Még az X-faktort is kenterbe verte a Múzeumok Őszi Éjszakája + FOTÓK

A Múzeumok Őszi Éjszakája felvette a versenyt "Magyarország legnézettebb tehetségkutató műsorával". A családok inkább a kultúrának áldozták szombat estéjüket: keresztül-kasul bejárták Szeged kiállítótereit, hogy zseblámpával fedezzék fel a sosem látott tárlatokat, vagy hogy egy pillantást vethessenek az üvegkoporsó alá zárt múmiákra.

Az X-faktornál is izgalmasabb

„Ma van az X-faktor, mama!” - érte a tizenéves forma fiút a felismerés a Móra-múzeum bejáratánál, de a kis család többi tagját látszólag nem érdekelte a szokásos szombat esti tévéműsor, ugyanis több éjszakai program helyszínén is összefutottunk velük. Először az Ars Ensis Lovagi Kör és Kardvívó Iskola szegedi modern kori lovagjaival, akik a Tisza-parti múzeum aulájában tartottak szemléltető bemutatót „tananyagukból”.

Faragó Péter

és

Horváth Csaba

féderekkel, vagyis a nyomokban középkori hosszú kardhoz hasonló fegyverekkel harcoltak, s bemutattak néhány fogást is a lovagok gyakorlataiból. A gyerekek – főként a fiúk – nem bírtak betelni a meg-megcsillanó fényű kardok csattogásával. Mihelyst véget ért a küzdelem, rohantak, hogy megfogdoshassák a pengéket. A lépcsőfokokon ücsörgő nézőknek azonban hamar feltűnhetett, ez a Tom és Jerry incselkedéseket idéző kiegyenlítetlen küzdelem, Csaba kardját ugyanis mindvégig pártolta a szerencse. A fiúk a SZEGEDma.hu-nak elárulták, a mostani alkalom rendhagyó volt, előre megbeszélték, hogy a bemutató erejéig Péter lesz a kevésbé szerencsés fél. A mozdulatok, a szabályok alapvetően különböznek az általunk ismert vívási formuláktól, hiszen itt – mint ahogyan Csaba fogalmazott – nem csupán előre-hátra mozgásról van szó. Igaz, itt is ki van jelölve az a tér, amin belül mozoghatnak a felek, de ezeken a játékokon a lehető legrosszabb szituációkra készítették fel a harcosokat. Sőt, a rögtönzött történelemórán azt is megtudtuk, a középkorban gyakori eset volt, hogy a lovagok nem vágták le egymást, mert túl nagy értéket jelentettek. "Eddig még nem voltunk a múzeumok éjszakája programsorozaton, ez az első alkalom, hogy eljöttünk. A kisfiam épp egy hete múlt kilencéves, s természetesen nagyon tetszett neki a kardvívók bemutatója. Igyekeztünk mindent úgy összeállítani, hogy előre tudjuk, merre megyünk, és ő se unatkozzon, ezért folytatásként az ősembertárlatra megyünk. A húgomék már látták nyáron, náluk két gyerek van a családban, és azt mondták, mindenképp érdemes megnézni" - nyilatkozta portálunknak a pontos tervekről

Szabó Krisztina

.

Fogadalmi templom egykor, ma és a jövőben

Eközben az emeleten megnyílt a Móra-múzeum Testet öltött fogadalom című kiállítása, ahol a dóm építésének archív felvételei, s hosszú története díszíti a falakat. Bár a program szerint

Kiss-Rigó László

szeged-csanádi megyés püspök köszöntötte volna az őszi éjszaka legfrissebb tárlatát, távollétében

Kondé Lajos

, a fogadalmi templom plébánosa szólt a nagy számú vendégsereghez. A régi iratok mindig sokat mondanak – kezdte a plébános, majd úgy folytatta: az épület a nagy árvíz idején egyfajta közösségi helyként menedéket nyújtott a rémült szegedieknek, ezzel beteljesítette legfontosabb feladatát. „Ha a dóm beszélni tudna, sok mindent elárulna a félelmeiről, a történelméről” - vélekedett Kondé Lajos, aki egyúttal arra is utalt, hogy Szeged jelképét unokáink számára is meg kell őriznünk. Mint ahogyan arról nyáron írtunk, várhatóan októberben megkezdődik a dóm kívül-belüli megújulása: oszlopcsarnok, lift, információs pont és urnatemető is helyet kap. A kiállításon egyébként bárki csodájára járhat a látványterveknek. A megnyitót követően

Fári Irén

és

Simoncsics János

helytörténeti beszélgetésre invitálta a látogatókat.

Benczúr angyalkái

A Roosevelt téri kiállítóhely alagsori látványtárlatait is felfedte, ahová Indiana Jones-hoz hasonlóan nem mással, mint zseblámpával mehettek le a kis felfedezők. A félóránként induló tárlatvezetés kiérdemelte a legnépszerűbb esti program minősítést, mert alig lehetett szabad helyhez jutni a húszfős csoportokban. Portálunk így a Benczúr-tárlathoz vette az irányt, ahol azt is megtudtuk, miért rajongott a festőfejedelem a meztelen angyalkákért. Az alkotó azzal a kikötéssel vállalta a budapesti művészképző intézményt vezetését, hogy évente legalább 4 hónap bajorországi szabadságot biztosítanak neki relaxálás gyanánt. Ezekben a nyugodt időkben születtek az idilli puttós munkák, melyek közül a Mályvák között

Sissi

hercegnőnek is megtetszett, s hálószobája falát ékesítette. Benczúrnak ez jelentette az igazi feltöltődést, így heverte ki a megrendelésre készült portréképeket, mint a kiállításban is felbukkanó Tisza Kálmán- és Tisza Lajos-festményeket.

Üvegkoporsóba zárt múmiák

A múzeumok őszi éjszakáján a Fekete Ház múmiatárlatába

Pap Ildikó

és

Pálfi György

antropológusok előadása is óriási vendégkört csábított. A váci leletek feltárása és restaurálásuk körülményei olyan sok embert vonzottak, hogy nem lehetett beférni az előadótér ajtaján.

Márton Dalma Katával

és

Molnár Andreával

itt futottunk össze, éppen a ház telefonfülkéjében szórakoztak. Mindketten azt mondták, megdöbbenve csukták be maguk mögött a múmiatárlat ajtaját, habár érdekesnek találták a látottakat. Andreának különösen felkavaró volt a szülés közben elhunyt fiatal anyát és gyermekét látni, míg Katát sokkal inkább az a tudat taglózta le, hogy valaha élt emberek maradványait láthatta a búra alatt. Arra jutottak, felüdülésként a Kass Galéria felé veszik útjukat, hogy részt vegyenek a Nagy rajzoláson. A szegedi kiállítóhelyek kínálatához a Belvárosi mozi is csatlakozott. Itt kedvezményes áron Örkény-művekből készült kisfilmeket vetítettek a nézőknek, mint a Macskajáték és az Egy erkölcsös éjszaka.