Vejkey Imre: Szirénhangok csendesülnek el az ötödik alkotmánymódosítással

A KDNP országgyűlési képviselője arról is beszélt, hogy miért elképzelhetetlen egy nagykoalíció az MSZMP utódpártjával.

Szegeden járt

Vejkey Imre,

a KDNP országgyűlési képviselője, a Parlament alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának tagja, aki a szegedi KDNP-székházban találkozott a párt helyi tagjaival. A SZEGEDma.hu az új alaptörvény, illetve annak módosításai körül kialakult vitákról faggatta a politikust. „A legutóbbi alkotmánymódosítás kapcsán jelentős nemzetközi nyomás nehezedett a kormányra, mely jórészt alaptalan volt, de le kell zárni ezt a nemzetközi pressziót is. A belföldi polémiára az Alkotmánybíróság tett pontot. Úgy gondoltuk azonban, hogy szeretnénk európai viszonylatban is nyugvópontra kerülni, így a külföldi kritikákhoz igazodva azokat a változtatásokat tettük meg, melyek tartalmában nem érintik az alaptörvényünket, de lecsillapítják azokat a szirénhangokat, melyek ellenünk felszólaltak” - mondta el portálunknak a KDNP frakcióvezető-helyettese. Arra a felvetésre, hogy kritikus hangok illették a rezsicsökkentés alaptörvénybe foglalását is, úgy felelt, hogy ezt a lépést pedig mindenképpen fontosnak tartja a kormány a magyar emberek védelmében, majd az alkotmányozás szükségességéről is szólt. „Ha azt vesszük, mit kell egy alkotmányba foglalni, akkor azt látjuk, hogy nemzetközi szinten különbözőek a mélységek. Ha egy német alkotmányhoz viszonyítunk, akkor felfedezhető, hogy mások a távlatok, de ez annak köszönhető, hogy más történelmi hagyománnyal rendelkezünk mi, és mással a németek. Németországban nem tapasztalhatták a totális diktatúrának a szocialista változatát, a harmadik birodalmi diktatúra meg már olyan távolságban volt, hogy azon túl tudtak lépni a jogalkotás folyamatában. Magyarországon az 1949. évi XX. törvény volt hatályban, amire azt mondják a jelen alkotmányozás ellenzői, hogy a rendszerváltáskor ezt módosították, és egy új, demokratikus alkotmánya lett Magyarországnak. Ezt azért kérdőjeleztük meg, mert erősen kérdéses, hogy a 2010-ig hatályban lévő, sztálinista alapokon nyugvó alaptörvény módosítása 1989/90-ben hogyan is történt, ki és miként hagyta azt jóvá. Ez nem egy nyílt, demokratikus vitában formálódott, hanem kifejezetten az MSZMP által meghívott személyek formálták ki, és azt nem a demokratikusan megválasztott, hanem még a kommunista parlament szavazta meg. Elég furcsa, mikor magukat jogvédő szervezetnek minősítő intézmények azt mondják, hogy az egy kiteljesedett alkotmánya volt Magyarországnak, és a mostanira próbálják ráhúzni a vizes lepedőt” - szögezte le Vejkey Imre.

„A történelmi különbségek miatt tehát nem lehet alkotmányok között összehasonlításokat tenni ilyen értelemben. Nálunk nagyon fontos, hogy az embereket védő olyan jogok, mint most például a rezsicsökkentés is, belekerüljenek az alaptörvénybe. Nem szeretnénk, hogy még egyszer olyan állapotok idéződjenek elő, mint 2010 tavaszán a választásokat megelőzően, amikor az ország szekere három kerékkel már a szakadék fölött billegett, egy kerékkel még tartotta magát. Mikor megnyertük a választásokat, a nyugati szakértők azt mondták, hogy itt megszorításokat kell a magyar embereken végrehajtani, hogy kilábaljunk a bajból, ezt a gazdaságpolitikát várták el tőlünk. Ezzel szemben hirdettük meg mi a tulajdonképpeni 'forradalmat', mert azt gondoltuk, hogy nem lehet a magyar ember nadrágszíján tovább húzni, egyrészt azért nem, mert nem úgy él, mint egy német polgár, akinek évtizedek alatt felgyülemlett annyi vagyona, ami biztos hátteret ad neki, és nincsenek olyan kereseti viszonyok sem, mint ott. Ezt a gondolkodást nem akarták elfogadni tőlünk nyugatabbra, ezért hirdettük meg az unortodox gazdaságpolitikát. Azokat a vívmányokat, amit elértünk, hogy nem a magyar embereken akarjuk megfizetni a válságot, a bankok csődjét, szeretnénk megőrizni az alaptörvény segítségével is” - érvelt a politikus. A német választásuk kapcsán arról is beszélt, hogy a kancellár,

Angela Merkel

– akinek pártszövetsége ismét győzött – kormányzott már nagykoalícióban is, de ez nálunk nem nagyon képzelhető el. „Ahogy ott a posztkommunistákkal, az egykori keletnémet diktatúra utódpártjával, a Die Linke-vel nem nagyon szeretne senki sem koalícióra lépni, úgy Magyarországon is komoly kérdés e tekintetben a jogutódlás. Ahhoz, hogy nagykoalíció jöjjön létre bármikor is idehaza, le kellene mondani a jogutódlásról. Az MSZP az MSZMP-nek a jogutód pártja, amit a Fidesz-KDNP szövetség az értékek szempontjából nyilvánvaló, hogy mélységesen elítél. Nem tartom valószínűnek, hogy itt nagykoalíció jöhessen létre, ahogy Németországban sem állna össze a CDU-CSU (Merkel pártszövetsége) a Die Linke-vel” - szögezte le Vajkay Imre.