Egy kötött pulóver mentette meg a Marinkót elfogó rendőr életét + FOTÓK

A rendőrség és az ügyészség is meg volt győződve róla, hogy Magda Marinko ölte meg a szegedi Z. Nagy családot, mégsem tudták ezért elítélni. Bátyi Zoltán könyve húsz év távlatából vizsgálja a bérgyilkos életét, korrajzot állítva egyben a '90-es évek Szegedéről is.

A rendszerváltás utáni évek alvilágának egyik ikonikus alakja volt

Magda Marinko

, kinek neve még a később születettek számára is ismerősen csenghet. Szerbiai és magyar áldozatok is köthetőek a nevéhez, pontos számuk máig nem tisztázott, de az kijelenthető, hogy legalább tucatnyi ember megölése köthető a nevéhez.

Bátyi Zoltán

szegedi újságíró Marinko avagy a halál zsoldosai címmel írt könyvet a bérgyilkosról, melyben nem csak egyetlen személy, de egy korszak átfogó képét szerette volna közönsége elé tárni. Szerda délután az Árkádban található Alexandra könyváruházban mutatta be művét.

Alvilág a Kárász utcában

Három év munkáját foglalja össze a könyv, amely Marinko környezetére is kitekintve fest képet a '90-es évek Szegedéről. "Miközben írtam, egyre közelebb kerültem az általam vázolt korhoz. Úgy éreztem, hogy nem lenne teljes a könyv anélkül, hogy elmondjam, milyen volt akkortájt végigsétálni a Kárász utcán, kerülve az alvilági alakok találkozóhelyeként ismert kávézókat, elhaladva a szeszcsempészek ismert csoportjai és prostituáltakat futtató stricik mellett. Olyan történet ez, amely nem kerül bele a nagy történelemkönyvekbe, hozzánk, szegediekhez mégis nagyon közel áll" - magyarázta a könyv írója. Művével nem kívánt konzekvenciát levonni, üzenetet átadni az olvasónak. Egyetlen célja talán a korabeli sajtó azon hiánynak a pótlása, hogy nem mondtak köszönetet az embereknek, akik áldozatos munkával, testi épségüket sem féltve megszabadították a világot Magda Marinkótól. Egy közülük pedig ott ült a könyvbemutatón szerda délután:

Kószó Zoltán

nyugalmazott rendőr alezredes személyesen is ismerte a bérgyilkost, hiszen közrejátszott annak elfogásában. Húsz évvel ezelőtt, a tárgyaláson megfenyegette őt Marinko, hogy szabadulása esetén az első lesz, akivel végezni fog. Ez körülbelül öt év múlva fog bekövetkezni, ő mégsem fél. "A bíróságon többször is fel kellett idézni az elkövetett eseteket, melyek mindegyikéről beszélt, kivéve a Z. Nagy-ügyet. Mikor ahhoz értünk, ő felém fordult, és megkérdezte: mi is történt, kislány vagy kisfiú halt meg? Én azt mondtam neki, hogy ő tudja, hisz ő volt ott, ezen kapta fel a vizet, tagadta és megfenyegetett. Azóta azonban többször is találkoztam már vele, de nem hozta fel újra" - emlékezett vissza Kószó.

Profi és szerencsés munka volt a szegedi gyilkosság

A vele kapcsolatba hozott bűnügyek közül a 42 éves szegedi cukrász,

Z. Nagy Bálint

és családjának meggyilkolását mindig is tagadta - ennek oka a rendőr szerint az is lehetett, hogy a gyerekek megölése nem fért volna össze a kialakított nimbuszával. "Az ehhez hasonló nyomozások sikere legnagyobbrészt a helyszíni szemléktől függ, ezt pedig az Európában alkalmazott legmodernebb technikákkal végeztük el, mégsem jártunk sikerrel. Nyomszegény maradt a helyszín, sajnos egy szerencsés és profi munka volt ez egyben" - emelte ki Kószó Zoltán. A felismerhető, jellegzetes módszerek azonban arra engedtek következtetni, hogy hozzá köthető az ismert család 1994. január 13-i lemészárlása is, Kószó szerint nemcsak a rendőrök és az ügyészek voltak erről meggyőződve, de a szerb oldalon elfogott társai is így vallottak. Némileg az mond csak ellent ennek, hogy a többi helyszínen mindig úgy intézték társaival, hogy gyermeknek ne kelljen meghalniuk.

1994. január 28-án tartóztatták le a rendőrkapitányságon, miután útlevele ellenőrzésének indokával odacsalták. "Amikor a társaimmal körbevettük, és dulakodni kezdtünk, a képzett katona rögtön a fegyveremért nyúlt volna, melyhez azonban nem tudott hozzáférni, mert a derékszíja rálógott a hosszú, kötött pulóver, amit viseltem. Mivel arra koncentrált, és nem a kezemre, így ártalmatlanná tudtuk tenni, és szerencsére nem lett nagyobb baj" - mesélte a könyvbemutatón a nyugalmazott rendőr. A jelenleg Tiszalökön raboskodó férfinak az akkor kiszabható legsúlyosabb büntetés értelmében minimum 25 évet le kell ülnie Magyarországon - ez 2019-ben jár le, ezután valószínűleg kitoloncolják az országból, átadva a szerb hatóságoknak, és odaát további 30 év vár rá. Ha mindkét országban csak a minimumot kapná büntetésül – amire kevés az esély –, akkor is 86 évesen szabadulhatna ki. Valószínűbb azonban, hogy soha nem tér már vissza a társadalomba.