Miskolcon felszabadult a kormányhivatal, Pécs is forrong (FRISSÍTVE)

Kedden tovább íródott a felvételi keretszámok története, miközben Miskolcon is elfoglalták a diákok a kormányhivatalt, majd délután petíciójukat átadták és elhagyták az épületet. Pécsen is tüntettek.

19.49: Pécsett összefogásra szólítottak fel a demonstrálók

Összefogásra szólítottak fel a kormány oktatáspolitikai intézkedéseinek megváltoztatásáért a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) tartott demonstráció szónokai kedden. Zag Gábor, a PTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke azt mondta: minden eddiginél nagyobb társadalmi összefogással kell hangot adni annak a véleménynek, hogy "nem tetszik az a stílus, amelyet a kormány az oktatáspolitikájában képvisel". "Fogjunk össze az egyetemünkért, a jövő generációjáért, a nemzet jövőjéért" - szólította meg az egyetem bölcsészettudományi karának aulájában lévő mintegy félezres, diákokból és oktatókból álló hallgatóságát. Reményét fejezte ki, sikerül a döntéshozók figyelmét felhívni arra, hogy a felsőoktatást érintő döntéseikkel nem biztos, hogy a város, a régió, a nemzet jövőjét szolgálják. Kevés a tízezer finanszírozott felsőoktatási férőhely, a hallgatók nem akarnak röghöz kötést, tandíjat, eladósodott fiatalságot - tette hozzá. Az EHÖK-elnök hallgatósága többször is tapssal és ovációval fejezte ki egyetértését, a bekiabálók Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár távozását követelték. Takács Bálint, a Hallgatói Hálózat pécsi csoportjának képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy a "felsőoktatás tönkretétele" folyik, ez hosszú távú negatív folyamatokat indíthat el, ezért nem lehet szó nélkül hagyni. Úgy vélte: ha a felsőoktatásból "kivonják a pénzt", szakok, egyetemek szűnnek meg, sok ember munkahelye is veszélybe kerül. Lénárd Kata, a PTE oktatója azt mondta: az egyetem oktatóinak egy része támogatja a hallgatók tiltakozását. Megítélése szerint a kormányzati intézkedések az egyetemek létét kérdőjelezik meg, azokét az intézményekét, amelyekre jellemző az autonóm, szabad gondolkodás. Azt mondta, ez ellen tenni kell, mert felelősséggel tartoznak a következő generációknak. A tüntetők végül öt pontban fogalmazták meg követeléseit. E szerint követelik az egyetemek önállóságát, a forráskivonás leállítását, a keretszámok visszaállítását egy új struktúra kidolgozásáig, a hallgatói szerződések eltörlését és azt, hogy a felsőoktatás reformja az intézmények bevonásával történjen. A demonstrálók egy része, körülbelül 300 ember ezután elhagyta az aulát, és elindult Pécs főterére, hogy kifüggessze a követeléseket. A többiek maradtak, hogy bővebben is kifejthessék véleményüket. A városháza egy dolgozója átvette a diákoktól a követeléseiket tartalmazó dokumentumokat.

18.36: Petíciót adtak át a miskolci egyetemisták a kormánymegbízottnak

A keretszámok visszaállítását, a tandíj és a hallgatói szerződés "eltörlését" követelik egyebek mellett a Miskolci Egyetem hallgatói, akiknek képviselői az erről szóló petíciót kedden adták át Demeter Ervinnek, Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormánymegbízottjának. A Miskolci Egyetem hallgatói önkormányzata hétfőn sztrájkbizottságot alakított, és úgy döntöttek, hogy az országos eseményekhez csatlakozva elfoglalják a miskolci kormányhivatal épületét. Az egyetemisták a hivatal előterében letáborozva várták, hogy Demeter Ervin kormánymegbízott megérkezzen Budapestről, és átadhassák neki petíciójukat. Követeléseik között szerepelt az autonóm, politikától független felsőoktatás, "az ifjúságot romba döntő intézkedések" azonnali befejezése, és a Miskolci Egyetem karainak jelenlegi formában történő megmaradása. Demeter Ervin a petíciót átvéve ígéretet tett arra, hogy szerdán átadja a miskolci egyetemisták javaslatait Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének. A diákok ezt követően összepakoltak és elhagyták a kormányhivatal épületét.

17.48: MSZP: vonja vissza a felsőoktatási keretszámokat a kormány!

Mesterházy Attila a felsőoktatási keretszámok visszavonását követelte a szerdai kormányülés résztvevőitől, továbbá kijelentette, hogy kormányra kerülve a mostani kabinet más döntéseit is "első intézkedésükkel" vonják majd vissza. Az MSZP elnöke keddi debreceni sajtótájékoztatóján kifejtette: a "röghöz kötés" eltörlése mellett minden, a megkövetelt pontszámot elért hallgatónak ingyenessé tennék az első tanévet, ezalatt időt hagyva nekik, hogy bizonyíthassanak. A szocialisták véleménye szerint azoknak a tanulóknak sem szabadna teljes mértékű költségtérítést fizetniük, akik a második évben kikerülnek az állami finanszírozásból. A hallgatói befizetések mértékét egy arányszám alapján állapítanák meg, amelyet a rektorokkal és a hallgatókkal egyeztetve a szociális helyzet, a tanulmányi eredmények és a demográfiai trendek figyelembevételével alakítanának ki - fejtette ki Mesterházy Attila az MTI kérdésére. A politikus szerint a jelenlegi keretszámok "hadüzenetnek" tekinthetők a felsőoktatásba készülő fiataloknak és családjaiknak. "Nem történik más, minthogy radikálisan nő a már bevezetett tandíj és csak felgyorsul a fiatalok elvándorlása" - mondta, hozzáfűzve, hogy a következő években a pedagógusok létszámában is 15 százalékos csökkenéssel kell számolni, ha ebben a formában elfogadják a keretszámokat. Az elmúlt két évben 45 százalékos, 186 milliárd forintos forráskivonás történt a felsőoktatásból, ilyenre 1947 óta nem volt példa - hangoztatta a szocialista pártelnök. Mesterházy Attila a versenyképes felsőoktatás megteremtésében modellértékűnek nevezte Debrecent, ahol az egyetem és a magas hozzáadott értékkel dolgozó helyi ipar együttműködése valósult meg. Szerinte a vidéki intézmények egymással és az ipari megrendelőkkel történő szorosabb együttműködése teheti versenyképesebbé a felsőoktatást. Kathiné Juhász Ildikó, az MSZP megyei elnöke, illetve Bangóné Borbély Ildikó elnökségi tag arra hívta fel a figyelmet, hogy a leszakadó és hátrányos helyzetben lévő Hajdú-Bihar megyében és egész Kelet-Magyarországon a színvonalas oktatás lehet a szegénységbe születő fiatalok egyetlen felemelkedési esélye. Megítélésük szerint a csökkenő állami finanszírozás csak tovább rontja a térség mutatóit a fiatalok elvándorlása és munkanélkülisége terén.

17.29: Hoffmann Rózsa nem mond le

Hoffmann Rózsának nem áll szándékában lemondani. Az oktatásért felelős államtitkár ezt egy más témában tartott sajtótájékoztatón jelentette ki kedden. Az államtitkár lemondását hétfőn az felsőoktatási keretszámok ellen szervezett fővárosi hallgatói demonstráción követelték. Hoffmann Rózsa hathatós segítségnek nevezte a Diákhitel2 konstrukciót, amely 2 százalékos, államilag támogatott hitelt biztosít a felsőoktatásban tanulók számára. Az államtitkár megfogalmazása szerint saját gyermekeinek és unokáinak is azt ajánlaná, hogy vegyék fel a hitelt. Az államtitkár nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a kabinet szándéka a keretszámokkal a szerdai kormányülésen. A politikus hozzátette: további tárgyalásokat terveznek a hallgatókat legitim módon képviselő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával. Emlékeztetett rá, hogy a szakminiszter keddre egyeztetést hívott össze, amelyre azonban a hallgatók képviselői nem mentek el.

17.13: Közös nyilatkozatban tiltakoztak a jogi karok

Közös nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását kedden az állami és jogtudományi karok dékáni kollégiuma, valamint a Magyar Rektori Konferencia jogi szakbizottsága a jogi képzési területre vonatkozó kormányzati finanszírozási elképzelések ellen. A testületek szorgalmazták, hogy állami ösztöndíjat vagy részösztöndíjat különítsenek el a területre. Az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatot nyolc felsőoktatási intézmény dékánja látta el kézjegyével. Mint írták, elismerik a kormány kompetenciáját arra, hogy a társadalompolitikai vagy más méltányos célok érdekében prioritásokat fogalmaz meg és érvényesít. Ugyanakkor leszögezték, hogy a felsőoktatás átalakításának, fejlesztésének, finanszírozásának olyan módjával értenek egyet, amely eleget tesz az egyenlő elbánás elve, a diszkrimináció tilalma követelményeinek, és elősegíti a társadalmi mobilitást. Álláspontjuk szerint a jelenlegi és az oktatási kormányzat által a következő tanévre meghirdetett, jogi képzési területre vonatkozó finanszírozási rendszer ezeknek az elveknek nem felel meg. Mint kifejtették: az elképzelések veszélyeztetik a szakterület utánpótlásának minőségét, és közvetett módon aláássa az állam- és jogtudomány, mint tudományág művelésének alapját. Kiemelték: a diszkriminatív álláspont azzal szüntethető meg, ha - azonosan a többi képzési területtel - az ezen képzési területhez tartozó szakok hallgatóira is kiterjesztik az állami, illetve ennek elmaradása esetén az állami részösztöndíj rendszerét. Az MTI birtokába került, december 3-i keltezésű előterjesztésben az áll, hogy a kormány a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedően, az ágazati stratégiákban meghatározott prioritásoknak megfelelően, a nemzeti együttműködés programjában vállalt társadalompolitikai törekvésekkel és a Széll Kálmán Terv fiskális célkitűzéseivel összhangban összesen 74 110 főben állapítaná meg a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas képzésekre 2013-ban felvehető jelentkezők számát. A megállapított létszámkeretből az Emmi javaslata szerint jövőre 10 480-an teljes ösztöndíjas, 46 330-an pedig részösztöndíjas felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és osztatlan képzésben kezdhetnék meg tanulmányaikat. Emellett 16 ezren mesterképzésben, 1300-an doktori képzésben tanulhatnának. Jövőre a jogi és a gazdaságtudományok képzési területeken csak önköltséges formában lehet megkezdeni a felsőoktatási tanulmányokat az anyag szerint. Továbbra is prioritás a műszaki, a természettudományi, az informatikai, az agrár, illetve az orvos- és egészségtudományi képzési területek állami ösztöndíjas keretszámainak biztosítása.

16.56: HÖOK: nem kaptak előzetes tájékoztatást a kormány keretszám-csökkentési terveiről

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nem kapott előzetes tájékoztatást a kormány keretszám-csökkentéssel kapcsolatos elképzeléseiről - közölte a szervezet kedden az MTI-vel. A HÖOK a kormányfő válaszlevelére reagálva kifejtette: azzal ellentétben nem kaptak előzetes tájékoztatást a kormány keretszám-csökkentéssel kapcsolatos elképzeléseiről, az önköltséges hallgatók ilyen mértékű arányáról, a diákhitel2 ilyen formában és mértékben történő bevezetéséről. Valójában nem történt érdemi egyeztetés a hallgatói szerződést illetően sem: annak bevezetését tényként ismertették, s bár egyet nem értésüket és határozott tiltakozásukat többször, több módon kifejezték, kifogásainkat a törvényhozó egyáltalán nem vette figyelembe - fejtették ki. Orbán Viktor kedden azt írta Nagy Dávid elnöknek, hogy "döntéseinkkel semmilyen meglepetést sem okoztunk". A kormányfő arra reagált, hogy a HÖOK előzőleg szerda délutánra hallgatói fórumra hívta meg a kormányfőt. A válaszlevelet Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatta el kedden az MTI-nek. Ebben az áll, hogy Orbán Viktor jó emlékekkel gondol vissza a diákok delegációjával történt múlt évi parlamenti tárgyalására, amelyen Nagy Dávid is részt vett. "Bizonyára emlékszik rá, hogy az akkor parlamenti vita alatt álló felsőoktatási törvényről szóló megbeszélésünkön részletekbe menően mutattam be önöknek a felsőoktatás több lépcsőben történő átalakításának tervét. A rektori konferencia is megtisztelt azzal bennünket, hogy a felsőoktatás átalakításáról érdemi egyeztetésekbe bocsátkozott. Úgy érzem, döntéseinkkel semmilyen meglepetést sem okoztunk" - fogalmazott levelében a miniszterelnök, hozzátéve: a kormány megalakulása óta nyílt lapokkal játszik, legyen szó a nyugdíjrendszer, az önkormányzati rendszer, az egészségügyi rendszer, az adórendszer vagy éppen a közszolgáltatások átalakításáról. Erre a nyíltságra a jövőben is számíthatnak - írta. "A szakmai egyeztetések céljából kérem, keressék bizalommal Balog Zoltán miniszter urat" - zárta a hallgatói érdekképviselet vezetőjének írt levelét a kormányfő.

15.54: Osztolykán Ágnes: az LMP szolidáris a tüntető diákokkal

Az LMP szolidáris a tüntető diákokkal, akiket arra bíztat, minden legális lehetőséget ragadjanak meg arra, hogy hallassák a hangjukat - mondta keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján Osztolykán Ágnes. Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke közölte: az eddigi költségvetések alapján az oktatási ágazat volt a kormányzati "ámokfutás" legnagyobb vesztese. Ma újra ki lehet mondani, hogy Magyarországon van tandíj és komoly nehézségekbe ütközik a továbbtanulás - tette hozzá. A hallgatói megmozdulásokra áttérve azt mondta, a diákok öntudatra ébredtek és látják, hogy az az "esztelen rombolás", ami a felsőoktatásban folyik, senkinek a javát sem szolgálja. Jogos a hallgatók felháborodása - jelentette ki az ellenzéki politikus, aki cinikusnak nevezte Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkársága hétfői közleményét. Ebben azt írták: megértik, ha a diákok úgy érzik, szeretnék valahogy kifejezni, hogy tartanak a változásoktól, de a tárca bízik abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások értük és nem ellenük vannak. A képviselő végül arra kérte a miniszterelnököt, hogy "állítsák meg ezt az ámokfutást, fejezzék be a hazudozást" és kérjenek bocsánatot a diákoktól. A hallgatóknak pedig azt üzente, hogy folytassák tovább a tüntetéseket és minden legális jogi lehetőséget ragadjanak meg ahhoz, hogy hallathassák a hangjukat és mutassák meg "Hoffmann Rózsának és Orbán Viktornak, hogy valóban nem hagyják".

14.11: Balog Zoltán: módosítások várhatók a diákhitellel kapcsolatban

A diákhitellel összefüggő kisebb módosítások is napirendre kerülnek a kormány szerdai ülésén - mondta az emberi erőforrások minisztere kedden egy más témában tartott sajtótájékoztatón. Balog Zoltán az MTI kérdésére, miszerint elképzelhető-e, hogy változások lesznek a jövő évi keretszámokban, úgy válaszolt: nem a keretszámokkal fognak foglalkozni, azokkal már túl sokan foglalkoznak, hanem a diákhitel konstrukción belül várhatók olyan kisebb módosítások, amelyek "komoly meghívást jelentenek azoknak", akik most még úgy gondolják, eladósodnak, ha élnek ezzel a lehetőséggel. Az állammal szemben hitelt vállalni két százalékért, vagy még kevesebbért, egészen más dolog, mint a bankokkal - mondta a miniszter. Az is napirendre kerül, hogy a magánszférának milyen kedvezményeket adhatnak majd abban az esetben, ha olyan munkavállalót foglalkoztatnak, aki korábban diákhitelt vett fel - derült ki szavaiból. Emellett lesznek szakmacsoportok, akik "külön ajánlatot kapnak" majd a kormánytól - jelezte Balog Zoltán, aki előzetesen nem részletezte a tervezett változásokat. Arról, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája nem kívánt élni a lehetőséggel és nem ült kedden tárgyalóasztalhoz a miniszterrel, azt mondta: örül neki, hogy korrekt, intelligens választ kapott. Hozzátette: megérti, hogy a hallgatók most szeretnék kipróbálni erejüket. Az ajánlat továbbra is áll, és a hallgatók sem zárkóztak el egy későbbi időpontban történő egyeztetéstől - jegyezte meg. Balog Zoltán azt mondta, elismeri, hogy a tervezett változtatások karakteres, erőteljes prezentációjával adósok maradtak. Ugyanakkor - mint mondta -, bízik benne, ha ez megtörténik, mindenki megérti, hogy ezekkel az intézkedésekkel a felsőoktatást anyagilag, színvonalában és a hozzáférést tekintve is úgy megerősítik, ahogy erre az elmúlt 20 évben nem volt példa.

13.48: Megegyezést sürget a DK a kormány és a hallgatók között

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint megegyezésre van szükség a kormány és a felsőoktatási hallgatók között. Molnár Csaba, az ellenzéki párt alelnöke kedden azt mondta: noha a tiltakozó diákoknak jobbára igazuk van, tandíjügyben nekik is engedniük kell. A politikus sajtótájékoztatóján kifejtette: a 2013-as költségvetésben a felsőoktatásra szánt 115 milliárd forint elfogadhatatlanul kevés, a 2010 előtti összeg alig több mint fele. Ezért azt kezdeményezik, hogy jövőre 30-40 milliárddal többet fordítsanak a felsőoktatásra, majd az összeget a következő években fokozatosan emeljék a korábbi szintre. A DK arra is javaslatot tesz - és indítványát a kormánynak, valamint a hallgatói érdekképviseleteknek is eljuttatja -, hogy a hallgatókat a jelenlegi tervek helyett a második évfolyamtól kezdve egységes, havi 5-10 ezer forintos tandíj terhelje, amit diákhitel helyett ösztöndíjakból is fedezni lehet. További javaslatuk, hogy a hallgatók által befizetett összeg egészében az egyetemeknél maradjon, illetve hogy az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés átjárható legyen. Molnár Csaba elmondta: az államilag finanszírozott képzési helyek számát a tervezett 10 500-ról megemelnék, 25-30 ezerrel, hogy 2014-tól ismét 55-60 ezer legyen. A DK célja még a hallgatói szerződések azonnali megszüntetése, valamint az egyetemi autonómia helyreállítása. Molnár Csaba azt mondta: a DK a hallgatói tiltakozások céljaival egyetért, megmozdulásaikkal szolidáris. Ugyanakkor - fűzte hozzá - a felsőoktatásban olyan súlyos válsághelyzet alakult ki, amelyet a felek csak tárgyalással, megegyezéssel orvosolhatnak. A DK ezért készített el egy olyan javaslatot, amely a kompromisszum alapja lehet - közölte.

13.42: Rogán Antal: a Fidesz-frakció várja a kormány döntését

A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja nem foglalkozott a felsőoktatásban tanuló állami ösztöndíjasok keretszámának kérdésével - közölte keddi budapesti sajtótájékoztatóján Rogán Antal frakcióvezető, aki szerint a rendelkezésre álló költségvetési pénz elosztásának vitáját a kormánynak kell eldöntenie. Arra a kérdésre, miszerint a Fidesz-frakciónak van-e álláspontja arról, hogy a kormány vizsgálja-e felül a felsőoktatásban tanuló állami ösztöndíjasok keretszámát, a politikus azt válaszolta: a képviselőcsoport nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, várják a kormány döntését, amelyre a napokban lehet számítani. A frakció a jövő évi költségvetés keretében azzal foglalkozott - folytatta -, mennyi pénz jut felsőoktatásra, és azt látni, hogy legalább annyi, sőt valamivel több, mint 2012-ben. Ennek a forrásnak az elosztásáról szólnak a viták, amelyben két komoly érvet lehet egymás mellé tenni: vagy jóval kevesebb hallgató tanul százszázalékos képzésben, vagy jóval több részben száz-, részben pedig ötvenszázalékos támogatású oktatásban - fejtette ki Rogán Antal, aki szerint ezt a vitát kell majd eldöntenie a kormánynak, és ismertetnie érveit a nyilvánosság előtt. Arra a felvetésre, hogy az Index szerint a fideszes Révész Máriusz a frakcióülésen felvetette, legyen egy külön vitanap a kérdésről, a frakcióvezető úgy reagált, ez nem egy hivatalos megjegyzés volt, Révész Máriusz ezt akkor vetette fel, amikor gyakorlatilag véget ért a tanácskozás. "Én alapvetően megbízom a kormányban, és ezért várom a kormány álláspontját és döntését" - zárta szavait Rogán Antal.

11.30: Hallgatói Hálózat: nincsenek észérvek a koncepció mögött

A Hallgatói Hálózat (HaHa) keddi közleménye szerint "az átgondolatlan felsőoktatási koncepció" mögött nincsenek észérvek, és hazugság, hogy az állam mindenkinek kifizeti a tanulmányait ösztöndíj, részösztöndíj, vagy diákhitel formájában. A szervezet a szaktárca hétfői állásfoglalására reagált. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében akkor azt írta: bíznak abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások a hallgatókért és nem ellenük vannak. Az államtitkárság szerint míg korábban 50 ezer diák tanulhatott ingyen, mostantól akár 100-120 ezer is megteheti ezt. A Hallgatói Hálózat úgy fogalmazott: "nem, nem lesz megértés. Ugyanis nincs mit megérteni. A barbár, átgondolatlan, központosított reformnak nevezett felsőoktatási koncepció mögött nincsenek észérvek". A szervezet hazugságnak nevezte, hogy az állam mindenkinek kifizeti a felsőfokú tanulmányait ösztöndíj, részösztöndíj, diákhitel formájában. Az állam csak és kizárólag 10 480 ösztöndíjasnak, a lakosság egy ezrelékének fedezi a tanulmányait. Mindenki másnak tandíjat kell fizetnie, méghozzá az egyik legmagasabbat Európában - írták, hozzátéve: az a Fidesz vezeti be a tandíjat, amely 2008-ban leszavaztatta a jelenleginek egy sokkal csekélyebb mértékű formáját. Álláspontjuk szerint a kormány a lakosság még nagyobb mértékű eladósodását ösztönzi. A HaHa szintén hazugságnak nevezte, hogy az állam nem takarékoskodni akar, hanem a források hatékonyabb, eredményesebb felhasználására törekszik. Ha ez így lenne, nem zárná ki a társadalom legnagyobb részét a felsőoktatásból, egy még szűkebb elit kiváltságává téve azt - tették hozzá. A HaHa felszólította a kormányt, hogy "hagyja abba a hazudozást, és kezdje el fölfogni, hogy amit az oktatással művel, azt nem csak saját maga ellen, de az ország" ellen is teszi.

11.10: A HÖOK nem megy el Balog Zoltánhoz egyeztetni

Nem megy el a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az emberi erőforrások minisztere által kezdeményezett kedden délutáni egyeztetésre, azt egy későbbi időpontra halasztaná - közölte Nagy Dávid, a szervezet elnöke az MTI-vel. Balog Zoltán miniszter kedd reggel hívta megbeszélésre a HÖOK elnökségét. Ezt megelőzően a hallgatói szervezet meghívta a kormányfőt a szerdai, Műegyetemen tartandó tiltakozó rendezvényükre. Orbán Viktor válaszlevelében azt írta: "döntéseinkkel semmilyen meglepetést sem okoztunk", és szakmai egyeztetések céljából kérte, keressék bizalommal Balog Zoltánt. A HÖOK elnöke az MTI-hez kedden eljuttatott, Balog Zoltánnak címzett levelében megköszönve a tárcavezető "gesztusértékű" invitálását azt írta: a keddi egyeztetésen nem áll módjukban részt venni. Ennek oka, hogy az oktatásban érintett többi szakmai szervezettel, így a rektori konferenciával, a pedagógus szakszervezetek és a középiskolás diákok képviselőivel minden, a kormányzattal történő tárgyalás előtt egyeztetni kívánnak, és álláspontjuk kialakításához szeretnék figyelembe venni az országszerte tartandó hallgatói fórumok véleményét is - fogalmazott Nagy Dávid. Hozzátette: ugyanakkor "örömmel állnak" az egyeztetés elé egy későbbi időpontban, hiszen céljuk az oktatás valóban építő jellegű reformjának konszenzusokon nyugvó megteremtése. Hétfőn az ország több pontján tartottak tiltakozó megmozdulásokat a diákok. Szegeden összeláncolva, a kormányhivatal elfoglalásával, Budapesten vonulással és hídlezárással tüntettek a kormány felsőoktatási átalakítási tervei, a keretszámok csökkentése ellen a hallgatók. Este közel száz gödöllői egyetemista vonult a helyi polgármesteri hivatalhoz, hogy szolidaritását fejezze ki budapesti és vidéki társaival. Az oktatási államtitkárság hétfői közleményében azt írta: bízik abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások a hallgatókért és nem ellenük vannak. Kedd reggel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal miskolci épületét "foglalták el" a felsőoktatást érintő változtatások ellen tiltakozó hallgatók. A több mint hetven egyetemista át akar adni egy petíciót Demeter Ervin kormánymegbízottnak, de mivel ő a parlamentben van, a diákok egyelőre várakoznak.

10.17: Orbán a HÖOK-elnöknek: semmilyen meglepetést nem okoztunk

Döntéseinkkel semmilyen meglepetést sem okoztunk - írta válaszlevelében Orbán Viktor miniszterelnök Nagy Dávidnak, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökének, aki előzőleg szerda délutánra hallgatói fórumra hívta meg a kormányfőt. A levelet Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke juttatta el kedden az MTI-nek. Ebben az áll, hogy Orbán Viktor jó emlékekkel gondol vissza a diákok delegációjával történt múlt évi parlamenti tárgyalására, amelyen Nagy Dávid is részt vett. "Bizonyára emlékszik rá, hogy az akkor parlamenti vita alatt álló felsőoktatási törvényről szóló megbeszélésünkön részletekbe menően mutattam be önöknek a felsőoktatás több lépcsőben történő átalakításának tervét. A rektori konferencia is megtisztelt azzal bennünket, hogy a felsőoktatás átalakításáról érdemi egyeztetésekbe bocsátkozott. Úgy érzem, döntéseinkkel semmilyen meglepetést sem okoztunk" - fogalmazott levelében a miniszterelnök, hozzátéve: a kormány megalakulása óta nyílt lapokkal játszik, legyen szó a nyugdíjrendszer, az önkormányzati rendszer, az egészségügyi rendszer, az adórendszer vagy éppen a közszolgáltatások átalakításáról. Erre a nyíltságra a jövőben is számíthatnak - írta. "A szakmai egyeztetések céljából kérem, keressék bizalommal Balog Zoltán miniszter urat" - zárta a hallgatói érdekképviselet vezetőjének írt levelét a kormányfő. Hétfőn az ország több pontján tartottak tiltakozó megmozdulásokat a diákok. Szegeden összeláncolva, a kormányhivatal elfoglalásával, Budapesten vonulással és hídlezárással tüntettek a kormány felsőoktatási átalakítási tervei, a keretszámok csökkentése ellen a hallgatók. Este közel száz gödöllői egyetemista vonult a helyi polgármesteri hivatalhoz, hogy szolidaritását fejezze ki budapesti és vidéki társaival. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere kedd délutánra megbeszélésre hívta a HÖOK elnökségét a minisztériumba.

09.51: Miskolci egyetemisták "elfoglalták" a kormányhivatalt

"Elfoglalták" a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal miskolci épületét a felsőoktatást érintő változtatások ellen tiltakozó hallgatók kedd reggel. A mintegy hetvenöt egyetemista az épület előtt, és az előcsarnokban várakozik, beszélgetnek - tapasztalta az MTI tudósítója a helyszínen. Az előcsarnokban tartózkodik Társy József, a kormányhivatal kabinetfőnöke is, aki az MTI kérdésére azt mondta: természetesen tudomásul veszik a helyzetet, hogy a hallgatók alkotmányos jogukat gyakorolják. Mint mondta, a kormányhivatalban két nagy forgalmú ügyfélszolgálat működik, eddig azonban nem okozott zavart és fennakadást az egyetemisták tiltakozó akciója. Hozzátette: reggel nyolctól este nyolcig tart nyitva a hivatal. Szabady Szabolcs, a Miskolci Egyetem Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkormányzatának elnöke az MTI-nek a helyszínen azt mondta: úgy tudják, Demeter Ervin kormánymegbízott Budapesten tartózkodik, a Parlamentben, neki szeretnék átadni követeléseiket. Hozzáfűzte: "várjuk szeretettel". Úgy fogalmazott, nem akarják akadályozni a forgalmat és az ügyintézést, de csatlakoznak a hétfői vidéki és fővárosi megmozdulásokhoz, nem hagyják, hogy a kormány "ellehetetlenítse és eltiporja" a felsőoktatást. Az MTI tudósítójának egy sajtóközleményt is átadott a ME-HÖK elnök, amelyben azt írták, hogy hétfőn sztrájkbizottságot alakított a kampusz hallgatói önkormányzata. Úgy döntöttek, Demeter Ervinnek adják át petíciójukat, hogy tolmácsolja azt a kormányzat felé. Ebben követelik a tandíj eltörlését és a keretszámok visszaállítását a 2010-es állapotokra. Emellett követelik a hallgatói szerződés eltörlését, az autonóm, politikától független felsőoktatás megteremtését, és a Miskolci Egyetem karainak jelenlegi formában történő megmaradását. Dobi Tamás, a Borsod megyei rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI kérdésére azt mondta: kedd reggel a miskolci rendőrkapitányságon egyeztettek a hallgatókkal, és a rendőrség tudomásul vette a spontán demonstrációt.

09.03: Balog Zoltán megbeszélésre hívta a HÖOK-ot

Megbeszélésre hívta kedden délutánra Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségét. A minisztériumban tartandó tárgyalásra szóló meghívásról a szaktárca közleményben tájékoztatta kedden az MTI-t. Hétfőn az ország több pontján tartottak tiltakozó megmozdulásokat a diákok. Szegeden összeláncolva, a kormányhivatal elfoglalásával, Budapesten vonulással és hídlezárással tüntettek a kormány felsőoktatási átalakítási tervei, a keretszámok csökkentése ellen a hallgatók. Este közel száz gödöllői egyetemista vonult a helyi polgármesteri hivatalhoz, hogy szolidaritását fejezze ki budapesti és vidéki társaival. Az oktatási államtitkárság hétfői közleményében azt írta: bízik abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások a hallgatókért és nem ellenük vannak.

09.01: Az Együtt 2014 a hallgatók pártján áll

Az Együtt 2014 Választói Mozgalom jogosnak tartja a magyar fiatalok felháborodását a kormány felsőoktatási terveivel kapcsolatban, és támogatja az alkotmányos keretek között maradó tiltakozó akciókat. A mozgalom ezt kedden közölte az MTI-vel, rögzítve: nem elfogadható számukra olyan tandíj, amely "már az indulásnál kizár egyeseket a felsőoktatásból, amely ésszerűtlen és elviselhetetlen terhet ró a hallgatókra, amely nem a felsőoktatás javításáról, hanem a költségvetési lyukak betömködéséről szól". A Hoffmann Rózsa-féle álruhás tandíj azonban igazságtalan és káros, hiszen nem a magyar oktatási rendszer fejlődéséről, hanem a költségvetés betegségeiről szól: a hallgatók helyett kizárólag a pénzről - foglalt állást a Haza és Haladás Alapítvány, a Milla Egyesület és a Magyar Szolidaritás Mozgalom által létrehozott választói mozgalom. Úgy értékelik, a kormány a keretszámok radikális csökkentésével és az államilag finanszírozott helyekről kiszoruló fiatalok "megsarcolásával elismeri, hogy 2008-ban, a népszavazással hazudott" annak a hárommillió embernek, akit a tandíj ellen szólított az urnákhoz, és hogy hazugsággal jutott hatalomra. Az Együtt 2014 szerint a "normálisan működő" országokban megszokott tandíj és a Magyarországra leselkedő költségtérítés között óriási - hallgatónként forint százezrekben, néha milliókban mérhető - különbség van. Ösztöndíjat szorgalmaznak a kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak és a rászorulóknak, tudatva: a diákhitelt erre nem tartják megoldásnak, csak a probléma súlyosbításának, szerintük ugyanis a "megfizethetetlen terhek elől" a diákok egy része külföldre menekül, míg másik részük évtizedekre eladósodik. Azt írták: a kormány úgy tesz, mintha a továbbtanulás lehetősége kegy volna, pedig az egy minden fiatalnak járó esély a polgári életre és egy békésebb, sikeresebb Magyarországra. A magyaroknak joga és felelőssége is, hogy ne tűrjék el, ha ettől az esélytől bárki meg akarja fosztani őket, az Együtt 2014 ebben a jogvédelemben a magyar fiatalok pártján áll - zárul a mozgalom közleménye. Hétfőn az ország több pontján tartottak tiltakozó megmozdulásokat a diákok. Szegeden összeláncolva, a kormányhivatal elfoglalásával, Budapesten vonulással és hídlezárással tüntettek a kormány felsőoktatási átalakítási tervei, a keretszámok csökkentése ellen a hallgatók. Este közel száz gödöllői egyetemista vonult a helyi polgármesteri hivatalhoz, hogy szolidaritását fejezze ki budapesti és vidéki társaival.

08.30: Fidesz: az átalakításnak a diákok nyertesei lesznek

A felsőoktatási rendszer átalakításnak a diákok nyertesei és nem a vesztesei lesznek - mondta a Fidesz szóvivője reagálva a hallgatók hétfői tiltakozó akcióira az M1 Ma reggel című műsorában kedden. Selmeczi Gabriella azt mondta: a legfontosabbnak azt tartják, hogy a kormány képviselői a szakemberekkel és a diákok képviselőivel le tudjanak ülni vitázni, érvelni, hogy a hallgatók is megértsék, milyen átalakítás zajlik a felsőoktatásban. Ennek az átalakításnak a nagyobbik kormánypárt szerint a diákok nyertesei lesznek - jegyezte meg. A kormány napokban elfogadott felsőoktatási koncepciója, azon belül elsősorban a keretszámok tervezett csökkentése miatti hallgatói tiltakozó akciókra utalva a szóvivő közölte: a jobboldal gyenge pontja, hogy egyből, egyszerűen megértesse az emberekkel, hogy a folyamatban lévő átalakítás hogyan érinti őket, annak mi az előnye. Selmeczi Gabriella azt mondta, a szakértői anyagok, előterjesztések kiszivárogatásával, az információk "idő előtti kiadásával" szemben védtelenek, mert ilyen esetekben a kormányzati kommunikáció még nincs arra felkészülve, hogy kivédje, elmagyarázza, megértesse, mit akarnak és az miért jó társadalomnak, és ilyenkor a hétfői tiltakozó akcióhoz hasonló helyzetek állnak elő. Hétfőn az ország több pontján tartottak tiltakozó megmozdulásokat a diákok. Szegeden összeláncolva, a kormányhivatal elfoglalásával, Budapesten vonulással és hídlezárással tüntettek a kormány felsőoktatási átalakítási tervei, a keretszámok csökkentése ellen a hallgatók. Este közel száz gödöllői egyetemista vonult a helyi polgármesteri hivatalhoz, hogy szolidaritását fejezze ki budapesti és vidéki társaival.

05.20: HÖOK: a kormányfőt is várják a szerdai műegyetemi rendezvényre

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nyílt levélben hívta meg Orbán Viktor kormányfőt szerdára a Műegyetemre, a felsőoktatási intézkedések ellen tervezett tiltakozó hallgatói rendezvényre. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke az MTI-hez is eljuttatott levélben úgy fogalmazott: a hétfői több ezres hallgatói fórumon, az azt követő tüntetésen és felvonuláson mindenki a kormányfő véleményét kívánta hallani - többek között - a felsőoktatásban bevezetett tandíj ügyében. A HÖOK ezért azt kéri, hogy a miniszterelnök vegyen részt a szerdai hallgatói fórumon, és ott mondja el a Fidesz és - azzal együtt - a személyes "véleményváltozásának okát", valamint a 2008-as népszavazáskor kinyilvánított álláspontjukhoz való jelenlegi viszonyukat. Hétfőn az ország több pontján tartottak tiltakozó megmozdulásokat a diákok. Szegeden összeláncolva, a kormányhivatal elfoglalásával, Budapesten vonulással és hídlezárással tüntettek a kormány felsőoktatási átalakítási tervei, a keretszámok csökkentése ellen a hallgatók. Este közel száz gödöllői egyetemista vonult a helyi polgármesteri hivatalhoz, hogy szolidaritásukat fejezzék ki budapesti és vidéki társaikkal. Az oktatási államtitkárság hétfői közleményében azt írta: bízik abban, hogy az ellenállásból megértés lesz, mert a változások a hallgatókért és nem ellenük vannak.