Mi fán terem a Madarak és fák napja? + FOTÓK, VIDEÓ

Vasárnap a Madarak és fák napja alkalmából madárgyűrűzéssel várta a Szegedi Vadasparkba kilátogató érdeklődőket Lovászi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának tagja.

A madárgyűrűzés tudományos célú módszer, magyarázza a szakember. Amíg nem volt lehetőség az állatokat egyedileg megjelölni, az emberek nem is tudták bizonyítani, hogy egy-egy madár merre mozog. A középkorban olyan tévhitek is éltek, hogy a fecskék télire hallá változnak és a mocsarak iszapjában a halakkal együtt telelnek. Ha a néhány száz évvel ezelőtt élt elődeinknek valaki azt mondta volna, hogy a mi füsti fecskénk útra kel, és 2 hónap múlva 12 ezer kilométer megtétele után Dél-Afrikában tölti a telet, nyilván furcsán nézett volna rá. Amíg nem történt meg az, hogy egy európai madarat, amelynek lábára kis alumíniumgyűrű került számmal, felirattal, Afrikában befognak, addig nem volt rá kézzelfogható bizonyíték, hogy a madarak télen tényleg elvándorolnak melegebb tájakra.

Az év madara és fája

Lovász

elmondta, azóta nagyon sokat változott a technológia, műholdas adókat szerelnek a madarakra, különböző fénymérővel és órával kombinált ketyeréket kaphatnak, ennek ellenére még mindig a madárgyűrűzés a legelterjedtebb, legnépszerűbb módszer. A gyűrűket előre, nagy sorozatban gyártják le, rajtuk van a gyűrűző központ székhelye, ez Magyarországon mindig Budapest, s ezenkívül tartalmaz még egy betű-számkombinációt. Ezeket az adatokat mindig lejegyzik, melyik gyűrűvel, mikor, hol, kicsoda, milyen madarat gyűrűzött. Ilyenkor lemérik a madár szárnyát, testhosszát, tömegét és még néhány adatot, amelyeket a madárgyűrűzési központok kezelnek. Ha valahol külföldön megkerül egy ilyen madár, akkor a központok egymás között kicserélik a rá vonatkozó információkat.