A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án

Huszonnégy évvel ezelőtt, 1989. október 23-án Budapesten, a Kossuth téren kikiáltotta a Magyar Köztársaságot az átmenetileg a köztársasági elnöki teendőket is ellátó Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása:

A rendszerváltozás folyamatában fontos események készítették elő az új magyar államberendezkedés kinyilvánítását, ilyen volt - a többi között - a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) szétesése, a Magyar Szocialista Párt (MSZP), valamint az új ellenzéki politikai pártok megalakulása, az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte, a nemzeti kerekasztal-tárgyalások elindulása az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a társadalmi szervezetek alkotta úgynevezett Harmadik Oldal részvételével. Az 1989. szeptember 18-án aláírt, a többpárti demokratikus jogállam kialakítását megalapozó nemzeti kerekasztal-megállapodás tartalmazta az alaptörvény preambulumának elhagyását, az 1946. évi 1. törvénycikkben foglalt Magyar Köztársaság koncepció alkalmazását, az Állami Számvevőszék és az Alkotmánybíróság felállítását, és rögzítette Magyarország új, köztársasági államformáját. A még többségében MSZMP-képviselőkből álló Országgyűlés "a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében" 1989. október 17-én megszavazta az alkotmány módosítását. A megváltoztatott alaptörvény jogi-formai szempontból az 1949-es alkotmány (az 1949. évi XX. törvény) módosított változata volt, ám tartalmát tekintve szinte teljesen, csaknem 80 százalékban megújult. Az alaptörvény jóváhagyta a parlamentáris kormányformát, rendezte a központi állami szervek alapvető feladatait és hatáskörét, a hatalommegosztás alkotmányos elvének megfelelően meghatározta a viszonyukat egymáshoz. Létrehozta az alkotmányvédelem legfőbb szervét, a széles hatáskörrel bíró Alkotmánybíróságot, az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szervét, az Állami Számvevőszéket és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának tisztségét. Biztosította a többpártrendszer kiépítéséhez szükséges jogi eszközöket, lehetővé téve az alkotmányos kereteket betartó pártok megalakulását és működését. Törölte a "munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepéről" szóló paragrafust, és külön szabályt alkotott arról, hogy politikai párt közvetlenül ne gyakorolhasson közhatalmi funkciót. A gazdasági rendszerrel foglalkozó paragrafusok egyenlő védelemben részesítették a köz- és a magántulajdont, a versenysemlegesség alapján támogatták a vállalkozásokat. Az alapokmány rögzítette: az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai csak minősített többséggel érinthetők. A törvényi alapok megteremtése után kerülhetett sor az alkotmányban megfogalmazottak érvényesítésére, így a köztársaság kikiáltására is. 1989. október 23-án több tízezer ember gyűlt össze az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Katonai díszegység sorakozott fel, ünnepélyesen felvonták az állami zászlót, és a magyar nép sorsfordulóihoz kötődő történelmi zászlókat katonai díszmenetben az állami zászlóhoz vitték. Déli 12 órakor, a harangszó után megjelent országházi dolgozószobájának erkélyén

Szűrös Mátyás

, az Országgyűlés elnöke, aki átmenetileg a köztársasági elnöki teendőket is ellátta. Üdvözölte az ország polgárait, a magyarokat a nagyvilágban, hazánk külföldi barátait, majd így folytatta: "Most, a 20. század vége felé közeledvén, a szabad, demokratikus Magyarország megteremtésében

Kossuth Lajos, Károlyi Mihály

és

Tildy Zoltán

nevével összekapcsolódó előző magyar köztársaságok nyomdokain haladunk, amikor azok demokratikus és nemzeti hagyományainak szellemében, s az utóbbi 40 esztendő - különösen az 1956-os októberi népfelkelés és nemzeti függetlenségi megmozdulás - történelmi tanulságaitól is indíttatva, megalkottuk az új köztársaság törvényes alapjait (...). A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam lesz, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek." Az ország új államformájáról és nevéről szóló bejelentést hatalmas ováció köszöntötte, a harsonások díszjeleket fújtak. Aznap első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os forradalomról, este tízezrek gyűltek egybe a Kossuth téren, a rendezvénysorozat központi eseményén. Magyarország államformája az őszirózsás forradalom után, 1918. november 16-án lett először köztársaság "népköztársaság" formájában, ezt váltotta fel 1919. március 21-én a Tanácsköztársaság. 1920. március 18-án kormányrendelet helyezte hatályon kívül a forradalmak intézkedéseit, és a két világháború között,

Horthy Miklós

kormányzósága idején az ország "király nélküli királyság" volt. 1946. január 31-én a nemzetgyűlés eltörölte a királyság intézményét, Magyarországot köztársasággá nyilvánította (ezt február 1-jén hirdették ki), majd 1949. augusztus 20., a kommunista alkotmány életbelépése után Magyarország államformája népköztársaság lett. A harmadik magyar köztársaságot 1989. október 23-án kiáltották ki, a magyar történelem e sorsfordító napja az alkotmányos rendszerváltási folyamat kiemelkedő eseménye lett. Az 1990. május 2-án összeült, szabadon választott parlament elsőként elfogadott törvényében az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság 1989. október 23-ai kikiáltásának emlékére nemzeti ünneppé nyilvánította október 23-át.