ELI science park – térségi összefogás szükséges a gazdasági potenciál kiaknázásához + FOTÓK

Már az ELI építéskor el kellene kezdeni élettel megtölteni a kutatóközpont közelébe tervezett science parkot, melynek markáns térségi gazdaságfejlesztési hatása várható. A tudáspark létrejöttéhez erős térségi összefogásra van szükség. 7 év alatt több mint 4000 új munkahelyet remélnek a fejlesztéstől.

Ahogy

beszámoltunk róla

, még az idén megkezdődhet az ELI lézerközpont építése. A 2016-ig 400 új munkahelyet teremtő kutatóközpont mellé tervezett science vagy más néven tudáspark aktuális kérdéseit is számba vették az SZTE Gazdaságtudományi Karon szerdán rendezett konferencián. Az ELI beruházásnak térségünk gazdaságára gyakorolt hatását megsokszorozná az, ha a lézerközpont körül létrejönne egy olyan tudományos park, amelybe olyan vállalkozások települnének be, amelyhez a térség vállalkozásai is napi szintű együttműködésekkel kötődhetnének. A konferencia első fontos megállapítása az volt, hogy markánsan el kell választani a helyi szereplők és a döntéshozók gondolkodásában az ELI projektet az ELI tudományos park projekttől, hiszen az előbbi már javában zajlik, utóbbiért pedig még nagyon sokat kell tenni.

Az ELI ügyeiért felelős kormánybiztos,

B. Nagy László

úgy látja, az alapkőletétel, illetve azt kísérő médiaérdeklődés ismét fel fogja erősíteni a befektetői érdeklődést, így a science parkra is ráirányítja a figyelmet. „A kormányzat számára mind az ELI, mind pedig az ELI tudományos park fontos” – jelentette be B. Nagy. Az ELI ügyekért felelős kormánybiztos utalt arra, hogy mindkét fejlesztés kiemelt kormányzati beruházásnak minősül az erről szóló kormányhatározatok értelmében. Elmondta, igyekeznek a lehető legflexibilisebb megoldást kialakítani, hogy ne kelljen minden egyes döntéskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel egyeztetni vagy épp egy kormánydöntésre várni.

Ideje észrevennünk a beruházás valódi léptékét!

Szabó Gábor

, az SZTE rektora megjegyezte, a lézerközpont a legnagyobb tudományos beruházás jelenleg az Európai Unióban, éppen ideje lenne, hogy lássuk, milyen léptékű beruházás zajlik szűkebb környezetünkben.

A 90 hektáros területen valamivel több mint 60 hektáron létesülhet a tudáspark, melynek a betelepítése több ütemben lehetséges, és az akadémikus rámutatott, hogy az lenne az optimális, ha az első betelepülők még látnák az ELI megvalósulásának folyamatát is. Szabó Gábor elmondta, a tudás- és technológiai transzfer várhatóan felgyorsul, spin-off cégek megjelenésére is lehet számítani, illetve a tudáskoncentrációból származó imázs is vonzó hatásokat kelt. „Mindez Szegeden általában – különösen a fiatalok körében – a vállalkozási kedv serkentését generálhatja, hiszen itt rendelkezésre áll a gazdasági tudás, ami alapját képezi egy-egy spin-off cég kialakításának” – részletezte. Csak akkor használhatóak ki, illetve kamatoztathatóak a tudásparkban rejlő lehetőségek, ha tényleges térségi összefogásban zajlik a munka, hiszen csakis akkor lehet alkalmas az ELI és a vonzáskörzetébe tervezett science park a térséget emelkedő gazdasági pályára emelni - szögezte le.

Térségi összefogásra van szükség a tudományos parkért

A science park létrehozásának finanszírozása két operatív programból valósulhat meg – tájékoztatott

Lukovics Miklós

. „A tervezett tudományos park extrém növekedési potenciállal bír, 7 év alatt 1000-1500 új munkahelyet teremt, melynek hatása jelentősen túlnyúlik Szegeden, így térségi kihatása meghaladhatja a 4000 új munkahelyet. A hatalmas betelepítendő terület miatt ütemezett fejlesztésekben gondolkodunk, vagyis nemcsak a programozási periódus elején hajtunk végre extrém mértékű beruházást, hanem a teljes időszak alatt nagyjából egyenletesen oszlanak meg a fejlesztések” – részletezte az SZTE stratégiai és fejlesztési igazgatója. Lukovics is hangsúlyozta, az ELI beruházás halad, de a tudásparkért sokat kell tennie mindenkinek. „A science parkba betelepülő vállalkozások azok, amelyekkel közvetlen gazdasági kapcsolatba kerülhetnek a térségi vállalkozásokkal, s ezért kell markáns lépéseket tenni azért, hogy az ELI science park olyan státuszba kerüljön a fejlesztéspolitikában, ami a források lehívását megkönnyítené” – magyarázta az egyetem stratégiai és fejlesztési igazgatója. Érdemes tudni, hogy a rendelkezésre álló terület beépíthetősége 40 százalék, míg épületmagasság 20 méterben van maximálva, a minimális telekméret pedig minimum 1 hektár, így a szabályozási terv tömbökbe osztja a területet. Elhangzott, a tudásparkokban jellemzően jelen van egy nagy cég, például egy multinacionális vállalat, spin-off és start-up cégek, illetve mindenféleképpen az oktatásnak is jelen kell lennie. A workshop előadóinak mindegyike kijelentette, hogy az ELI tudományos park létrejöttét fontosnak tartja. Az ELI tudáspark gazdasági hatásvizsgálatának első számításai elkészültek, ez alapján egyértelműen megállapítható, hogy igen markáns térségi hatása lesz az ELI körül megépülő science parknak. A térségi hatás egyértelműen indokolja a térségi összefogást, melyről a jelen levők szintén állást foglaltak.