Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Horthy Miklósról és koráról rendeztek konferenciát Szegeden + FOTÓK

Horthy Miklósról és koráról rendeztek konferenciát Szegeden + FOTÓK

2012. november 24., szombat
Horthy Miklósról és koráról rendeztek konferenciát Szegeden + FOTÓK

Horthy Miklós megítélése ma sem egységes. Másként vélekedik róla és a korról a jobboldali, és másként a baloldali történész, még ha közöttük talán nincs is akkora kibékíthetetlen ellentét, mint a két tábor politikusai között.

A 2008-ban megtartott „Újragondolt negyedszázad” konferencia a Horthy-korszakról folytatásaként hagyományteremtő szándékkal a SZAB-székházban a Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására szervezésében megrendezték a II. Újragondolt negyedszázad címet viselő tanácskozást, ugyanerre a témára. A konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tanulmánykötetben fogják publikálni, a könyv megjelenésének időpontja: 2013 májusa.

Horthyt már 1944-ben megbélyegezték

A Horthy-korszak megítélése már nagyon korán, 1944 végén megindult éppen itt, Szegeden, a helyi lapban, amelynek egyik szerkesztője és publicistája

Révai József

kommunista politikus volt - magyarázza

Miklós Péter

, a szervezőbizottság elnöke. Révai már ekkor megbélyegezte és fasiszta jellegűnek, Magyarország elpusztulásában szerepet vállalónak nevezte a Horthy-rendszert. Innentől kezdve az államszocializmus korának történetírása ezt vette alapelvül. Az ’50-es években sokkal dogmatikusabb meg sztálinistább alapokon folytatódott a kutatás, majd a ’60-as, ’70-es években ez a kép fokozatosan enyhült. A Horthy-korszak és Horthy Miklós személyének objektív mérlegre helyezése csak a rendszerváltás idején és utána indulhatott meg.

Divatos a mai politikai publicisztikában és a közbeszédben Horthyt és Kádárt párhuzamba állítani. Miklós Péter szerint az ilyen jellegű konferenciáknak és az itt elhangzott tanulmányokat tartalmazó kiadványoknak nagyon fontos üzenete, hogy sikerüljön tisztázni: Horthy idejében Magyarország független volt, Horthy és kormányai Bethlentől égészen Kállayig, továbbá a kormányzó politikusai a magyar nemzeti függetlenséget és a magyar nemzet érdekeit szolgálták. Ezzel szemben Kádár idején Magyarország megszállt ország volt, mind Kádár, mind az általa irányított politikai garnitúra a szovjet érdekeket és a szovjet megszállók igényeit szolgálták, illetve elégítették ki. Ha a rendszerváltás után huszonegynéhány évvel sikerülne elérnünk, hogy tudatosodjon az emberekben, Horthy mégis egy önálló magyar politikai életben gondolkodott és Magyarország történelmi egységének a helyreállításán fáradozott, míg vele szemben Kádárék és az államszocialista rendszer képviselői a szovjet érdekek kiszolgálásában jeleskedtek, akkor elértük a célunkat, fogalmazott Miklós Péter.

Ne a politikáé legyen a döntő szó

Gulyás László, a szervezőbizottság másik elnöke szerint Horthy és a Horthy-korszak megítéléséről az utóbbi egy-másfél évben ismét heves vita bontakozott ki. Különböző álláspontok feszülnek egymásnak, s ennek a konferenciának is az a célja, hogy az említett korszakról minél objektívebb képet adjon. A szocialista kor történetírásában ez a kép nem volt tárgyilagos, az akkori időszak hibás értelmezéseit kellene most a helyükre tenni, véli a történész. Az említett időszak iránt hullámszerű érdeklődés nyilvánult meg a történészek részéről. 1993-ban, Horthy újratemetésekor mindenki sokat írt és beszélt róla, utána 10 évig csönd következett, majd most újra fellángolás tapasztalható. Léteznek olyan politikai események, amelyek a történészeket arra kényszerítik, hogy az adott korszakkal intenzívebben foglalkozzanak. Most megint egy ilyen időszakban élünk, amikor a szoboravatások, szoborleöntések miatt a szakembereknek ismét véleményt kell formálniuk. A megnyitón Zakar Péter történész elmondta, Horthy életének különböző korszakai eltérő megítélés alá esnek, a lényeg azonban az, hogy a szocialista rendszerrel ellentétben most már szabadon, ideológiai előítéletek nélkül lehet beszélni róla. A jobb- és a baloldalhoz tartozó kutatók ma is eltérően vélekednek erről a korszakról és a kormányzó szerepéről, de nem szabad megengedni, hogy a politika ártson és eltorzítsa a történelmi látásmódot. A rendezőelvnek a történelemtudományban kell gyökereznie, nem pedig a politikában, figyelmeztetett Zakar. A délelőtti és délutáni plenáris ülésen 14 előadás hangzott el, amelyeket vita és hozzászólások követettek.

Horthy Miklós Miklós Péter Szeged tudományos konferencia Zakar Péter Horthy-korszak Gulyás László Horthy

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo