Többletfigyelem az egyedi fejlesztésre: milliárdok jutnak a tehetséggondozásra

A Nemzeti Tehetség Program komoly lehetőségeket ad az iskoláknak, ám a pályázati adminisztráció nehézségeket okoz, a kötelező óraszám emelése kérdéseket vet fel.

A Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége csütörtöktől szombatig Szegeden, a Szegedi Tudományegyetemen rendezi a Gyakorlóiskolák igazgatói konferenciáját és a Vezetőtanítók és -tanárok VIII. országos módszertani konferenciáját. Ennek keretében sajtótájékoztatón ismertették a Nemzeti Tehetség Program részleteit. A kezdeményezésről fontos tudni, hogy a 2013-ban és 2014-ben rendelkezésre álló 4 milliárd forintos keretből több ezer gyerek számára nyílik meg a lehetőség arra, hogy tehetségsegítő programokban vegyen részt olyan ambiciózus célok mentén, mint a tehetségsegítő hagyományok őrzése vagy a társadalmi mobilitás elősegítése. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének elnöke,

Bajor Péter

kiemelte, 2008-ban konszenzusos országgyűlési határozat nyomán született meg a húsz évre szóló Nemzeti Tehetség program. A döntéshozók szándéka az volt, hogy hazai és uniós pályázati források bevonása révén az iskolai tanterveken túlmutató oktatási, fejlesztési programok valósulhassanak meg. Mindezt azzal magyarázta, hogy a tehetséggondozás speciális feladatokat kíván meg a pedagógusoktól, egyedi, kiscsoportos, intenzív iskolán belüli vagy éppen kívüli fejlesztéseket. Elismerte, a pályázati adminisztráció gondot okoz az intézményeknek, ám igyekeztek könnyítéseket bevezetni. "Tisztában kell ugyanakkor lenni azzal, hogy Magyarországon a pannonhalmi bencés apátság megalapítása óta létezik tehetséggondozás, melyet lehet, hogy sok pedagógus pluszfeladatnak tekint, szerintünk viszont az iskolai munka szerves része még akkor is, ha sikerült külön finanszírozási programot találni rá" - szögezte le az elnök.

Dobi János,

az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium igazgatója örömét fejezte ki, hogy végre többletfigyelem jut a tehetséggondozásra, hiszen legyen az bár az iskolai feladatok része, mégis az átlagoshoz képest más típusú munkát kíván meg a pedagógusoktól. Felhívta a figyelmet, szerencsés lenne, ha a pályázatok mellett vagy helyett az intézmények költségvetésében külön is biztosítanának forrásokat erre a kiemelt célra. "Az iskola akkor működik jól, ha a pedagógus eleve tehetséggondozó" - ezt már

Gál Béla

, a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium igazgatója fogalmazta meg. Hozzáfűzte, a Nemzeti Tehetség Program, illetve a kapcsolódó pályázatok segítik a tanárok visszatalálását erre az útra, valamint koordinálja a tehetségek felfedezése mellett azok kinevelését, még akkor is, ha az adminisztrációs nehézségeket gyakorló pályázóként maga is megemlítette. A Radnóti egyébként többek között speciális biológiai terepgyakorlatra, kárpátaljai területek történelmi vonatkozású bebarangolására, illetve érvelési, disputagyakorlatra is nyert már támogatást. Bajor Péter részletezte, a Tehetséghidak uniós finanszírozású programba az utóbbi fél évben több mint 10 ezer diák kapcsolódott be, s több mint 3 ezer pedagógus extramunkáját ismerhették el anyagilag. 2013-tól életre hívták a Bonis bona díjat is, a tehetséggondozásban, versenyfelkészítésben legjobbnak talált mintegy ötszáz tanár között 250 millió forintot osztottak szét. Komoly segítség, hogy a magyar állampolgárok negyedik éve ajánlhatják fel személyi jövedelemadójuk kiemelt egy százalékát a Nemzeti Tehetség Program, illetve a Nemzeti Tehetség Alap céljaira. Tavaly 350 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, így a következő másfél évben - árulta el az elnök - 1,4 milliárd forinttal gazdálkodhat csak ebből származóan az alap. Az örömteli információk mellett az is elhangzott, a kötelező óraszám 32-re emelése bizony nehézségeket, kihívásokat okoz az intézményeknek, a pedagógusoknak a tehetséggondozást érintően is. Hiszen - tudtuk meg az igazgatóktól - a Szegedi Tankerületben átlagosan 24-25 órát tanítanak az oktatók hetente, ami az adminisztrációs tevékenységgel egészül ki 32-re, így egyelőre megválaszolásra váró kérdés, hogy a további, speciális, egyedi és egyéni fejlesztő, alkotó munkára ezen felül hogyan jut majd (elsősorban) energia.