Közélet

Hidak és repülők – 10 év lemaradás Szegeden

Hidak és repülők – 10 év lemaradás Szegeden

2013. november 26., kedd
Hidak és repülők – 10 év lemaradás Szegeden

A 2002-es fejlesztési stratégiát szabják újra Bartha László egykori polgármester szerint, ráadásul nincs gazdasági jövőképe Szegednek.

A

szeptemberi szegedi közgyűlés

az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszakára tizennégy tervezett, nagy jelentőségű projekteket határozott meg: az Öthalom - ELI tudásváros fejlesztése, a Tisza belvárosi szakasza rekonstrukciója, Biopolisz park építése, déli Tisza-híd építése, a trolibusz-közlekedés fejlesztése, új intermodális autóbusz-pályaudvar építése, a közvilágítás korszerűsítése, a távhőszolgáltató rendszer fejlesztése megújuló energiaforrások felhasználásával, szociális városrehabilitáció, a Széchenyi tér rekonstrukciója, a Gyálaréti Holt-Tisza rehabilitációja, a szegedi reptér kereskedelmi célú reptérré való fejlesztése, nagy sebességű vasút fejlesztése Budapest-Szeged-Temesvár vonalában (további egy hídra való pályázat benyújtása), a szeged-dorozsmai vasúti felüljáró megépítése. E projektek száma bővült egyel,

a novemberi közgyűlésen

Hüvös László

indítványára 15. lett a sorban az Alsóváros és Gyálarét között kerékpárút megépítésének terve. Szegednek egyszer már született egy stratégiai fejlesztési terve a Széchényi-terv részeként

Bartha László

polgármestersége idején. „A jelenlegi tervek között több olyan köszön vissza, amit 2002-ben polgármesterségem alatt egyhangúan elfogadott a közgyűlés. Ugyanakkor hozzá is rendelt megvalósíthatósági tanulmányokat és forrást nem úgy, mint ezekben a projektelképzelésekben, melyek nagyon hangzatosak, de nincs mellé párosítva semmi konkrétum, gazdasági mutató, statisztika, előrejelzés” – kezdte sorolni észrevételeit az egykori polgármester, mikor megkértük, véleményezze az előttünk álló és meghatározott 15 projektet.

Az ELI tisztán kormányberuházás, nincs köze Botkához

„Ebben az egy évtizede kidolgozott stratégában a hidak megvalósítási elképzelése már le volt fektetve. A körút lezárásához, a vasúti közlekedés fejlesztéséhez, új szállítási, kereskedelmi lehetőségekhez elengedhetetlen a balkáni összeköttetés. Ezt nem én találtam ki, hanem annak idején Széchenyi elképzelése is ez volt. Egyébként a közgyűlési döntés értelmében 2008-ra kellett volna megépülnie. A szocialista városvezetés felállása után, 2002 őszén több más tervvel együtt ezt is lesöpörte az asztaláról” – emlékeztetett Bartha, aki az ELI-vel kapcsolatban is kifejtette véleményét. Szerinte Szeged addig járt helyben a lézerközpont ügyében, míg a kormányzat a kezébe nem vette az ügyet, ma már tisztán kormányberuházásról beszélhetünk, ami nem Botka Lászlóhoz, hanem Orbán Viktor kormányához kötődik. „A Biopolisz park további építése is szerepel a nagyprojektek között, ami az eddigi tapasztalatok alapján nem más, mint díszkövezés. Szép lesz, mint a Dugonics tér, de Szeged stratégiai előrelépéshez semmi köze sem lehet. Egy szépítészeti beavatkozásról van szó tulajdonképpen. Ezt én nem sorolnám a nagyprojektekhez. A dorozsmai vasúti felüljáró megépítése kapcsán pedig én néhány éve több fórumon – ahogy a Széchenyi tér rekonstrukcióját is – kezdeményeztem a beruházást. A felüljárók esetén KÖZOP-os forrásokat lehetett volna szerezni, a Széchenyi tér ügyében pedig a kiemelt turisztikai attrakciók programon belül lehetett volna már pályázati pénzt szerezni. Így a kecskési, a klebelsbergtelepi vasútátjárókkal együtt újulhatott volna meg a dorozsmai is” – emelte ki. Megtudtuk, hogy elvileg már 10 éve lehetne kereskedelmi jellegű repterünk is. „2002-ben egyhangú döntéssel egy komplett tervet tettünk le az asztalra, 12 milliárdból megvalósítható lett volna a projekt. Mellette fut a nyugati feltáró út, mely akkor Géczi József MSZP-s képviselő ötlete volt, de teljes mellszélességgel támogattam, mert nagy lépésnek tartottam Szeged gazdasági fejlődésének tekintetében. Azért épült az út, hogy a mellette lévő több száz hektárnyi földön lehessen ipari fejlesztéseket végrehajtani. A repülőtér mellett fut, lemehet egészen a kikötőig, ahol már csak 3 kilométeres szakasz hiányzik. De ezt a fejlesztési vonalat sem vette át a Botka László vezette új közgyűlés, pedig, ha az akkor meghatározott irányokat folytatták volna, akkor már lenne híd, vasúti összeköttetés a Balkánnal és kereskedelmi, nemzetközi közlekedésre is alkalmas repülőtér”- szögezte le Bartha.

Szolnokon uszodát húznak fel, Szegeden ötlet sincs

„A következő fejlesztési ciklusra a megyébe hozzávetőlegesen 300 milliárdos fejlesztési forrás jut, ebből Szeged esélyes 100 milliárdra. Ha ezt a város nem a munkahelyteremtés megalapozására, az ahhoz szükséges feltételek megteremtésére költi, akkor történelmi bűnt követ el, márpedig egyelőre ebbe az irányba haladunk. Ha Széchenyi, Klebelsberg vagy Tisza Lajos látja ezt a 15 egymás mellé rakott, tervnek nevezett ötletet, biztos, hogy forognak a sírjukban. Ezt a koncepciótlan, összehajigált projekthalmazt nem nevezné egyik sem átgondolt városfejlesztésnek, hosszú távú jövőképnek. Hol van például belőle egy átfogó sportkoncepció, sportlétesítmény-beruházási terv, amely garantálja a gyerekek egészségi fejlődését, javulását? A sportintézmények beruházása is ad hoc-jellegű. Szolnokon felépítenek egy fedett uszodát, Szegeden meg azt sem tudják, hol kezdjék el, miközben az állam stadion- és uszodaépítési programja javában tart már. Szombathely is épp most kapott 10 milliárdos forrást sportinfrastruktúrára. A szegedi városházán el kellene kezdeni dolgozni. Ha van terv, koncepció, akkor lehet mire kérni, egy hatékonyabb közgyűlési munkával beállni a sorba” – fogalmazta meg véleményét az egykori városvezető.

Az egészség és mezőgazdasági feldolgozó-ipar lehetne Szeged jövője?

bartha_laszlo01_gs
A Tisza Lajos Közéleti Egyesület alapítójaként arról beszélt Bartha László, hogy ezt a szervezetet épp azért hozták létre, hogy a szegedi közéletben meg tudják fogalmazni elképzeléseiket. Konkrét irányokat, fejlesztési utakat kívánnak felvázolni. „A fentiekkel kapcsolatban az egyesületünk első lépésként a Botka László által hangoztatott szolgáltató város szlogenjét a vicc kategóriába sorolná. Erre nem lehet felépíteni egy város jövőjét, annál könnyebb viszont mögé bújni. Komoly polgármester ezt nem ejtheti ki a száján. Szolgáltatni egyrészről valakiknek kell; ha egy idő után a kereseti lehetőség nem lesz kielégítő, nem lesz kiknek szolgáltatni. Azzal nem lehet érvelni, hogy Szeged a topon van az országban idegenforgalmi adó bevétel tekintetében, ami 100 milliós nagyságrend. És? A városnak 10 milliárdos bevételeket kellene produkálnia, nem 100 millióval kérkednie. Az idegenforgalomra nem lehet építeni, soha nem fogja Szegedet a turizmusa eltartani. Szép a városunk, de nem ez Szeged hivatása. Egy polgármesternek alapvető feladata, hogy maga mögé állítva a közgyűlést olyan feltételeket teremtsen, melyek több év alatt helyi adókedvezményekkel, földterületek kisajátításával, logisztikai lehetőségekkel, az egyetemi tudásbázissal együttműködve idecsalják a befektetőket. Meggyőződésem, hogy az egyetemmel egy hatékony közös munka, terv és megvalósítás ide tudja hozni az egészségipar több szereplőjét is (ez egyébként a világ egyik legfejlettebb iparágának számít). El tudnám képzelni például, hogy egy külsős alpolgármestert adhatna a közgyűlésnek az egyetem. Szegeden nem azon kell vitatkozni a Pick-vezérkarral, hogy van-e földterület az új vágóhíd, feldolgozóüzem felépítéséhez vagy nincs, hanem ki kellene sajátítani hozzá a környező területekből” – sorolta a tennivalókat Bartha. „El kell dönteniük a szegedieknek, hogy milyen típusú polgármestert akarnak Szeged élére” – folytatta. „Szalay István egyfajta katedra-polgármester volt, fel tudott állni a katedrára, és nagyon jól beszélt, egy rendes ember. Botka László a szájkaratés típus, aki hihetetlen jó szaksablonok után tud kommunikálni, a kérdésekben felkészült, panelek rengetegje áll szofisztikájának szolgálatában, de egyébként semmi víziója, jövőképe nincsen. A harmadik lehetne a megoldás, a menedzser típusú polgármester, aki előtt van egy kép városáról, és felismeri, kitapossa ahhoz az utat, hogy a valóságban is megvalósítsa azt” - jelentette ki.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.