Megkerülhetetlen Magyarországon a centrális politikai erőtér, az angolszász mintát követő politikai váltógazdaság itt egyszerűen nem működik Kerényi Imre szerint. A miniszterelnöki megbízott a szegedi megyeházán a Polgári Esték sorozat keretében beszélt erről, s portálunknak adott interjújában leszögezte, meggyőződése, hogy a jelenlegi politikai erő három cikluson keresztül fogja vezetni az országot.
- Hogyan értékeli Az alaptörvény illusztrációi című vándorkiállítást, melynek első vidéki állomása a Fekete Ház volt, ahol ön ajánlotta az érdeklődők figyelmébe az alkotásokat?
- Nagy örömmel néztem, hogy milyen sok látogatója volt a tárlatnak, ami most épp Békéscsabán látható. Szegeden nagyon sok tanár ennek a kiállításnak a terében történelemórát és művészetoktatást tartott. Ezúton is köszönöm a szegedieknek, pont ebben a reményben indult vándorútjára a tárlat, hogy a gyerekeket behozzák a tanárok a kiállítótérbe. Azt gondolom nagyon jó, ha a történelemoktatás műalkotásokon keresztül történik, mert nagyon lényegre törően lehet ábrázolni a magyar történelmet a dualizmustól kezdve egészen napjainkig. Az ember olyan, hogy bemegy
Giotto
templomába, látja a témákat, és a képekről megérti. Ilyen szempontból is bizonyára jó történelemórákat tartottak a Fekete Házban, s az ott elhangzottak biztosan beépülnek a gyerekek tudatába, személyiségébe.
- Havonta más és más helyen lesznek láthatóak ezek az alkotások, amit koordinálni kell, de miniszterelnöki biztosként az Alaptörvénnyel is összefüggően milyen feladatai vannak még?
- Több összefüggő projekt van, viccesen mondhatjuk úgy is, hogy engem
Orbán Viktor
miniszterelnök afféle cselédként, kulturális lóti-futi emberként dolgoztat, hol ezt, hol azt bíz rám. Az Alaptörvény terjesztése most lecsengett, vagyis három éven keresztül ismétlődik, s a fiatalság a főszereplője ennek a folyamatnak. Ezen felül egyszerre két feladatot is kaptam, egyfelől Trianon azon tanúiról, akik nem csak lírai költeményeket írtak, hanem cselekedeteikkel felemelték Magyarországot, szobrot állíttatunk. Öt szobor szerepel a tervekben, melyek öt felújított köztérre kerülnek. A szobrokat a kormány fizeti, a köztereket pedig az érintett önkormányzat újítja fel, tehát egyúttal városi innováció is van benne a kétféle pénzből. Megpróbáltam legjobb tudásom szerint kiválogatni azokat az alakokat, akik érdemes arra, hogy Trianon ügyébe szobrot kapjanak.
- Kiknek lesz szobruk hazánkban, ki a kiválasztott öt személyiség, akik előtt ily módon is tisztelegnek?
- Az első természetesem
Tormay Cécile
, aki nagyon sokat tett a Tanácsköztársaság szörnyűségeinek bemutatásáért, de ez esetben a szoborállításról lekéstem, mert egy civil társulat megelőzött, amiért hálás köszönet nekik. Cserébe kitataroztattam lakóházának homlokzatát, ahol márványtáblája van. A második szoboralak
Esterházy János
, az a felvidéki politikus, aki visszament Szlovákiába azért, hogy legyen, aki a magyarokat képviselje. A szlovák parlamentben egyedül szavazott a zsidótörvények ellen, hálából őt egyből a hatalomátvétel után lecsukták, s elvitték egymás után 18 börtönbe. Végül belehalt a fogságba. A harmadik szobor gróf
Bethlen Istvánt
fogja ábrázolni, aki szerintem az egyik legnagyobb miniszterelnök, ő volt, aki a Trianon utáni Magyarországon konszolidációt csinált, bankrendszert és pénzt, és minden pesti nyikhaj azt énekelte, hogy „Havi kétszáz pengő fixszel az ember könnyen viccel”. A következő
Kós Károly
, aki a hallatlan polihisztor tudásával egy olyan szellemi építkezést vitt végbe Magyarországon és Erdélyben is, ami páratlan. Az ötödik szobor pedig
Bánffy Miklóst
mintázza meg, aki külügyminiszter és operaigazgató is volt,
Kisbán Miklós
néven író, irodalomszervező. Ő is visszament Erdélybe és káprázatos szellemi teljesítmény maradt utána. Ez a gróf volt, aki külügyminiszter korában elintézte, hogy Sopron környékén népszavazás legyen, így a hűség városában állítunk neki egy gyönyörű szobrot.
- Útjára indult a Nemzeti Könyvtár elnevezésű sorozat is, amelynek első hét kötetét már bemutatták, és jövő év karácsonyáig összesen 24 kötet jelenik meg. Mi hívta életre ezt a sorozatot?
- Ahány szoboravatást tartunk, annyi kupac könyv jelenik meg a Nemzeti Könyvtár sorozatban, és a vezérkönyv mindig a szoboralakról szóló alkotás vagy a szoboralak saját könyve. A már megjelentek között található Tormay Cécile A régi ház című könyve, amelyet összesen 17 nyelvre fordítottak le. Megjelent
Jókai Mór
Benyovszky Móric élete,
Gundel Károly
A vendéglátás művészete című kötetet,
Herman Ottónak
pedig A madarak hasznáról és káráról címet viselő könyve.
- A sorozatban Szigethy Gábor szerkesztésében megjelent az Október 23. című kötet is. Miért volt fontos, hogy az első hét könyv egyike az ötvenhat évvel ezelőtti eseményekre emlékeztessen, azt dolgozza fel?
- Az első hét kötetében azért van benne ez az október 23-ról szóló kötet, mert összegyűjtöttük a magyar- és világirodalomban mindazt a gyönyörű pozitív hozadékot, amit a forradalomról írtak hazaiak és külföldiek, vagy mondtak
Ronald Reagentől
kezdve
Albert Camus-n
keresztül világnagyságok. 1956 októbere egy magyar csoda, s ennek a magyar csodának az irodalmi vetületét antológiaszerű fejezetekre osztottuk, például a remény napjai, a kétségbeesés napjai vagy a feltámadás. Képzelje, kikapkodták a polgármesterek a kezemből a könyveket, ebből írták a beszédeket az idei ünnepségekre, s én pont azért csináltam ezt, hogy ott legyenek az idézetek.
- A szegedi megyeházán rendezett Polgári Esték sorozat egyik központi témája is az 1956-os forradalom volt, a véres csütörtök mellett az 56-ik évfordulón rendezett ünnepségeket is értékelték. Hogyan értékeli az idei megemlékezéseket, felvonulásokat, nagygyűléseket?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.