Pipás Pistát alkották újra a képregényrajzolók Szegeden + FOTÓK

Kiállították, vásárolták, bemutatták, sőt még rajzolták is a képregényeket a Somogyi-könyvtárban szombaton. A 4. Szegedi Képregényfesztivál bizonyította: a "kilencedik művészet" jóval többet jelent maszkos, búvárruhás hősök gyermektörténeteinél.

Lassan hagyományszerűen idén novemberben ismét képregényfesztivált rendeztek Szegeden: a Somogyi-könyvtár több szintjén kiállítással, vásárral és számos témákban tartott előadásokkal várták a képes füzetek kedvelőit. A megvásárolható képregények között számos ismert, filmadaptációkat is megért alkotások sorakoztak a fiatalokat célzó szuperhős-kalandoktól (Batman, Superman, Hellboy) a kimondottan felnőtteknek szóló alkotásokon át (Sin City) az európai gyomornak néha már kissé túl "fűszeres" mangákig. Nem csak olvashattunk, de előadásokon közelebbről megismerkedhettünk ezekkel a történetekkel: a könyvtár első emeletén a tízórás megnyitót követően délután négyig számos, képregényekhez köthető téma a terítékre terítékre. Szóba került többek között a digitális képregényalkotás, az irodalom és a képregény kapcsolata és a női egyenjogúság kérdése a keleti mangában. Három kiállítás is helyet kapott a Somogyiban: Röhög az egész osztály címmel

Miklosovits László

Karinthy-ihletésű képregényével ismerkedhettünk meg, és

Hanza Tamás

magángyűjteményét is megtekinthettük az ötven éves Pókember-füzetek kapcsán. Idén az rendezvény díszvendége

Haui József

illusztrátor, képregényrajzoló volt, akinek műveiből szintén összeválogattak egy tárlattal. A több évtizedes rajzfilmes múlttal bíró illusztrátornak köszönhetjük például a Vízipók-csodapók sorozatot, de számos képregény és animációs film megalkotásában részt vett. Hatvanadik születésnapja alkalmából a Somogyi-könyvtár is felköszöntötte.

Színházba megy a szegedi betyár

A megnyitón Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója alkotói feladatot is meghirdetett a jó kézügyességgel megáldott rajzolók számára. A színház 2013. január 25-én ősbemutatóként tűzi műsorára Pozsgai Zsolt Pipás Pista című zenés tanyawesternjét, melynek alkalmából a darab címszereplőjét, a szegedi tanyavilág legendás alakját kell megrajzolni. A legsikeresebbnek ítélt munkákat (az alkotókkal egyeztetve) az ősbemutató promóciójához használják majd fel. Már a könyvtárban is számos "fantomkép" készült a hétszeres gyilkosságért halálra ítélt Pipás Pistáról (eredeti nevén Rieger Pálné), akiről a történet szerint csak a börtönben derült ki, hogy nő, rendkívüli ereje, féktelen ivászatai és férfias megjelenése miatt korábban senki sem feltételezte ezt róla. Kasza Magdolna grafikus, a Hologram-computer kft művészeti igazgatója a borostás, férfias vonásokban megbúvó nőiséget szerette volna belecsempészni rajzába. Segítségül a készülő színdarab egy jelenetét kapta meg, valamint egy leírást Pipás Pistáról. "Egy kicsit ijesztőnek kellett lennie, hiszen mégiscsak egy gyilkosról, egy betyárról van szó. Emellett azért szerettem volna kicsit a női mivoltját is elrejteni a képen, a szeme árulja el leginkább, és alacsonyabbra is rajzoltam" - mutatta be portálunknak az általa készített figurát Kasza Magdolna.

Kossuth Lajos képregények amerikai kisfiúknak