Szentképek a szegedi panelek között + FOTÓK

A szegedi görög katolikus közösség a római katolikus felekezettel vett részt közösen azon az ikonszentelésen, amit a Tátra téri Szent Gellért templomban tartottak.

Görög liturgia, a magánáhítat képeinek megszentelése és egyben egy csodálatos ikonkiállítás megnyitója is volt Tarjánban vasárnap, ahol

Kocsis Fülöp

püspök vezette a keleti egyház liturgiáját. Zsúfolásig megtelt a panelek közötti templom a Tátra téren vasárnap. A falakat gyönyörű ikonok díszítik, melyeket e szertartás keretében szenteltek meg. Az ikon görög eredetű szó, εικόνα, ikóna, “kép”, “képmás”. Ikonokon elsősorban a keleti egyházak szentképeit értjük, különösen az ortodox egyház és az abból kivált, Rómával egyesült, bizánci rítusú görög katolikus egyház liturgikus képeit. Ezek a képek általában meg vannak szentelve, és a keleti egyházak spiritualitásában rendkívüli szerepet játszanak. Az ikonok célja Isten és szentjei tiszteletének tudatosítása, valamint az ábrázolt személy és a szentkép előtt imádkozó személy közötti kapcsolatteremtés, így tehát az imádkozó hívő és Isten közötti kapcsolat megteremtése. Az ikonok ezért a keleti egyházakban nem műtárgyak, sem dekorációk. A görög katolikusság a keleti kereszténységnek az a része, amely megtartotta ősi, keleti rítusát, de vezetőjének elfogadta nyugati egyházfőt Róma püspökét,

Ferenc

pápát is. A magyarországi görög katolikusság szomszédainkkal is összeköt bennünket, mivel számos település a Felvidékről és a Kárpátaljáról is görög katolikusnak vallja magát. Az ikonfestészet az ortodoxokkal is szorosabb kapcsolatot jelent.