Sterczer Hilda: Katartikus élmény 8000 méter magasan! + FOTÓK

Erőss Zsolt sosem esett pánikba, de nem tudott felkészülni arra, ami a Kancsendzönga megmászásakor történt – fogalmazott a hegymászó felesége a Somogyi-könyvtárban. Sterczer Hilda már nem készül nyolcezres csúcsokra, de az Alpokban szeretne hegyet mászni.

A 8000-res csúcsok meghódítását a hegymászás olimpiájának nevezte

Sterczer Hilda

, ami más sportágakhoz viszonyítva sokkal kevesebb lemondással jár. Például ott nincs dopping, nem másokat kell legyőzni, hanem saját magát az embernek, és

Erőss Zsolt

felesége azt is pozitívnak tartja, hogy nincs női, úgymond könnyített szakasz, mindenkinek ugyanazt kell teljesítenie. Az idén májusban a Kancsendzönga megmászásakor

felesége a világon ötödik legmagasabb csúcs, a nepáli Makalu meghódításáról mesélt Szegeden, a hegymászás nehézségeiről, a kimerültségről, és arról a katartikus élményről, ami akkor keríti hatalmába az embert, amikor megmászik egy több mint nyolc kilométer magas csúcsot. A Somogyi-könyvtárban tartott vetítéssel egybekötött előadáson egy 2008-as expedícióról elmesélte, gyakorlatilag a trópusokról indultak, majd egyre sivárabbá vált a táj, 4000 méter fölötti magasságban már nem található település, s az 5000 méteren lévő alaptáborban már csak sziklák és hó veszi körül az embert. A hegymászó elmondta, azért vannak az alaptáborok 5000 méter környékén, mert ott még képes regenerálódni az emberi szervezet. Példaként említette, hogy egyszer lehorzsolta a kezét mászás közben, s egy hónap alatt sem gyógyult be a seb, csak azután, amikor lejöttek a hegyről.

Nyolc kilométer magasan bármi megtörténhet

Sokan nem tudják, hogy az alaptáborban töltik az expedíció felét, hiszen ettől a magasságtól felfelé táborláncot kell kiépíteni, ahonnan mindig vissza kell térni az alaptáborba, hogy a szervezet megszokja az oxigénhiányt. Amint egyre feljebb épít ki tábort a csoport, taktikázásra is szükség van, hogy a csúcstámadás előtt vajon szükséges-e még egy tábor, s ebben Erőss Zsolt nagyon jó volt. A Makalu csúcsára végül 18 óra alatt értek fel, és a visszautat is beleszámolva 27 órán keresztül mentek. Nyolc kilométer magasan már beszűkül az emberi tudat, logikus döntéseket sokszor képtelen meghozni bárki is.

Sterczer Hilda

felidézte, kinézett egy buckát, eldöntötte, hogy annál tovább ő nem hajlandó menni, s ez a csúcstól mindössze harminc méterre volt, ahonnan férje videózta. Erőss Zsolt felesége elismerte, az emberben végig ott motoszkál, hogy bármi megtörténhet, talán, vissza sem tér a hegyről, s csak akkor könnyebbültek meg, amikor leereszkedtek az alaptáborba. „Amikor visszatér az ember a világba, tudja értékelni az élet minden pillanatát” – fogalmazott. Arról is szólt, hogy fent lenni a csúcson katartikus élmény, az ember a saját teljesítőképességének határait feszegeti, amikor 8000-res csúcsok meghódítására tör.

Hirtelen megy el az ember ereje

Az Együtt az életben és a hegymászásban címmel meghirdetett esten kérdésre Sterczer Hilda elmondta, Erőss Zsolt sosem esett pánikba, olyan típusú ember volt, aki minden kihívással megbirkózott, de arra, ami az utolsó expedíción történt, nem lehetett felkészülni. A tragédia után beszélt egy hegymászóval, aki megerősítette számára, nem folyamatosan gyengül le az ember, hanem hirtelen megy el minden ereje, mintha egy falba ütközne. A magassági betegségre, vagy más néven hegyi betegségre nincs gyógymód, minél hamarabb le kell jönni a hegyről, a tüdő- vagy agyi ödémát nem lehet kivédeni. Viszont Erőss Zsolt és Kiss Péter nem tudott alacsonyabbra ereszkedni, mert a hegygerincen 8000 méteres magasságban haladt az út. Ráadásul csak a csúcsig 24 órát mentek, s lefelé még mintegy 12 órás út várt a hegymászókra a csúcstámadás után. Megjegyezte, a kor is számít, és férje 45 éves volt. Sterczer Hilda már nem készül 8000-res hegycsúcsokra, hiszen a gyermekeinek csak ő maradt. Úgy látja, a hegymászás egyfajta életmód is, nem lehet csak úgy kiszállni belőle, így az Alpokba szeretne túrázni.