Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Szegeden is bemutatták a nemzeti kutatás-fejlesztési stratégiát + FOTÓK

Szegeden is bemutatták a nemzeti kutatás-fejlesztési stratégiát + FOTÓK

2012. november 22., csütörtök
Szegeden is bemutatták a nemzeti kutatás-fejlesztési stratégiát + FOTÓK

A Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 tervezetét csütörtökön a SZAB-székházban ismerhették meg, illetve véleményezhették az érintett szektor helyi szereplői.

A Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület és a Nemzeti Innovációs Hivatal közös szervezésében tartották meg Szegeden a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 tervezete társadalmi egyeztetésének rendezvényét.

Az SZTE rektora szerint az állandóság lenne a legfontosabb

A kormányzat elgondolásai szerint a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 a nemzetgazdaság és a társadalom számára kiemelt jelentőséggel bíró kutatás-fejlesztési és innovációs erőfeszítések eredményes hasznosulását rögzíti, illetve kijelöli a hosszú távra szóló főbb irányokat. Az országos K+F+I-stratégia kidolgozása és végrehajtása annak is feltétele, hogy Magyarország a 2014–20-as európai uniós fejlesztési periódusban sikeresen használhasson fel forrásokat. Ennek érdekében folyik a stratégia tervezetéről (

letölthető ITT

) országos konzultáció, melynek során az érintettek érdemi hozzászólási lehetőséghez juthatnak.

Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora és a Magyar Innovációs Szövetség elnöke bevezetőjében úgy fogalmazott: az utóbbi két évtizedben szép számmal akadtak hasonló szakanyagok, ám azok egyikét sem valósították meg. Éppen ezért fontosnak tartja, hogy legyen végre elfogadott stratégia, amit ráadásul végre is hajtanak. „Az innovációs rendszer innovációjában biztosan világelsők vagyunk” – húzta alá, hozzáfűzve: az elmúlt években se szeri, se száma nem volt a működő pályázatok, az azokat felügyelő hivatalok átszervezésének, mely folyamatok megbénították magát a rendszert. Mint mondta, az innováció területén legelsősorban állandóságra van szükség a hatékonyság biztosításához, hiszen amíg például az informatikában egy ötletből akár egy-másfél év alatt születhet termék, addig a gyógyszerfejlesztésben tíz-tizenkét esztendőre van szükség, míg kiderül, egy molekulából lesz-e gyógyszer. Ha eközben folyamatosan változnak a csapásirányok, akkor ez korlátozza a befektetett források hasznosulását.

50 helyett 80 milliárd euró jut majd K+F+I-re az unióban

A készülő stratégia tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára mutatta be a közönségnek: egyetemi oktatóknak, kutatóknak, vállalkozóknak, piaci szereplőknek. Turóczy László kiemelte, az előkészítő munka jelen fázisában nyitottak a kutatóhelyekről, felsőoktatási intézményekből, vállalatoktól érkező észrevételekre, s ezek alapján december végéig végzik el az esetleges korrekciókat, majd legkésőbb a jövő év elején a kormány elé kerül a dokumentum. A szakember először a nemzetközi kontextust vázolta fel. Elmondta, hogy az Európai Unióban prioritást élvez a kutatás-fejlesztés és az innováció mint a tartós növekedés egyik lehetősége. A már meghirdetett Horizon 2020 keretprogram értelmében a mostani pénzügyi ciklus 50 milliárdja helyett a következő hét esztendőben 80 milliárd euró jut majd erre a területre, miközben összességében csökkenni fog az EU költségvetése. A forrásokat nem az egyes országok között arányosan, hanem a kiválósági szempont figyelembe vételével osztják majd el, Magyarországnak komoly erőfeszítéseket kell majd tennie, hogy megfelelő mértékben jusson támogatásokhoz. A legfontosabb célkitűzés a nagy társadalmi kihívások (például öregedés, egészség, élelmiszer- és vízbiztonság, biztonságos mezőgazdaság) kutatása és megoldása. Szerencsére – emelte ki a helyettes államtitkár – hazánkban ezek közül több területen is komoly hagyományai vannak a minőségi kutatásoknak. Ismertette: az EU célja, hogy a mostani 1,9 százalékról 2020-ra 3 százalékra emelje a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat. Magyarország a jelenlegi 1,2 százalékot növelné 1,8-re. Ami örvendetes, hogy az utóbbi években idehaza megnövekedett a vállalkozási szektor részesedése ezen a téren.

Megerősítenék a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplőit

Megtudtuk: a stratégia tervezete elemzést is tartalmaz arra vonatkozólag, melyek a magyarországi K+F+I erősségei és gyengeségei. Az előbbiek között egyebek mellett azt említi, hogy több tudományterületen a világ élvonalába tartoznak a magyar kutatók, illetve kialakultak már együttműködések az egyetemi és a vállalati szektor között. Az utóbbiak között pedig kitér arra, hogy a kisebb vállalkozások tőkeszegények, valamint egyes területeken a kutatói utánpótlás-nevelés is akadozik. Lehetőséget jelentenek az uniós fejlesztési források, amennyiben sikerül K+F+I-barát gazdasági és szabályozási környezetet teremteni, ugyanakkor olyan kockázatokkal is szembe kell nézniük az érintetteknek, mint az agyelszívás. „A stratégia a tudásteremtés, a tudásáramlás és a tudásfelhasználás területén is rendezni kívánja a helyzetet, s előremutató lépéseket akar felvázolni. Célunk, hogy 2020-ra megerősítsük a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplőit (például a kutatóműhelyeket, nagyvállalatok K+F+I-központjait vagy éppen a K+F+I-re épülő, gyors növekedésre képes kisvállalatokat), s olyan gazdasági környezetet teremtsünk, melynek révén bekapcsolódhatnak a globális folyamatokba. Nemzetközileg versenyképes tudásközpontokra, intenzív tudásáramlásra, illetve a vállalati szektorban hatékony tudásfelhasználásra van szükségünk” – szögezte le Turóczy László. Ezután pódiumbeszélgetés következett számos szakértő közreműködésével többek között arról, miért nem jut el a hazai kutatás-fejlesztési eredmények jó része a megvalósítási fázisba. Szabó Gábor rektor hangsúlyozta, a legsúlyosabb problémákat a kis- és középvállalkozások szektorában látja, melyre a tőkeszegénység mellett a szakemberhiány (egy felmérés szerint az érintett cégek 80 százalékánál nincs fejlesztő munkaerő), valamint az innovációs igény és kultúra hiánya is jellemző. Ormos Pál akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója pedig nemzetközi példák alapján azt kérte az illetékesektől, hogy fordítsanak sokkal több figyelmet az alapkutatásokra. Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 tervezetének országos konzultációja december 4-én Győrött zárul.
SZTE kutatás-fejlesztés K+F+I Európai Unió Szeged kormányzat innováció Horizon 2020 Szegedi Tudományegyetem stratégia

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo