Kétszáz éves szabadkőműves naplót fejtett meg az SZTE-s hallgató

Magyarországon egyedülálló, de még Európában is igen ritka titkosírással készült szöveget dekódolt Vámos Hanna SZTE-s doktorjelölt hallgató, megfejtve ezzel a több mint kétszáz évvel ezelőtt írt szabadkőműves naplót. A titkos iratot többen próbálták már értelmezni, tartalma szerint a mitikus mozgalom egészen Ádámig vezeti vissza történetét.

Több mint kétszáz éves szabadkőműves titkot fedett fel az SZTE-s

Vámos Hanna

. Ahogy nemrégiben egy országos lap, a Heti Válasz is

foglalkozott vele

, az egyetem klasszika-filológia szakának doktorjelölt hallgatója 2010-ben kezdett el titkosírásokkal foglalkozni:

Vadai István

irodalomtörténész segítségével közel harminc, különböző fajtájú titkosírást törtek fel, olyan emberek leveleit érthetővé téve, mint

II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, Bercsényi Miklós, Teleki Mihály

vagy

II. Rákóczi György

. Közel kétévnyi kódfejtés után egy újfajta, izgalmas feladatot találtak - illetve ezúttal a feladat találta meg őket.

Ádám volt az első szabadkőműves?

"Az Irodalomtudományi Intézetben tartottunk volna előadást, amikor megkeresett minket

Jankovics József

, az intézet osztályvezetője. Fénymásolatot hozott a nagybajomi rejtélyként emlegetett, 84 oldalas dokumentumról, amely teljes egészében titkosírással készült, még a nyelvét sem tudtuk. Egy hetünk volt az előadás előtt a dekódolásra, így nem sok reményt fűztünk a sikerhez" - mesélte Vámos Hanna. Az iratokat ezért inkább csak "szórakozásból" vizsgálgatta, kiindulva az első betűként szereplő C-ből, melyről úgy sejtette, a latin kódex szót takarja, a kor alapján pedig a magyar, német vagy latin nyelvet tartotta legvalószínűbbnek. A rövid szavakat vizsgálva és egy hirtelen jött ötlettel a betűeltolás felfejtését követve a hallgató néhány perc alatt megoldotta azt, amit kétszázhúsz év alatt senkinek sem sikerült. A korábban

Sárközy István

titkos naplójaként számon tartott dokumentumról így kiderült, hogy szabadkőműves nagymesterek életrajzait tartalmazó iratról van szó.

A dekódolt irat (amely jelenleg a nagybajomi Sárközy István Helytörténeti Múzeum tulajdona) nem Sárközy Istváné, hanem a vele rokonságba álló

Pálóczi Horváth Ádám

költő munkája, és nagy valószínűséggel az egyetlen fennmaradt kötete egy 12 részes könyvsorozatnak, melyet az író megfejtett, lefordított, majd ismét kódolta. Mint kiderült, az elveszettnek hitt sorozat hatodik kötetét sikerült a hallgatónak beazonosítani. "Pálóczi maga tesz említést erről a könyvsorozatról Fel fedezett titok című regényében, valamint

Kazinczy Ferenchez

1814-ben írt levelében is megemlíti, hogy kapott egy titkosírással írt csomagot, erről azonban azt hitték, hogy kitaláció. Eddig ez az első darabja a sorozatnak, amely előkerült" - magyarázta Vámos Hanna. Mint mondta, a dokumentum azért nem ránt le világrengető titkokat, inkább irodalomtörténeti jelentőséggel bír. A szabadkőművesek sokszor bibliai távolságokig vezették magukat vissza, így a könyvbe a nagymesterek életrajzai között szerepelhet

Aquinói Tamás, Noé

, sőt még

Ádám

is.

Magyarországon még nem találtak ilyen kódolást

Nem volt ritka, hogy a szabadkőművesek irataikat titkosították a kíváncsi szemek elől. A naplóban használt betűeltolásos módszer (mely leegyszerűsítve az N. betű N-1-el történő eltolása az abc-ben, részleteket

az alábbi linkre kattintva

olvashatunk) azonban Magyarországon egyedülálló, de Európában sem sok példa van rá. "Itthon inkább a diplomáciai titkosírás a legjellemzőbb, főként háborús időkben, úgy mint a Rákóczi-szabadságharc vagy Thököly felkelése. Ezek a hadakozáshoz és a diplomáciához szükséges információkat tartalmazták: hol van a sereg, mennyi pénz kell. A betűeltolásos rendszer kezelése rendkívül nehézkes, egy tizenöt betűs szónál - ami a latin nyelvben nem ritka - nagyon könnyű elszámolni magunkat. Kazinczyhoz írt levelében Pálóczi is bevallotta, hogy sokáig nem boldogult a megoldásával, pedig számos kódfejtő módszert jól ismert" - mondta Hanna.

A levéltárban megszámlálhatatlanul állnak még a megfejtetlen, titkos dokumentumok, melyekhez egy kulcsgyűjteményt hoznának létre, megoldást nyújtva a történelmileg fontos iratokhoz. Az eddigi tapasztalatait felhasználva egy könyvet is készít Vadai Istvánnal Vámos Hanna, amely nem csak a szűk szakma számára jelentene hasznos olvasnivalót, hanem közérthető módon mutatná be a magyar titkosírás történetét.