Politikai viták a szegedi biomasszaügyben - nem akar rezsicsökkentést a városháza? + FOTÓK

A biomassza-erőmű csökkenti a légszennyezést és a rezsiköltségeket, ráadásul Botka László is építeni akar egyet.

A SZENERGOTT Távhőtermelő Kft., a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-ben érdekelt szakmai befektető Alfa-Nova Kft. többségi tulajdonosa, az ENERGOTT Kft. (2011. évi mérlege szerinti saját tőkéje 8 milliárd 344 millió 316 ezer Ft, adózott eredménye 977 millió 535 ezer Ft volt) által alapított vállalat geotermikus és biomassza-alapú energiaellátást kíván megvalósítani a szegedi távhőszolgáltatásban. A cég magánberuházásként, saját, valamint pályázati forrásokból közel 4 milliárd forint értékű fejlesztést tervez, amely így Szeged legnagyobb megvalósuló termelő infrastrukturális beruházása lehet 2002 óta. A csongrádi megyeszékhelyen hetek óta folyik a vita az ügyben miután

Botka László

(MSZP) polgármester nem írta alá az

elmúlt közgyűlésen

Bohács Zsolt

(Fidesz-KDNP) a többség által megszavazott indítványát. A jobboldali frakcióvezető kezdeményezésére az önkormányzat nyilatkozatban szögezné le, hogy ha a vállalat pályázati úton az uniótól forrást nyer a beruházáshoz, akkor a város területet biztosít a megvalósításhoz. A távhőszolgáltató csütörtökön sajtótájékoztatón reagált az elmúlt napok támadásaira.

Olcsóbb lenne a szolgáltatás, csökkenne a károsanyag-kibocsátás?

„Az elmúlt hetekben hisztérikus polémia folyik erről az ügyről.

Solymos László

szocialista alpolgármester sajtóközleményben szólította fel lemondásra

Martonosi Istvánt

, a Szegedi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetőjét, mert az alpolgármester állítása szerint tulajdonosi hozzájárulás nélkül írt alá olyan megállapodást, hogy átveszi a cég a SZENERGOTT által termelt hőt. Valójában azonban semmiféle kötelezettségvállalás nem történt, egy szándéknyilatkozatot írt alá az ügyvezető, ami akkor lép csak érvénybe, ha a cég az uniós pályázaton támogatást nyer, és megszületik a közgyűlési döntés is a projekt támogatásáról” – ismertette egy példán keresztül bevezetőjében

Básthy Gábor

, a cég másik ügyvezetője azt, hogy az utóbbi időben milyen alaptalan támadások érték az elképzelést. Básthy elmondta, a szándéknyilatkozatban a SZENERGOTT Kft. azt vállalta, hogy az energiahivatal által most megszabott árak 60 százalékáért szolgáltatja a távhőt, a használati meleg vizet pedig a feléért. „Ilyen megállapodásért más helyeken megdicsérni szoktak ügyvezetőket, nem lemondásra szólítani” – tette hozzá.

Megtudtuk: a biomassza-alapon előállított hő ára 2013. januári árszinten 3200 Ft/GJ, míg a földgázalapon előállított hő jelenlegi, támogatással együtt elismert 5297 Ft/GJ költsége ennek csaknem a duplája. Az üvegházhatású gázok kibocsátása évente 19 020 tonnával csökkenne a projekt révén, 8 millió 637 ezer köbméter földgázt váltanának ki évente. A geotermikus alapon szolgáltatott használati meleg víz ára 2013. januári árszinten 832 Ft/köbméter, szemben a támogatott 1492 Ft/köbméter víz+melegítési díjjal. Emellett ha megvalósul, a program az érintett területen 4 405 tonnával csökkenti évente az üvegházhatású gázok kibocsátását, és mintegy 150 ezer GJ-lal a gázalapú használati melegvíz-előállítást. A két fejlesztés együttesen mintegy 32 százalékkal mérsékelheti a szegedi távhőszolgáltatás földgázfelhasználását, ennek figyelembevételével összességében 10 százalék körüli költségcsökkenés érhető el - tájékoztattak a várható előnyökről a szakemberek.

Botka is szeretett volna biomasszát és geotermikus energiát

A Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint az MSZP-s hisztériakeltés azt bizonyítja, hogy Botka László és pártársai nem kívánják a rezsicsökkentést támogatni. „Pedig ők már 2008 óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel, szerettek volna megvalósítani egy ilyen beruházást, az akkori alpolgármester, Szentgyörgyi Pál már a kutak helyét is megjelölte. Botka László előterjesztése nyomán 2012-ben fogadtunk el egy 2014-től 2020-ig tartó fejlesztési tervet, melyben a polgármester javasolta a geotermikus energia felhasználást és biomasszakazán felépítését. A polgármester előterjesztéséből idéznék: …a kazánok tüzelőanyagának részbeni biztosításához Szeged környékén energiaültetvényeket is kell telepíteni” – idézte fel a tervet Bohács Zsolt. „Számomra a szocialisták biomasszaügyben szervezett negatív kampánya azt bizonyítja, hogy nem támogatják a rezsicsökkentést. A közgyűlésnek most csak egy olyan határozatot kell elfogadni, hogy elvben támogatja az elképzelést. Szegeden 10-12 éve nem volt termelő beruházás, közel 300 milliárdot költöttek el a városban, de nem létesült termelő beruházás azon kívül, hogy lassan már a falak is díszburkolatból készülnek, miközben az 5 milliárdos adósság 10 év alatt 30 milliárdra nőtt, melynek most a felét a kormány átvállalta. Zárójelben jegyzem meg, ez utóbbi kérdésben azt kommunikálja a városvezetés, hogy lényegében nem is jelentős ez a lépés a város életében” – emelte ki a politikus. Bohács hozzátette, hogy a támogatási szerződés megkötése jelent majd kötelezettséget a város számára, amihez már megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatástanulmány, építési engedélyeztetés is kell. „Ez a beruházás munkahelyeket jelent, bevételt bérleti díj, helyi és ingatlanadó formájában, és több helyi beszállítónak is munkát ad. De a polgármester kijelentette, mindent megtesz, hogy ez ne valósuljon meg. Valószínű ez az oka, hogy Szegeden egy évtizede nem történt termelő beruházás. Ez a fejlesztés 30 százalékát váltaná ki a gázüzemű hőelőállításnak, és mintegy 24 tonnával csökkentené a károsanyag-kibocsátást. A lakóházakhoz közelebb lévő, gázzal működő kazánok szennyezését is mérsékelné” – szögezte le megemlítve, hogy a távhődíjak 17-18 ezer forinttal csökkenhetnek a helyi családoknál, közben Szeged városának egy fillérébe sem kerülne a beruházás! Benák László, a SZENERGOTT Kft. ügyvezető igazgatója először arról beszélt, hogy a visszasajtolás azért nem működne, mert ehhez 17 kutat kellene építeni összesen, a pannon homokkőzetbe kellene visszavezetni az elhasznált vizet, ami eddig nem sikerült a környéken, ráadásul bizonyos időszakonként újabb kutak fúrására lesz szükség, újabb csővezetékeket kell kiépíteni, ezért döntöttek arról, hogy a termálvizet használati meleg vízként vezetnék be a rendszerbe. „Egy osztrák céget kerestünk meg, amely a technológiáját bemutatva garanciát biztosított arra, hogy károsanyag-kibocsátása kevesebb lesz az erőműnek, mint a most működő gázkazánoké. A tervezett biomassza-erőműhöz legközelebb eső ház 390 méterre van, miközben a most működő fűtőházak pedig csak néhány méterre ékelődtek be a panelellakások közé. Ma már olyan technikával kerülhet a termálvíz a rendszerbe, hogy színtelen és szagtalan folyadék távozik a csapból a háztartásokban” – ismertette a terveket az ügyvezető, aki szólt arról is, nem igazak azok híresztelések sem, miszerint kamionok lepik el a környéket. „A faaprólék szállítása naponta 5-6 kamion bejutását jelenti, elkerülő úton és csak téli időszakban.” A szegedi képviselők pénteken rendkívüli közgyűlésen tárgyalnak újra a kérdésről, s dönthetnek róla, megerősítik-e két héttel ezelőtti határozatukat.