Navracsics Tibor: Újragondolni a szociáldemokrata-kereszténydemokrata konszenzust

A miniszterelnök-helyettes Európa válságáról, az új utakról, a magyar példáról is beszélt a SZEGEDma.hu-nak adott exkluzív interjúban augusztus 20-án.

Az augusztus 20-án Ópusztaszeren rendezett nemzeti ünnepen 130 határon túli magyar mondhatta el állampolgári esküjét, őket a kormány részéről

Navracsics Tibor

miniszterelnök-helyettes köszöntötte. Vele beszélgettünk az esemény után. „Minden magyar kormány

Szent Istvánhoz

méri magát, és az ő örökségén belül határozza meg tevékenységét. Nyilván a hangsúlyok máshová kerülnek. A mostani kormánynak az az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a mai Európában egy olyan Magyarországot alakítson ki, amely megköveteli magának a tiszteletet, és tiszteletet mutat más nemzetek iránt, mindamellett erős nemzetként helyt tud állni egy európai versenyben” – válaszolta a fideszes politikus arra a kérdésre, hogy miként határozható meg a jelenlegi kormány szerepe Európában. A közigazgatási és igazságügyi miniszter az Európai Unió és az ország ütközésektől sem mentes viszonyáról szólva elmondta, hogy önmagában a konfliktus nem probléma. „Ez egy lehetőség arra, hogy tisztázódjanak nézetek. És ha ütköznek különböző irányok, akkor ez természetes, hiszen különböző emberek, nemzetek vagyunk, más-más véleményünk van bizonyos kérdésekről. Ami a fontos, hogy ezt mindig meg tudjuk vitatni. Az EU az összes intézményével és döntéshozatali formáival éppen azért kiváló intézményrendszer, mert lehetővé teszi, hogy ezeket a konfliktusokat viták során vívjuk meg. Nekünk nagyon sok vitánk van, mivel sok mindenben mást gondolunk, mint a nyugat-európai politikusok, de ez nem csoda, hiszen különbözik a történelmünk, kultúránk, más anyagi helyzetben vagyunk, és eltérő a jövőképünk is” – emelte ki a miniszter. „A közép-európai nemzetek között sokan vannak, akik azt látják, hogy követhető lehet a példánk, ez pedig azt jelenti, hogy a nemzetek keresik azokat az új irányokat, amelyek kiutat jelentenek a válságból” – tette hozzá.

A politikus beszélt arról is, hogy az unió a gazdasági válság kezelésében nem túl sikeres. „Több éve húzódik a gazdasági válság, amelyből a világ számos régiója kilábalóban van, Európa pedig egyre jobban belebonyolódik ebbe a szövevénybe. Éppen ezért gondolkodnak sokan úgy, hogy valami újat kellene kezdeni. Politikai értelemben is sokan úgy vélik, hogy az 1945 után létrejött konszenzust – ami egyfajta szociáldemokrata-kereszténydemokrata konszenzus – talán újra kell vitatnunk, az alapokat érdemes újragondolni. A több évtizedes eszmék újraértelmezése nem kis feladat a politikusoknak” – véli Navracsics. Megkérdeztük, hogy a különböző „boldogságmutatók” mellett milyen reális számokat vegyen figyelembe a magyar ember, ha az életének minőségét szeretné mérni. „Saját számainkat” – válaszolta a miniszterelnök-helyettes. „Mindenki saját maga tudja eldönteni, hogy az értékrendje, anyagi helyzete a közérzete szempontjából – összevetve a lehetőségekkel, más országokkal – mit mutat, s ennek tükrében hogyan érzi ma magát Magyarországon. Szerintem e kérdésben arra is szükség van, hogy elszakadjunk a materiális dolgoktól. Fontos a pénz és a jólét. Tudom, hogy nagy tömegek vannak az országban, akik szegénységben élnek, de mégis látunk szegény országokat sokkal boldogabbaknak, és gazdagokat boldogtalanabbaknak. Mi hajlamosak vagyunk beletemetkezni a saját nyomorúságunk siratásába, miközben azt látjuk, hogy ugyan ilyen körülmények közt máshol boldogan élnek emberek. Jó baráti társaságuk van, kiegyensúlyozott családi életet élnek, egészségesek, én ezt kívánnám mindenkinek Magyarországon” – így a politikus. Feltettük a kérdést, hogy ünnepi beszédében az önbizalmat is említette mint a magyarok jövőjének zálogát - vajon milyen konkrétumokkal ruházható fel e kijelentés? „Ami a kezdeti lendületet az önbizalomhoz megadhatja, az épp a gazdasági növekedés. Ha sikerül ezt fenntartani, magasabb fordulatszámon esetleg, azt érezni fogjuk egzisztenciálisan is, és tudatosul egyre több emberben, hogy sikeres nemzet vagyunk itt Közép-Európában, felnéznek ránk, tisztelnek bennünket. Ez elégséges alap ahhoz, hogy mindenki a maga életében is nagyobb önbizalommal tekintsen a jövőbe” – zárta gondolatait Navracsics Tibor.