Több tucat lakást is vihet a bank? (FRISSÍTVE) + FOTÓK, VIDEÓ

Szegedi és makói lakástulajdonosokon követel a Raiffeisen bank több mint 224 millió forintot és annak kamatait. A Szegedi Törvényszék első fokon a pénzintézetnek adott igazat.

„Nem tehetek róla, hogy egy csalóval kötöttem üzletet. Államilag engedélyezve volt a vállalkozása, semmi nem utalt arra, hogy csaló, most pedig kisétál vidáman, mondván, hogy tönkrement” – fogalmazott

Solymosi Lajosné

a Szegedi Törvényszéken a részítélet kihirdetése után. Mint elmondta, abban a hiszemben kötötték meg a szerződést, hogy tehermentesen vásárolják meg az adott ingatlant, és akárcsak a többi aláíró, nem voltak tisztában azzal, hogy mit jelent a keretjelzálog.

Lakatos Péter

bíró ismertette a részítéletet, mely szerint 31 alperesnek összesen 224 millió 712 ezer forintot, továbbá késedelmi kamatokat kell a felperes pénzintézetnek kifizetnie. „Ez az ítélet azt jelenti, hogy az ingatlannyilvántartásban a bank javára bejegyzett keretbiztosítéki jelzálog alapján a tulajdonosok tűrni kötelesek, hogy a bank az igényét a végrehajtási eljárás során kielégítse” – magyarázta az ítéletet

Maklári András

ügyvéd. Az építési vállalkozó társasházépítésre projekthitelt vett fel a tulajdonosok ingatlanára, és valamennyi lakást úgynevezett keretbiztosítéki jelzálogjoggal terhelt meg. Az egyes tulajdonosok nem ismerték ennek a jogkövetkezményeit, és így minden egyes lakáson rajta maradt a projektfinanszírozó banknak ez a keretbiztosítéki keretjelzálogjoga. „A vállalkozó nem fizetett a baknak, így a pénzintézet pert indított, amit első fokon meg is nyert. A bíróság kimondta, a tulajdonosok tűrni kötelesek” – közölte Maklári András. Az ügyvéd által képviselt alperesek ingatlanára 30 millió forintot terhelt rá a bank. A vállalkozások összességében 450 millió forint értékben hitelszerződéseket kötöttek a Raiffeisen Bankkal, amely keretbiztosítéki jelzálogot jegyzett be az ingatlanokra. „Milliókat költöttünk a lakásunk kialakítására, hiszen szerkezetkészen vásároltuk, és a kivitelezési szerződésben rögzítettük, hogy mi fejezzük be. Hogy lehet az, hogy tűrésre köteleznek minket és azt a hatmillió forintot, ami ráköltöttünk, azt el lehet venni tőlünk” – kérdezte Miklán András. Azt sem érti a makói lakos, hogy a projektcégen keresztül a bankhoz juttatott pénzüket miért nem a tehermentesítésre szánta a pénzintézet. „A bank azt nyilatkozta, hogy nem a tehermentesítésre, hanem különböző egyéb költségekre fordítja, miközben a projekttársaság és a pénzintézet közötti szerződés egyértelműen arra vonatkozott, hogy ilyet nem lehet, minden vevői pénzt kizárólag a tehermentesítésre lehet fordítani” – jelentette ki. Ezzel Miklán szerint szerződést szegett a bank. Maklári András tudatta, fellebbeznek a döntés ellen, így az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódhat.

Szenti Szabolcs,

a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, az ügy kapcsán büntetőeljárás indult. http://www.youtube.com/watch?v=yrqQ-hsGoBU