Pokorni: lehet kompromisszumot kötni a hallgatói szerződés ügyében

Pokorni Zoltán szerint lehet kompromisszumot kötni a hallgatói szerződés ügyében. A Fidesz alelnöke a Hír TV Péntek 8 című műsorában azt is hangsúlyozta, hogy reméli, ez sikerül is.

A hallgatókkal folytatott tárgyalásokról és a korábbi demonstrációkról szóló felvetésre úgy válaszolt: szerinte az a probléma, hogy a hallgatók nem hiszik el a kormánynak azt, amit mond. Nincsenek keretszámok, de a felvehető férőhelyekkel, és a pontszámokkal aránylag pontosan be lehet állítani, hogy hány hallgatót lehet felvenni ingyenes vagy önköltséges képzésre. Nehéz megállapodni, mert a megállapodás tárgya, a keretszám szűnt meg, ezért más típusú garanciákat kell adni - vélekedett, megjegyezve: lehet, hogy egészen a vonalhúzásig ott lesz a bizonytalanság a hallgatókban, "nem csapják-e be őket, mert a hallgatók már csak ilyenek, a kormánnyal, a politikával szemben bizalmatlanok." A hallgatói szerződésről azt mondta: lehet egyezséget kötni, és reméli ez sikerül is majd. Ma a társadalom többségének az az álláspontja, hogy minimális munkavégzéssel tartoznak a hallgatók a taníttatásukért, de a 30 év alattiaknál ez nem egyértelmű, mert más világba született ez a korosztály, és természetesnek tartja, hogy külföldre utazhat. Ugyanakkor van különbség a képzés költségeit tekintve aközött, hogy valaki tanítónak tanul vagy orvosnak, és más is várható el egyik és a másik kategóriában. Szerinte ebben lehet kompromisszumot keresni a hallgatókkal. Kérdésre megjegyezte: nem lehetetlen, hogy a hallgatói vezetők egy részénél valóban 8-9 év a képzési idő, hiszen közülük sokan a doktori dolgozatukat készítik. A volt oktatási miniszter kiemelte: olyan széles, tömeges felsőoktatást, amelyre Magyarországnak hosszú távon szüksége van, nem lehet csak közpénzből finanszírozni, be kell vonni magánforrásokat is. Ez nemcsak Magyarország problémája, hanem egész Európáé, a versenytársak, így Amerika és Ázsia nagyon eredményesen tud magánforrásokat bevonni. Hozzátette: ő sem látta azt a problémát, nem csak a kormány tagjai, hogy ma más világ van, mint tíz éve, amikor a diákhitel meggyőző, új, "friss" volt. Hitelválság után vagyunk, és sok tízezer család szomorú tapasztalata volt, hogy lakása, autója elúszott a devizaárfolyamok változása miatt - fejtette ki. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke szerint hitelellenes hangulat van, és ez az oka, hogy a 30 ezer önköltséges hallgató közül csupán 5 ezer élt a Diákhitel 2 lehetőségével. Az iskolák állami fenntartásba vételére térve kiemelte: nyilván rengeteg nehézség tapasztalható, de ezek megoldható problémák, az azonban négy-öt év múlva lesz mérhető, hogy az oktatás színvonala javult-e, vagy sem. Ha a pénztelenség uralja az új rendszert, akkor lehet, hogy egységes lesz, de alacsony színvonalú, és akkor ezért nem volt érdemes törni magunkat - állapította meg. "Most ugrik a majom a vízbe", hogy a következő költségvetésekben ezt az egységes rendszert forrásokkal hogyan tudják ellátni. Kitért arra, hogy a pedagógus életpálya szeptemberi indítása még kétséges, de bíznak abban, hogy rendelkezésre áll majd a bevezetéshez szükséges 70 milliárd forint. Ez valamikor tavasszal, április-májusban kiderül - jegyezte meg, hozzátéve, nem lenne helyes, ha úgy növelnék a pedagógusok óraszámát, hogy ehhez nem rendelnek hozzá pluszbért. A választási regisztrációról szóló Ab-döntéséről azt mondta: sajnálja, mert azok közé tartozott, akik több mindent reméltek a bevezetésétől. Tudták, hogy a határon túliaknak létre kell hozni, és jó lett volna ezt Magyarországon is megtenni, "sok érzelem-, indulatvezérelt szavazót távol tartott volna". Úgy gondolja - fűzte hozzá -, hogy a tömegdemokrácia korszakában fontos, hogy egyfajta tudatos elemet vigyenek a választásokba. A Fidesz kommunikációját kritizáló nézői felvetésekre azt mondta: újabb és újabb megoldásokkal, szóvivői csoportok, stábok létrehozásával próbálkoznak, de az is igaz, hogy ez sosem elég. Igaza van minden kritikusnak, aki ezt a kormány szemére veti - mondta.