Az LMP szociális lakást adna a szegedi hajléktalanoknak
A párt szélesítené a szociális bérlakásra pályázók körét, nagyobb esélyt adna az álláskeresőknek, és feltételek mellett bevenné a hajléktalanokat is.
A Jobbik
radikálisan rendezné a szegedi bérlakások helyzetét
például azt kezdeményezi a párt, hogy büntetett előéletűek ne kaphassanak bérlakást. Ezzel szemben az LMP helyi szervezete szélesítené a bérlakások számát, felszabadítva a 300 szolgálati lakás nagy részét, és szélesítené az igénylők körét is. Regisztrált munkanélküliek nagyobb esélyt kapnának, és a hajléktalanság sem lenne kizáró ok.
Szentistványi István
, az LMP önkormányzati képviselője ismertette álláspontjukat, majd a pénteki közgyűlésre készült bérlakáshoz jutással kapcsolatos módosító indítványt
Szabó Dániel
, az LMP Csongrád megyei szervezetének társadalompolitikai szakszóvivője ismertette. „A szociális bérlakások helyzete országszerte lesújtó képet mutat, számuk drasztikusan csökkent, miközben maga a szociális háló is egyre inkább bomlik, ebből következik, hogy a rászorultak száma jelentősen növekszik. Szegeden 241 szociális bérlakás van. A Jobbik már többször hangoztatta, hogy szigorítaná a bérlakához jutás feltételeit számunkra olyan elfogadhatatlan elképzelésekkel, mint például a büntetett előéletűek teljes kizárása a rendszerből, hangsúlyoznám, hogy a családjukkal együtt” – mondta el a politikus. Szentistványi ismertette indítványukat a szociális bérlakáshoz jutás feltételeinek bővítésével kapcsolatban. A Jobbik ötletét teljesen elvetnék. A pontozási rendszerben a regisztrált munkanélküliek, az álláskeresők is egyenlő esélyt kaphatnának a munkával rendelkezők mellett. A jogosultak köréből jelenleg ki vannak zárva a hajléktalanok, mivel a pályázathoz feltételként vagy a bejelentett lakcím, vagy bejelentett munkaviszony kell. Ezzel szemben az LMP bevenné a hajléktalanokat is a pályázók körébe olyan feltétellel, hogy a személy rendszeres kapcsolatban áll egy szegedi hajléktalanellátóval, amely szervezet vállalja, hogy a lakáshoz jutás esetén egy évig utógondozza az illetőt. Szabó Dániel beszélt arról, hogy a városban jelenleg 300 szolgálati lakás van, több mint amennyi szociális bérlakás. Ezért a szolgálati lakáshoz jutás feltételeit is a rászorultság határozná meg. A terv szerint csak olyan személyek és családok kaphatnának ilyen laksásokat, akiknek az egy főre eső jövedelmük nem éri el a nettó 140 ezer forintot. Az így felszabadult lakásokat vezetnék át szociális bérlakás minőségbe. Az előterjesztés tartalmaz még két komoly változást is. Egyrészről a jogcím nélküli (tartozások felhalmozása után megszűnt bérleti viszony) bérlők bérleti díját ne emelhesse fel az IKV másfélszeresére, és ne legyen lehetősége a szociális bérlakásban élőnek albérletbe kiadni egyik helyiségét, amit a jelenlegi rendszer megenged neki.
