Kritikus volt a világsajtó Magyarországgal szemben tavaly

Összességében kritikus volt a világsajtó Magyarországgal szemben az elmúlt évben - erre a következtetésre jutott a Nézőpont Intézet több ezer, a nyugati sajtóban megjelent cikk áttekintése után. A kutatás eredményét Mráz Ágoston Sámuel, az intézet vezérigazgatója ismertette a Magyar Újságírók Országos Szövetségének csütörtöki budapesti rendezvényén.

A Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban Magyarországról megjelent cikkek 57 százaléka volt negatív és mindössze 6 százaléka pozitív, a többi semleges - mondta az elemző a Mérők Klubja rendezvényen. A vizsgált lapok közül legkritikusabb az osztrák Der Standard volt, országonként vizsgálva pedig Németország. A legtöbb Magyarországgal foglalkozó cikk januárban jelent meg, vagyis az alaptörvény hatályba lépésekor, a békemenet vagy a gyakori kormánnyal szembeni tüntetések idején. A legnegatívabb szeptemberben, a Szafarov-ügy idején volt a világsajtó. A legtöbbet a Bloomberg, majd a Reuters hírügynökség foglalkozott az országgal, a cikkek számát tekintve a harmadik legérdeklődőbb a Der Standard, majd a Wall Street Journal volt. A legtöbb cikk hírösszefoglaló és tudósítás volt, de még olvasói levelek is megjelentek az országról. A cikkek legtöbbje a kormány intézkedéseivel foglalkozott, de gyakori téma volt a gazdasági helyzet, az unióhoz fűződő viszony, az EU-IMF-tárgyalások, a demokráciakérdéssel ugyanakkor az írások kevesebb, mint 10 százaléka foglalkozott. A rendezvényen Incze Kinga, a Mrs. White Media Consulting ügyvezetője a magyarországi helyi médiumokról tartott előadásában elmondta: csaknem tízezer médium működik az országban (hatezer sajtótermék, kétszáz rádió, hétszáz tévécsatorna és majdnem háromezer híroldal), ebből több mint négyezer helyi, körzeti vagy megyei médium. 2900 településen van valamilyen helyi sajtótermék, vagyis a települések 90 százalékában. Az elemző a helyi médiumok számában burjánzást tapasztalt, és azt, hogy általában nincs összefüggés a település gazdagsága és a médiumok száma között. Enyedi Zsolt, a Közép-európai Egyetem kutatója a magyarországi pártrendszerrel foglalkozó kutatását ismertette. Mint mondta, hazánkban az európai országokkal összehasonlítva az egyik legkoncentráltabb pártrendszer létezik, új pártok a kelet-európai térség államaival összehasonlítva is nagyon ritkán jönnek létre. A kutató szerint, bár a koncentrált pártrendszer egyik előnye, hogy a nagy, de kevés számú politikai tömörülések mérsékeltséget teremtenek a politikában, Magyarországon ez az előny nem érvényesül. Elmondta azt is, hogy míg Nyugat-Európában növekszik a sokféleség a pártpolitikában, Kelet-Európában inkább csökkenés tapasztalható.