illetve a déli Tisza-híddal tennék teljessé Szeged fejlődését. Az önkormányzati beruházások szervesen kapcsolódnak az egyes érintett egyetemi egységek fejlesztéseivel, így integrált, komplex munka zajlik majd ebben a városrészben. A szociális városrehabilitációt is elengedhetetlennek látja az önkormányzat. Ugyanígy uniós, de szegedi cél is a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, az energiafelhasználás racionalizálása. Szegedi szándék a trolibusz-közlekedés korszerűsítése, a közvilágítás modernizálása, valamint 26 ezer távfűtéses lakás vonatkozásban a fűtés fejlesztése elsősorban termálvizes, visszasajtolásos rendszereken keresztül. Városképi és turisztikai szempontból is fontos a Tisza belvárosi szakaszának és a Széchenyi térnek a rehabilitációja. Úgy összegez, két gazdaságfejlesztési fókuszuk van: az ELI köré épülő iparfejlesztés és Dél-Szeged modernizálása, erősítése. 16.23: Solymos László továbbvezeti a résztvevőket a 2014-2020 között tervezett szegedi nagyprojektekről. Nagy Sándor, a városfejlesztési bizottság alelnöke (Szabad Város Frakció) az előadó. 16.20: Mucsi János műszaki igazgató negyedórában beszél az ELI három pilléréről, a prágai, bukaresti és szegedi lézerközpontról. Ezek között - tudjuk meg - európai kutatási konzorcium létesül kutatási ernyőként. Elmondja, az ELI a 44 uniós kutatási nagyberendezés egyike, szegedi lába, az ELI-ALPS az attoszekundumos kutatásokra összpontosít. A nagyon rövid impulzusokkal olyan vizsgálatok végezhetők el, melyekkel atomi szinten kutathatók az anyagok. Lézeres vizsgálatokat lehet majd itt végezni a tudományok roppant széles spektrumában. Több mint 60 milliárdos a tervezett beruházás, 85 százalékot az EU finanszíroz, 15 százalékot pedig a magyar állam. Nemzetközi kutatóintézet lesz a szegedi, néhány naptól néhány hétig érkeznek majd ide nemzetközi kutatócsoportok. Fontos lesz a központ mellett létesülő tudáspark, melybe innovatív cégek és egyetemi kutatórészlegek költöznek. Ismerteti a műszaki előkészületeket: megtörtént a lőszer- és cserjementesítés, a régészeti feltárás, az építkezéshez szükséges valamennyi engedély rendelkezésre áll. 80x80x20 méteres "fekete dobozban" lesznek a lézerek, itt zajlanak majd a tényleges kísérletek. Valódi zöld környezetben nyugodt munkával komoly eredményeket érhetnek el itt a tudósok. Érdekességként említi, speciális tervezési követelményeket kell átvinnie a kivitelezőnek a gyakorlatba, 823 cölöp tartja meg az épületkomplexumot, együttesen 14 kilométert tesznek ki, négy közülük 45 méter mélyre hatol. A stabilitás, rezgésmentesség biztosítása is komoly kihívást jelent. Mindemellett optikailag tisztának kell lennie a levegőnek is, a lézerek szempontjából ez elengedhetetlen. A tiszta terekben maximum 0,5 Celsius-fokos lehet a hőingadozás is a lézeretek stabilitása miatt. Nagy hangsúlyt fektetnek a telekommunikációra is, hiszen számos adat fog itt születni, melyeket közvetíteni kell. 16.05: Elsőként az ELI lézerközpont ügyében Mucsi János, az ELI-HU Nonprofit Kft., az ELI-ALPS projekt műszaki igazgatója nyújt tájékoztatást. 16.02: Valóban, Solymos László a pulpituson Mózes Ervin címzetes főjegyző mellett. 16.00: A hírek szerint Botka László polgármester távollétében Solymos László alpolgármester vezeti az ülést. 15.55: Olyannyira sok az érdeklődő, hogy a képviselők nem is tudják elfoglalni saját megszokott helyüket...
Bohács Zsolt: A kormány Szeged mellett
15.50: Bohács Zsolt, Szeged országgyűlési képviselője az ülés előtt a SZEGEDma.hu-nak elmondta, a kormány az utóbbi időszakban komoly összegekkel támogatta a várost, elsősorban a munkahelyteremtést célozva. Fontos fejlemény, ha már tervekről beszélünk, hogy átvállalták Szeged csaknem 30 milliárdos adósságállományát is, amit még az MSZP halmozott fel. Ezáltal kerül olyan helyzetbe a szegedi önkormányzat, hogy a helyiek érdekében elláthassa feladatait, illetve biztonsággal valósíthassa meg 2014-2020 közé tervezett beruházásait. A Szegedet érintő kormányzati fejlesztések közül a legkiemelkedőbb az ELI lézerközpont a köré épülő science parkkal, a 60 milliárdos beruházástól térségi szinten 4000 új munkahelyet remélnek. 15.45: Köszöntjük Önöket a városházáról, ahol már gyülekeznek az érdeklődők. A politikusok közül viszont még csak kevesen futottak be.
Közmeghallgatás 2013
A közgyűlési ülésnek is számító 2013. évi közmeghallgatás témája a következő hétéves európai uniós költségvetési időszakban megvalósítani tervezett projektek bemutatása az érdeklődők számára. Botka László polgármester és a képviselők szólnak az épülő ELI lézerközpont környezetének fejlesztéséről, a "Biopolisz Park" fejlesztési lehetőségeiről és további olyan kiemelt jelentőségű beruházásokról, amelyekről korábban a közgyűlés döntött. A közmeghallgatáson bárki részt vehet, s elmondhatja véleményét Szeged jelenéről, jövőjéről, fejlődéséről!
Szeged 2014-2020 közötti kiemelt jelentőségű projektjei
1) Az Öthalom-ELI tudásváros fejlesztése 2) A Tisza belvárosi szakaszának rekonstrukciója 3) Biopolisz Park építése 4) Déli Tisza-híd építése 5) A trolibuszközlekedés fejlesztése 6) Új intermodális autóbusz-pályaudvar építése 7) A közvilágítás korszerűsítése 8) A távhőszolgáltató rendszer fejlesztése megújuló energiaforrások felhasználásával L 9) Szociális városrehabilitáció 10) A Széchenyi tér rekonstrukciója 11) A gyálaréti Holt-Tisza rehabilitációja 12) A szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése 13) Nagy sebességű vasút fejlesztése a Budapest-Szeged-Temesvár vonalában (illetve pályázat benyújtása további egy hídra) 14) A szeged-dorozsmai vasúti felüljáró megépítése 15) Kerékpárút megépítése Alsóváros és Gyálarét között
Jövőkép nélküliség, avagy ki hallgat meg kit...
A közmeghallgatás kapcsán a Lehet Más a Politika fordított logikát emleget: állításuk szerint itt nem a városvezetés, a képviselők hallgatják meg a lakosságot, hanem a lakosság hallgathatja meg a város nagyívű terveit. A 2014-2020 között tervezett projektekről szólva pedig Bartha László korábbi polgármester azt nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak, hogy Szeged lemaradása fokozódik, a városnak nincs gazdasági jövőképe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
