Kalmár Ferenc: A magyarok annyit kérnek, mint ami más európai nemzetnek jár!

„A magyarság, bárhol is éljen, nem fogadja el, hogy másodrendű polgára legyen Európának, de azt sem, hogy másodrendű, hazátlan nemzetként kezeljék” – szögezte le Kalmár Ferenc (KDNP) a Parlamentben napirend előtti felszólalásában.

Európában minden hetedik polgár tagja egy etnikai kisebbségnek és gyakorlatilag nincs olyan ország, amely etnikailag egyszínű lenne – fogalmazott hétfőn a Parlamentben

Kalmár Ferenc

kereszténydemokrata politikus, aki a vasárnapi

Nagy Székely Menetelés

céljának fontosságára hívta fel képviselőtársainak figyelmét. Október 27-én a menetelésen résztvevő 120 ezresre becsült tömeg kiáltványban nyilvánította ki: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását. „A kommunizmus bukása után úgy gondoltuk, hogy a demokrácia gyógyír lesz minden bajunkra. A berlini fal leomlott, a délszláv háborúk új államokat eredményeztek, felszínre hozva a megoldatlan etnikai kérdéseket. Sajnos, minden múlt századvégi változás, a demokrácia kiterjesztése ellenére a magyar kérdés nem oldódott meg” – emlékeztetett. A KDNP-s képviselő kijelentette, a magyarok nem kérnek se többet se kevesebbet, mint ami más európai nemzeteknek jár. Ahogy a dél-tiroli németek, a Finnországban élő svédek, illetve a moldáviai gagauzok is kivívták az autonómiát, úgy a kárpát-medencei magyar közösségeket is megilleti ez. „Nem igaz, hogy a területi autonómia, legyen az akár etnikai alapú is, veszélyezteti egy ország integritását” – szögezte le felszólalásában Kalmár Ferenc, emlékeztetve, hogy az Európa Tanács egyik határozata is az autonómiát említi, mint megoldást az egyes államok területi integritása és az ott élő nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogának összeegyeztetéseként. „Ma európai nemzetek vannak, mindegy, mely ország területén élnek többségben vagy kisebbségben. E nemzetek tagjai európai polgárok, nem alattvalók, a jogaik pedig nem kegyből, hanem törvénytől garantáltak” – jelentette ki hozzátéve, a Székely Nemzeti Tanács törekvése melletti kiállás szolidaritást jelent, vagyis nem irányul senki ellen. Kalmár úgy látja, a szomszédos országokban élőknek nem a magyaroktól kell félteniük saját országuk integritását. „Veszélyesebbek azok a politikusaik, akik nem bírnak szakítani a sztálini szemlélettel és nem értik még 20 év után sem azokat a demokratikus megoldásokat, melyeket Európa más részein már rég sikerrel alkalmaznak.” Szólt az együttműködés fontosságáról is, ami a kárpát-medencei nemzetek számára az egyetlen előremutató megoldás. Ennek alapjának egymás tiszteletét és megbecsülését nevezte, s megjegyezte, a kérdés a székelyek autonómiatörekvései kapcsán regionálisnak tekinthetőek, de a kockázat európai.