A magánnyugdíjpénztárak jövője a szabályozáson múlik

További magánnyugdíj-pénztári végelszámolások és beolvadások várhatóak, amennyiben a szabályozás nem változik, ezért a június 30-án még működő 11 magánnyugdíjpénztár számára kulcsfontosságú a működést szabályozó feltételek alakulása - állapítja meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nemrég publikált kockázati jelentésében.

A magánnyugdíj-pénztári szektor átalakulása 2012-ben jogszabályi szempontból lezárult. Ennek következtében 2012 második negyedévének végére a taglétszám 75 ezerre, a kezelt vagyon 187 milliárd forintra, míg a pénztárak száma 11-re csökkent. A megmaradt magánnyugdíj-pénztári vagyon így is eléri az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások (2012. június végén 851 milliárd forint) 21 százalékát - olvasható a jelentésben. A felügyelet úgy látja, hogy a még működő magánkasszák számára kulcsfontosságú a működést szabályozó feltételek alakulása. Jelenleg a tagdíjak 0,9 százalékából kell fedezni a működési kiadásokat, míg a tagdíj 99,1 százaléka a fedezeti tartalékot növeli. Ez a megosztás nem fedezi a magánnyugdíjpénztárak működési kiadásait – ezt támasztja alá, hogy a magánpénztárak tartaléktőkéjének és az éves működési ráfordításoknak az aránya a 2010. évi 37,7 százalékról 2011-re 31,8 százalékra csökkent. Amennyiben a szabályozás nem változik, a fennmaradt magánnyugdíjpénztárak a működést biztosító bevételként csak a pénztártagok adományaira, illetve - amennyiben pénzügyi (banki, biztosítói hátterű) csoport részeként működnek – a csoport támogatására számíthatnak. Emiatt további magánnyugdíj-pénztári végelszámolások, beolvadások várhatóak - mutat rá a PSZÁF. (Legutóbb az OTP Magánnyugdíjpénztár közölte tagjaival, hogy a jövő évtől a kassza valószínűleg nem számíthat az OTP Bank támogatására, ezért két út áll előtte: a tagok által - a befizetett tagdíjon felül - önkéntesen és rendszeresen fizetendő működési célú adományból való fenntartás, illetve a végelszámolás. Az előbbire kicsi az esély, tekintve, hogy a levél szerint a kassza taglétszáma 13 530, ebből az idén 1183 fizetett tagdíjat, s mindössze 11-en támogatták működési célú adománnyal is a pénztárat.) A második negyedévben a magánnyugdíjpénztárak vagyonnal súlyozott nettó hozammutatója 0 százalék volt, a klasszikus portfóliók átlagosan 2,60 százalékos, a kiegyensúlyozottak 2,26 százalékos, a növekedési portfóliók mínusz 0,67 százalékos hozamot értek el. A klasszikus portfoliók eszközösszetétele 2012 első félévében nem változott. Az állampapírok és a bankbetétek aránya 2011-hez hasonlóan a kezelt vagyon 93-94 százalékát tette ki. Így összevont portfóliószinten a semleges megközelítés jellemezte a vagyonkezelést, mivel a részvények, illetve részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya 2 százalék körül ingadozott, míg a szintén kockázatos eszköznek számító vállalati kötvények, illetve jelzáloglevelek súlya 3 százalék körül mozgott. A kiegyensúlyozott portfóliók esetében mintegy 3 százalékponttal nőtt az állampapírok súlya 2011 végéhez viszonyítva – ezzel szemben a részvények, illetve a befektetési jegyek súlyának csökkenése áll. A növekedési portfólióknál kockázatkerülő magatartás figyelhető meg, ugyanis a kockázatos eszközök - részvények, befektetési jegyek illetve egyéb eszközök - súlya a 2011 végi 52 százalékról 47 százalékra csökkent. Ezt ellensúlyozza a – magas hozamot biztosító - magyar állampapírok súlyának növekedése. A portfóliók összetétele a portfólióválasztásos rendszer indulásakor, a nyugdíjrendszer átalakításakor (2011. I. negyedév) és az átalakítás végleges lezárása után (2012. II. negyedév) a növekedési portfolió kivételével stabil volt. A növekedési portfóliónál a magyar állampapírok súlya az induláskori 32 százalékról 2009 első negyedévétől 40-42 százalékra, majd 2012 második negyedévében 47 százalékra ugrott, ezzel szemben a részvények aránya 2009 első negyedévétől 24 százalékról 13 százalékra csökkent a jelentés szerint.