MASZK Tavaszi Kollekció - irodalom, tánc, színház és zene + FOTÓK, VIDEÓ

Ismét kitárul a régi zsinagóga kapuja, s május végéig előadások és koncertek várják a nagyérdeműt. Egy évfordulót is ünnepel a MASZK, 170 éve avatták fel programhelyszínüket, a régi, avagy kis zsinagógát.

Elsőként

Bezerédi Zoltán

Jászai- és Kossuth-díjas színművész lesz a MASZK Tavaszi Kollekciójának vendége verses estjével, de május folyamán a régi zsinagógában lép fel a Tünet Együttes, bemutatkozik a Kompánia Színházi Társulat, illetve érkezik

Parti Nagy Lajos

és

Dés László

is a Fülkefor és vidéke című felolvasóesttel. A tavaszi programsorozatot a Jentl, a jesivanövendék című monomusicallel zárják, ezzel emlékeznek arra, hogy 170 éve avatták fel a régi zsinagógát. https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=E-Z3p5rSOVU A nyitóesten, május 6-án 19.30-tól Bagatell – gondolatok egy pincében

Bezerédi Zoltán

előadásában. Összeállítás

Ady Endre, Babits Mihály, Esterházy Péter, Háy János, József Attila, Petri György, Marin Sorescu, Spiró György, Szabó Lőrinc, Térey János

és

Vörösmarty Mihály

műveiből. Bezerédi Zoltán Kossuth-díjas színművész a Katona József Színház tagja, de számos filmben is szerepelt az elmúlt évtizedekben. A március elején bemutatott előadás szövegeit maga válogatta, olyan verseket hallhatunk ezen az esten, amelyek számára fontosak, meghatározóak. Az estet ajánlják minden verskedvelőnek, hiszen „Érzéki és érzékeken túli intellektuális örömforrás, amit kínál a Bagatell”. Május 9-én 19.30-tól a Szegeden is jól ismert Tünet Együttes Voks című interaktív politikai táncszínházát látják vendégül. A

Szabó Réka

vezette társulat új előadása „aktuális, sőt esszenciális, mindennapi megfontolásra érdemes kérdéseket feszeget.”, „a kollektív döntés és a személyes felelősségvállalás témáját járja (táncolja) körül. A nézők nem táncolnak, de rájuk is feladat hárul: a szavazógomb megnyomásával mindenki hatással lehet az előadás menetére.” A Voks által feltett kérdések egyszerre nagyon aktuálisak, és történelmi korokon átívelőek: mit tehetünk, mit kell tennünk, ha addigi társadalmi életünk evidenciái, keretfeltételei egyszer csak megdőlnek? Hogyan dolgozzuk fel traumatikus történelmi tapasztalatainkat egy olyan korban, amelyben a történelmet minden politikai erő pusztán az önlegitimáció eszközének tekinti, és ennek megfelelően írja át? http://www.youtube.com/watch?v=8v409nn8v1s Május 15-én a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színművész-bábszínész hallgatóinak „sűrű, eseménydús és mozgalmas” vizsgaelőadásaként egy olyan Brecht-darabot láthatnak az érdeklődők 19.30-tól, amely egy Shakespeare-szöveg, a Szeget szeggel nyomán született, és korábban még nem játszották Magyarországon. A gömbfejűek és a csúcsfejűek avagy A gazdag a gazdaggal társul szívesen „lecke a kiszolgáltatottság, az érdek, a manipuláció természetéről”. A „rémmesét” Zsótér Sándor állította színpadra. Május 17-én a Kompánia Színházi Társulat mutatkozik be Szegeden „rejtelmesen szép és energikus” Elfeledett ének című produkciójával. Az élőzenével kísért, kevés szöveggel, „izgalmas, sokszínű képekkel” építkező előadás rendezője Goda Gábor táncos-koreográfus. „Olyan gesztusokat kutattunk, amiket rég elfelejtettünk, vagy még mindig használunk, de már nem tudjuk a jelentésüket, vagy éppen olyanokat, amelyeket mindennap ismételgetünk, mint egy mantrát nehogy elfeledjük, néha szavakba öntjük, néha énekbe, csak hogy megőrizzük őket. Ezek a közös, kollektív tudat gesztusai: mint megtisztulás, fürdetés, feledés, virrasztás, siratás emlékezés, vagy mindennapi automatizált gesztusok, mint a cipőből ki-be lépés… A krónikások az emlékezetalakzatok változatai. Emléklények. Úgy emlékeznek, hogy felejtenek. Azokat a dolgokat felejtik el, amiket a többiek mindvégig észben tartanak, és olyan ősi dolgokra emlékeznek, amikre más nem. Egyszerre reprezentálják az emlékezés és a felejtés működését. Az előadásban elfeledett, néha kellemetlen és nyugtalan képeket idézünk fel, emlékeket szórunk a krónikások útjába, homályos szemük elé, ahogy a múlt rozsdalabirintusában mezítláb bolyonganak” – írják az alkotók. A látványos és élőzenével kísért előadást Goda Gábor, az Artus társulatának vezetője rendezte-koreografálta.

Május 21-én 19.30-kor Fülkefor és vidéke. Aki elmondja- Parti Nagy Lajos, aki elzenéli – Dés László. „Lassan két éve, hogy, heti rendszerességgel, elkezdtem írni ezt a sorozatot az Élet és Irodalom páratlan oldalán. Az első ’évad’, az első 53 írás Fülkefor és vidéke címmel tavaly megjelent a Magvető kiadónál. Hogy mikor lesz vége, végük, nem tudom. Magyar meséknek neveztem el őket, noha, természetesen, álmesék, a népmese bizonyos elemeit, nyelvét imitáló kisformák, abszurdok a rögvaló abszurditásáról, glosszák a helyzet margójára. Okom bőven volt rájuk, célom velük csak annyiban, hogy egy hagyományos, mégis szabad műformába ’becsatornázzam’ az írói, állampolgári köz-érzetemet” – fogalmaz Parti Nagy Lajos.

1843-ban, 170 évvel ezelőtt avatták fel a hitközség új imaházát, a klasszicista stílusú kiszsinagógát Szegeden. Erre az évfordulóra is emlékeznek ebben a hónapban. A május 27-én bemutatásra kerülő Jentl című zenés monomusicalt

Isaac Bashevis Singer

novellája alapján,

Klein Judittal

a címszerepben

Czeizel Gábor

állította színpadra. Az önmegvalósításról, a hagyományok tisztelete melletti lázadásról szóló novellából színdarab, musical, és

Barbra Streisand

főszereplésével nagysikerű zenés film is készült, az előadásban ez utóbbiból is felcsendül néhány ismerős dal. Az érdeklődők 19.30-tól láthatják a Jentl, a jesivanövendék – avagy groteszk zsidó sorstragédia című monomusicalt. A XX. század elején forrongott a világ, minden nagy változások előtt állt. Még az is megtörténhetett, hogy egy ortodox zsidó lány lázadt a törvények ellen. Önmaga akart lenni, tanulni akart. Hű akart lenni a tanokhoz – de a maga elvei alapján. Magánlázadást eszelt ki: fiúruhában jesivába járt tanulni, amiből persze számos bonyodalom származott. Jentl, a rabbi tudásra nevelt és tudásra éhes lánya apja halála után nem akar a szokásos útra lépni: kiházasítva férjhez menni és gyerekeket szülni. Férfiruhába öltözve – Ansel álnéven – felkeres egy jesivát, ahol az égő szemű, gyönyörű Avigdor lesz a tanulótársa. Avigdor úgy érzi, Jentlben jó barátra lelt, Jentl viszont beleszeret Avigdorba, akinek van már menyasszonya...

Az előadásról készült riportfilmet

ITT

tekinthetik meg. A MASZK Tavaszi Kollekciójáról bővebb információt

ITT

találhat, jegyelőrendelés a 62/312-303-a telefonszámon vagy a maszk@maszk.hu címen.