Szegedtől is búcsúzkodnak az első darvak + VIDEÓ

A napsütötte Afrika felé haladva közel százezer daru érte el a Hortobágy és a Dél-Alföld pusztáit, hogy hazánkban gyűjtsenek erőt a hosszú, kimerítő úthoz. A szegedi Fehér-tó az elmúlt másfél évtizedben lett kedvelt állomáshelyük, szakemberek szerint az is elképzelhető, hogy ismét költeni fog hazánkban.

A tél közeledtével a vándormadarak is melegebb vidék felé kívánkoznak, hetek óta darucsapatok húznak el a fejünk felett Szerbia irányába. A darvak vonulási útja régebben főként a Tiszántúlon húzódott, itt a táplálékban is gazdag területeket, valamint a biztonságos éjszakázási helyeket preferálják. Hazánkban főleg a mesterségesen kialakított, vagy kiszáradásban lévő, szikes tavak jelentik egy-egy csapat állomáshelyét - a Hortobágy ideális terület a számukra, hiszen a védett területek halastavai biztonságos alvást, a közelben lévő termőföldek pedig bőséges élelmet biztosítanak. "Magyarországon a Hortobágy mellett a madarak jelentős állomáshelye a szegedi Fehér-tó, de Makó irányába, Dócra és Szerbia északi részére és átjárnak" – magyarázta

Tokody Béla

, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának titkára. Az egyesület honlapja szerint az idei rekord évnek ígérkezik, mert a szinkron számlálások majd' két évtizedes történetében még nemigen fordult elő, hogy október elején 90.000 daru tartózkodott volna nálunk - és a java még hátravan!

Tunézia helyett már Szegeden is telelnek

Szeptember második felében Szeged környékére is megérkeztek az első csapatok, a Fehér-tónál már közel ezer daru gyűjti erejét a hosszú útra. "Folyamatosan gyülekeznek a madarak, ez a szám a tavalyi darvadozás ideje alatt ért el a csúcsra, közel ötvenezren állomásoztak itt" - magyarázta az ornitológus. Viszonylag új jelenségnek számít ez nálunk: 15 évvel ezelőtt csak érintették ezt a területet az átvonuló állatok, alig néhány száz darut számláltak a tó környékén. "Olyannyira népszerűvé vált ez a terület az utóbbi években, hogy a madarak egy csoportja már a telet is megpróbálja itt átvészelni. Tavaly januárban 1000-1200 példányt láthattunk ácsorogni a hóban, ők nem vállalták már fel a hosszú utat Tunéziába, úgy döntöttek, itt vészelik át a hideg évszakot" - mondta Tokody Béla. http://www.youtube.com/watch?v=42MrBohizdw A daru a század elején még fészkelt Magyarországon, majd a folyószabályozások és a mocsarak lecsapolásának idején zuhant vissza jelentősen a számuk. A Tisza szabályozása jelentősen leszűkítette az életterüket, nem csak hazánkban, de a világháborút követően egész Közép-Európában eltűntek a darufészkek. "Szerencsére az utóbbi években folyamatos terjeszkedés figyelhető meg, Lengyelországban már ismét költ a daru, de tavaly először Skóciában is megjelent, mint fészkelő faj. Nagy kérdés persze, hogy ez a terjeszkedés meddig tart, de elképzelhető, hogy hazánkban is visszatér fészket rakni a madár" - emelte ki a szakember.