Répássy Róbert: Nincs politikai befolyás a bíróságokon!

A jogorvoslati jog biztosítása szempontjából hazánk kiemelkedő helyzetben van az uniós tagállamok között is – mondta a SZEGEDma.hu-nak Répássy Róbert. Az államtitkár szerint arra törekszik az Országgyűlés, hogy az ügyek elosztása is arányos legyen.

Magyarországon a bíróságok politikai befolyástól mentesen működnek – szögezte le Répássy Róbert a Szegedi Táblabíróság fennállásának 10. és a vidéki táblabíráskodás kezdetének 145. évfordulója alkalmából rendezett

konferencián

. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az ellenzék részéről érkező megjegyzések komolytalanok, „Magyarországon bírót fenyegetni az 1950-s évektől fogva nem érdemes, úgysem fog másként dönteni, mint ahogy a lelkiismerete és a törvények diktálják”.

- A jelenlegi kormány átalakította a bírósági szervezetet, nem csak nevükben változtak a különböző szintek. Mikorra láthatóak ennek a tapasztalatai?

- A bírósági szervezeten belüli módosítások 2-3 éves távon túl értékelhetőek, hiszen addig érkezik el annyi ügy az első foktól a jogerős ítéletig. Egyelőre úgy látjuk, jó irányba mennek a folyamatok, például rövidülnek az ügyek. Elsősorban ez a probléma a budapesti Törvényszéken és a fővárosi székhelyű bíróságokon jelentkezett, hiszen ezek a leterheltebbek, ezen kívül fokról fokra elkísérik ezek a bíróságokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor ellepik az ügyek a Fővárosi Törvényszéket, akkor ezek az ítélőtáblán is jelentkeznek. Ezért kell rendkívüli megoldásokat alkalmazni. A kormány letett arról a szándékáról, hogy az ügyeket át lehessen helyezni vidéki bíróságokra az európai kritikák miatt. Most az a megoldás, hogy a Fővárosi Törvényszéket úgy tehermentesítettük, hogy járásbíróságokra helyeztünk át néhány ügytípust. Ezen felül 35 új bírói státuszt létesítésére kap költségvetési támogatást a Fővárosi Törvényszék, illetve tisztviselői-létszámemelés várható.

- Az Országgyűlés által alkotott jogszabályokat számtalan ellenzéki kritika éri, míg az Alaptörvénnyel még az Európai Unió is foglalkozott. Ezek az észrevételek miként építik be a törvényekbe?

- Az Európai Bizottságnak két fő kritikája volt az igazságszolgáltatással kapcsolatban, egyrészt a bírói nyugdíjazás, amit életkoron alapuló diszkriminációnak tekintettek, míg a másik a bírósági ügyek áthelyezése volt. Mindkét kérdés megoldódott, a luxemburgi bírósági döntés értelmében az országgyűlés megváltoztatta az említett nyugdíjazás szabályait, és egy tíz év alatti rugalmas felső korhatár csökkentést vezetett be. Az áthelyezésekkel kapcsolatos kérdésben július 5-én szavazott az Országgyűlés, mely szerint megszünteti a sarkalatos törvényekben a bírósági áthelyezést, míg szeptemberben az alaptörvényből is törlik ezt. Ezek alapján kijelenthető, nincs oka az Európai Bizottságnak, hogy a bírósági függetlenséget, az igazságszolgáltatási függetlenséget megkérdőjelezze.

- Ezen a téren várható-e még jelentős változás, jogszabály-módosítás?

- Az Országgyűlés megalkotta a két nagy jogági kódexet, a polgári- és a büntető törvénykönyvet. Ennek már a következő ciklusban lesz folytatása, a két eljárásjogi kódexet is meg fogja alkotni az országgyűlés. Ez a munka már most elkezdődött, felálltak a kodifikációs bizottságok. A büntetőeljárás területén

Németh János

jogászprofesszort kérte fel az igazságügyi miniszter, míg a Btk. kodifikációjára

Erdei Árpád

jogászprofesszort. Ebben az országgyűlési ciklusban egy koncepció készül el, az új országgyűlés dönthet majd az új büntetőeljárási és polgári eljárási kódexről. Ezekben lehetnek olyan részek, amelyek gyorsítják az eljárásokat és növelik a hatékonyságot, hiszen ez az alapvető célja ezeknek a törvényeknek.