Ifjú szegedi filmes sikerei – érzelmi töltettel robbant Szemendrey István + VIDEÓ

Szemendrey István nem tartja magát rendezőnek, csak egy kölöknek, aki játszik. A fiatal szegedi tehetség nyert már szakmai fesztiválon, forgatott websorozatot, most pedig egy kisjátékfilmen munkálkodik.

Az Elephant Stúdióban dolgozó

Szemendrey István

klipjét értékelték a legjobbnak a szakmai zsűri az

V. Van-Más-Kép Kísérleti Film- és Videoklip-fesztiválon.

A Tha Shudras zenekarnak készített Paranoia című számukhoz klipet, ami az RTL Klub X-Faktor műsorához kapcsolódó zenekarok klipversenyén, a Nagy Bandaháborún is diadalmaskodott, a zsűri által kiosztott fődíjat

nyerte el

. „Úgy érzem, ez a klip közönségbarát és a saját kis lelki feszültségem is benne van, illetve van egy olyan tartalmi íve is, amiről érdemes beszélni, s érdemes erről filmet készíteni” – magyarázta Szemendrey. A fiatal alkotó szinte minden filmjében megjelenő motívum, hogy valamitől függ az ember. „Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy például drogozik, hanem van egy bizonyos kötődése például egy tevékenységhez, amitől nem tud elszakadni. Amitől nem érzi magát normálisnak, ha a napi adagja, érzelmi ingerhatás adagja nincs meg” – részletezte. Nem várja el, hogy a munkáit – melyek egy része kísérleti film – megértse a néző. A hatást átadni, úgy látja, a hangulat a legfontosabb, hogy azt érezze a néző. „Felesleges elmagyaráznom képenként a Paranoia klipnél is, hogy mi mit jelent, mert aki megnézi, kap egy olyan erőt, feszültséget, ami miatt jónak tartja. A tartalmi oldalát pedig magyarázhatnánk naphosszat, ez a filmesztéták dolga. Szerintem minden alkotásnak az érzelmi töltete a legfontosabb, akár egy festménynek vagy zenének is” – jegyezte meg.

A maszk, ami által szeretnénk magunkat megszerettetni…

Tavasszal a stúdiójuk készített egy

websorozatot

Tévés hívás címmel. Az egyik karakter pedig a Tha Shudras frontembere volt, innen az ismertség. István megkérdezte, miért hordanak maszkot a fellépéseken, s azt felelték, azért viselnek a maszkot, hogy levegyék igazából a maszkjukat, a belső maszkjukat húzzák fel a külsőre. „A saját arcunk egy maszk tulajdonképpen, s azt szeretnénk, hogy szeressenek minket. Ez a gondolat megjelenik a klipben is, hogy azt szeretnénk megszerettetni, amilyen pózt felveszünk” – magyarázta. Ez az alapgondolat tetszett meg Szemendrey Istvánnak, s elkezdtek beszélgetni a Paranoia című számról a zenekar tagjaival. Megtudtuk, a klip elkészítésére négy forgatási napot tűztek ki. Kitalálta, hogy ne legyen kameramozgás a klipben, s így az a keret, amibe ezzel úgymond bezárja a zenekar tagjait, növeli a feszültséget. „Ott van egy félmeztelen férfi a színpadon, s egy fehér kőlapba próbál egy szöget beleverni, amiről tudjuk, hogy sosem sikerülhet neki. Ez aposztrofálja azt, amikor reggel felkelsz, elmész dolgozni, csinálod a dolgodat. Ez a monotonitás, hogy csak üti azt a szöget. Aztán jön a főnök karakter, aki kicsit maga a rendszer, s ordibál a fülébe, hogy folytassa” – részletezte a klipben feltűnő képeket, melyekkel azt is érzékeltetni akarta, hogyha önmagad próbálsz lenni ebben a világban, akkor ezt a világ nem viseli el.

„A filmes az, aki hatást ér el”

Szemendrey István tisztában van azzal, hogy az általa készített klip tömény és gyors. Úgy látja, munkái során elsősorban a közönséggel kell megtalálnia a közös pontot, hogy olyan alkotást készítsen, ami befogadható.

Hangsúlyozta, nem tartja magát rendezőnek, csak egy kölöknek, aki játszik. „Filmesnek lenni azt jelenti, hogy van közönséged, hiszen nem a rendező hozza létre a filmet, hanem a közönség, és ők is tartják fenn. Ha valaki csinál valamit, és elér vele egy hatást, az a lényeg. Az sem filmrendező szerintem, aki plázába adott egy filmet. A filmes az, aki hatást ér el, s én erre törekszek” – fejtette ki. Portálunknak elárulta, most nagy fába vágta a fejszéjét, egy körülbelül 45 perces filmen dolgozik, aminek nagyon fontos eleme lesz a zene. Családi drámát álmodott meg, ami keveredik egy kis tündérmesével és egy kis sci-fivel. Ezt a három műfajt próbálja egy dobozkába beletenni. A film valahol a felnőtté válásról, vagyis inkább a gyermeknek maradásról szól. Jó kiugrópontnak tartja a most készülő alkotást, amit az alkotócsapat nélkül nem tudna megvalósítani, ahogy fogalmazott, egymást építve dolgoznak a stúdióban. http://www.youtube.com/watch?v=vTzc-5cPUj0