Hétköznapok egy űrállomáson - amerikai asztronauta járt Szegeden + FOTÓK

Marsha Ivins, a NASA nyugalmazott űrrepülési mérnöke látogatott szerda délután Szegedre. A Nemzetközi Űrállomást is megjárt asztronauta archív képek tömkelegével szemléltette a hétköznapokat ott, ahol 24 óra alatt 16-szor kel fel a nap, gömb alakban száll az üdítő és csak leszíjazva szabad elaludni.

Nem mindennapi vendéget köszönthettek a József Attila Tanulmányi és Információs Központ Kongresszusi termében szerda délután. A NASA egykori űrhajósa,

Marsha Ivins

látogatott Szegedre: az űrhajózási hivatal nyugalmazott űrrepülési mérnöke 1990 és 2001 között öt alkalommal járt a világűrben (háromszor az Atlantis, kétszer a Columbia űrsikló legénységének tagjaként), valamint évtizedeken keresztül a houstoni Lyndon B. Johnson Űrközpont munkatársaként vett részt a műholdakkal és az űrhajós küldetésekkel kapcsolatos fejlesztőmunkában. Az asztronauta először látogatott Magyarországra, Szegeden képekkel tűzdelt beszámolójával mutatta be, milyen is az élet négyszáz kilométerrel a föld felett.

Nehézségi erő nélküli nehézségek

Bár igen kis helyen hatalmas rakományokkal telezsúfolva kell élni odafent, a földi körülményekhez szokott ember számára legnagyobb problémát a gravitáció hiánya jelenti. A fent és lent fogalma elveszíti a jelentőségét ott, ahol gyakorlatilag minden mozdulatot lebegve hajtanak végre. Az olyan egyszerű feladatok elvégzése, mint például egy billentyűzet használata is azt kívánja, hogy az asztronauta rögzítse magát. Az alvásnál ez kimondottan fontos, hiszen a le nem szíjazottakkal előfordulhat, hogy az űrállomás másik végében ébrednek fel - mesélte az űrhajós, aki egy rövid videón a 2001: Űrodüsszeia című film alábbi, híres jelenetét is előadta. http://www.youtube.com/watch?v=0iiXUeil5fQ A nehézségi erő hiánya olyan hétköznapi dolgokat is megnehezít, mint például az étkezés vagy a fogmosás. Táplálkozni legkényelmesebben vákuum-csomagolt ételeket tudtak - a morzsálódó étel ilyen körülmények között gyorsan egy felrázott hógömbbé változtatná az állomás utasterét, így előszeretettel fogyasztottak ragacsosabb, kenyértől nehezebben elváló dolgokat, mogyorókrémet vagy mézet. Mivel évente négy alkalommal szállítottak csak utánpótlást az állomásra, így legnagyobb kincset a könnyen romló ételek, a friss gyümölcsök és zöldségek jelentették. Az italt is kis csomagokban kapták, kibontva a folyadék gömb alakot vett fel, melynek különös fizikai viselkedését számos felvételen illusztrálta az asztronauta. Súlytalan állapotban rendkívül fontos a rendszeres testmozgás, hiszen a szív és az izomzat a hosszú, gravitáció nélküli állapottól olyannyira legyengülne, hogy a hazatérő asztronauta a lábán sem tudna megállni. Az űrállomás lakói ezért napi két órát töltenek sportolással, egy hagyományos szobabicikli mellett egy speciális gépet is használnak, ami a súlytalanságban is lehetővé teszi a súlyemelést. Munkájuk mellett az állomáson készült képsorozattal az asztronauták emberi oldalát is megismerkedhettünk: az űrállomás hatfős lakóközössége olvas, hangszereken játszik, videóbeszélgetést folytat a családjával, vagy egyszerűen gyönyörködik abban a látványban, ami rajtuk kívül csak keveseknek adatott meg. A Földdel ellentétes mozgásnak köszönhetően a napfelkeltét például egyetlen nap leforgása alatt tizenhatszor is megtekinthetik.

Meg nem valósult amerikai álmok

"Szomorúan kell beismernem, hogy fél évszázados történetében most először semmilyen komoly programja sincs a NASA-nak az űrutazásra" - mondta Marsha Ivins, kiemelve: a tudományos körök érdeklődése jelenleg a Marson nemrég landolt Curiosity eredményeire fókuszál, holott a vörös bolygóra lépett egyetlen ember is a mérések sokszorosát végezhetné el. Az amerikai Constellation program (melynek tervei között a naprendszer megismerése, nagyobb távolságú hordozórakéták kifejlesztése és egy holdbázis kiépítése is szerepelt) a gazdasági válságot és a demokrata váltást követően, politikai is gazdasági okok miatt végül kútba esett. Az űrutazás a bolygónk összes látványosságát megunt milliárdosok szórakozása lehet, az amerikai Virgin Galactic két éve már bemutatta az első, teljesen turisztikai céllal létesített űrrepülőgépének prototípusát is - a sikló potom 200.000 dollárért 100 kilométeres magasságba viszi fel utasait, akik egy rövid időre átélhetik a súlytalanságot is. "Sokszor kérdezik tőlem, hogy minek kellene elhagynunk ezt a szép bolygót, hogy miért költünk milliárdokat azért, hogy embert juttassunk ki a világűrbe. Bolygók, galaxisok millióit örökítették meg távcsöveink, csillagok születésének és pusztulásának lehettünk tanúi. Ezeket a felvételeket megtekintve csak azt tudom mondani: egyszerűen muszáj" - zárta mondandóját az asztronauta.