Zaklatás miatt egy év próbára bocsátották első fokon Zagyva György Gyulát

Zaklatás vétsége miatt bűnösnek mondta ki a Váci Városi Bíróság hétfőn Zagyva György Gyulát, a Jobbik országgyűlési képviselőjét, s ezért nem jogerősen próbára bocsátotta.

A Budapest Környéki Törvényszék épületében kihirdetett ítélet szerint a bíróság a sértettek által elmondottakra, illetve egyebek mellett egy magnófelvételre alapozva bizonyítottnak látta, hogy 2010 augusztusában Verőcén, a Magyar Sziget Fesztiválon

Zagyva György Gyula

és a másodrendű vádlott megalázóan bánt a Hetek című lap két munkatársával. A másodrendű vádlottat,

I. Bélát

megrovásban részesítették. Az utolsó szó jogán Zagyva György Gyula azt mondta, hogy Magyarországon a nemzeti oldalhoz tartozók másodrendű állampolgárok, akikkel a sajtó mindent megtehet, de reméli, hogy a bíróság ellen tud állni a „médiakampánynak”. A másodrendű vádlott úgy fogalmazott: „jó, hogy az özönvízért nem mi vagyunk a felelősek”.

Borbély Attila

tanácsvezető bíró alig kezdte el az ítélethirdetést, meg kellett azt szakítania a hallgatóság rendzavarása miatt (a tömeg egy része tapsban tört ki), majd kiüríttette a termet. Később az indoklást kis időre abbahagyva az elsőrendű vádlottat kellett figyelmeztetnie, mert ő is távozni akart. Az ítélet szerint a Magyar Sziget Fesztiválra riportkészítés céljából érkező újságírók már a regisztrációt követően fenyegetettséget éreztek. Ez az érzés nem elsősorban a melléjük rendelt kísérők, illetve a közöttük és a táborlakók közötti ideológiai jellegű viták miatt alakult ki bennük, hanem akkor, amikor a zárt közösségnek számító, s maguk közé „idegent” nem szívesen befogadó társaság főbb „szabályait” közölték velük. Például azt, hogy „táboron belül nincs demokrácia”, illetve hogy azt tehetnének a „másik oldalt” képviselő két újságíróval, amit csak akarnak. A vádlottak ügyvédje korábban kifejtette, hogy az újságírók eleve előítéletekkel telve érkeztek a fesztiválra, a melléjük rendelt kísérők pedig a biztonságukat szolgálták. Szerinte fenyegetésről szó sem volt, s kár, hogy a bíróság csak a sértettek elmondását vette figyelembe a per során. A tanácsvezető bíró ezzel szemben idézte Zagyva György Gyula egy, a zsidóság megítélése kapcsán az egyik újságíróhoz intézett verőcei mondatát, miszerint „legszívesebben nekirontana, kitaposná a belét és felkoncolná”. Ez, s az ehhez hasonló kijelentések megvalósították a félelemkeltés céljából való fenyegetést – jelentette ki a bíró. Nem bizonyított ugyanakkor, hogy Zagyva György Gyula az interjúkészítés helyszínéül szolgáló faházban a nála lévő 5 méteres karikás ostort pattogtatta volna, mint ahogy az sem, hogy a faház ajtaját kulcsra zárták. Az ítélet meghozatalakor figyelembe vették a faházban a Hetek munkatársai által készített körülbelül két perces magnófelvételt is (noha a sértettek közel 40 percig tartózkodtak benn, a magnót kikapcsoltatták velük, mondván annak használatához nem volt írásos engedélyük a szervezőktől), de a nyilvánvalóan elfogult tanúk vallomásaira nem támaszkodott a bíróság – hangzott el. Az ügyész - aki pénzbüntetés kiszabását kezdeményezte – három nap gondolkodási időt kért, a vádlottak és védőjük bizonyítottság hiányában való felmentésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős.