Az önkényuralmi jelképek tiltásáról tárgyal a parlament

Az Országgyűlés mai ülésén az önkényuralmi jelképek használatának újbóli büntetőjogi szankcionálását kezdi tárgyalni, miután az Alkotmánybíróság (Ab) februárban megsemmisítette a büntető törvénykönyv (Btk.) erről szóló rendelkezéseit.

A Ház ülése reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal indul, ezt követően kerülhet sor az önkényuralmi jelképek használatáról szóló vitára.

Navracsics Tibor

miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a korábbi szabályozással ellentétben a jövőben nem általános tiltást javasol, hanem azokat büntetné, akik a köznyugalom megzavarására alkalmas - különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő - módon terjeszti, nagy nyilvánosság előtt használja vagy közszemlére teszi a horogkeresztet, az SS-jelvényt, a nyilaskeresztet, a sarló-kalapácsot vagy az ötágú vörös csillagot, illetve az ezeket ábrázoló jelképeket. Az Ab korábban április 30-ai hatállyal semmisítette meg a Btk. önkényuralmi jelképek használatát tiltó paragrafusát, mivel álláspontja szerint az túl tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, ami önkényes jogértelmezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozásához vezethet. Az ülésnap további részében napirendre kerülnek a vízgazdálkodásról, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvénymódosítások általános vitái, valamint két fideszes képviselő azon indítványa, amely szigorúbb büntetéseket javasol a közveszély színhelyén elkövetett lopások után. A kormánypárti politikusok terve szerint a Btk.-módosítás legkésőbb május 1-jén léphetne hatályba, így akár már a tavaszi időszak árvízvédelmével kapcsolatosan is alkalmazni lehetne.

Kocsis Máté

, a Fidesz kommunikációs igazgatója a javaslat szükségességét korábban azzal magyarázta, hogy vannak, akiknek még katasztrófahelyzetben is azon jár az eszük, hogyan tudnának lopni.